Wikipédia

Balatoncsicsó

magyarországi község Veszprém vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 2.

Balatoncsicsó (németül Schitzenhofen) község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.

Balatoncsicsó
Balatoncsicsó címere
Balatoncsicsó címere		 Balatoncsicsó zászlaja
Balatoncsicsó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásBalatonfüredi
Jogállásközség
PolgármesterAntmann József (független)[1]
Irányítószám8272
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség297 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 55′ 40″, k. h. 17° 40′ 08″46.927750°N 17.668969°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 40″, k. h. 17° 40′ 08″46.927750°N 17.668969°E
Balatoncsicsó (Veszprém vármegye)
Balatoncsicsó
Balatoncsicsó
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Balatoncsicsó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatoncsicsó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés
 
Balatoncsicsó látképe légi fotón
 
Balatoncsicsó, temető a levegőből

A Balatontól 8 kilométerre, a Nivegy-völgyben fekszik. A völgy szerkezetileg a Balaton-felvidék Balatonfüred és Badacsony közti szakaszára jellemző, a tóparti hegysor mögött kialakult márgás kőzetű medencék egyike. Említik Csicsói-medence néven is.[3]

A szomszédos települések: Szentjakabfa (1,3 kilométerre), Szentantalfa (2 kilométerre), Óbudavár (3 kilométerre), Monoszló (4 kilométerre), Kapolcs (9 kilométerre). A közeli városok közül Tapolcától és Balatonfüredtől is mintegy 25 kilométer választja el.

Balatoncsicsó különleges terület-elrendeződésű település abban az értelemben, hogy közigazgatási területe két, egymással nem érintkező és nagyságrendileg hasonló méretű területrészből áll. A belterületét is magában foglaló területrész északnyugaton, csúcspontosan Kapolcs területével, míg az exklávé jellegű, attól délkeletre fekvő községi terület hasonló módon Balatonakalival határos, s a két határosként említett település közúton mért távolsága több mint 15 kilométer.

Megközelítése

szerkesztés

A település a 71-es vagy a 77-es főutak felől közelíthető meg, előbbiről Zánkán kell letérni a 7313-as, majd a 7312-es útra, utóbbiról pedig Nagyvázsonynál szintén a 7312-esre. Ez utóbbi út azonban csak érinti a község területét, központja közúton kizárólag a 73 117-es számú mellékúton érhető el, amely Szentantalfa északi határában kezdődik és alig másfél kilométerrel arrébb, Óbudavártól délre vissza is torkollik a 7312-es útba.

Története

szerkesztés

A település Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

A fennmaradt iratok közül neve (Chychow) egy 1272-esben szerepel először.

Területén az Árpád korban Ároktő, Herend, Szentbereckfa és Szent Balázs-falva települések feküdtek. Akkor a teljes völgy királyi birtok volt, királyi népekkel. Ebből a korból legjobb állapotban a Szentbalázs-dűlőben lévő 13. századi román stílusú, de a 14. században gótikus stílusban átépített templom romjai maradtak fenn. A templomromokat 2001-2002-ben részlegesen felújították. [1].

1526 után a törökök e települést is elfoglalták. Lakói az 1600-as évektől református hitre tértek.

1754-ben német/frank telepesek újraalapították a falut. Mai Szent Ágoston-templomát 1778-ban építették; plébániahivatala fíliaközpontként működött (1984-ben Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa és Tagyon voltak a fíliái).

A település címere1996-ban készült el; a településen élő Szlávics Alexa képzőművész tervezte az Önkormányzat megbízásából.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Schumacher József (független)[4]
  • 1994–1998: Schumacher József (független)[5]
  • 1998–2002: Schumacher József (független)[6]
  • 2002–2006: Schumacher József Pál (független német kisebbségi)[7]
  • 2006–2010: Schumacher József Pál (független)[8]
  • 2010–2014: Schumacher József Pál (független)[9]
  • 2014–2019: Schumacher József Pál (független)[10]
  • 2019–2024: Schumacher József Pál (független)[11]
  • 2024– : Antmann József (független)[1]

Demográfiai adatok

szerkesztés
  • Az 1840. évi népszámláláskor összesen 1031 lakosa volt, ebből 946 római katolikus, 27 izraelita, 58 egyéb vallású.
  • Az 1910. évi népszámláláskor összesen 464 lakosa volt, ebből 456 római katolikus, 1 evangélikus, 2 református, 5 izraelita.
  • Az 1940. évi népszámláláskor összesen 450 lakosa volt, ebből 444 római katolikus, 4 evangélikus, 2 izraelita.
  • Az 1948. évi népszámláláskor összesen 448 lakosa volt, ebből 445 római katolikus, 3 egyéb (a római katolikus általános iskolát 207 tanuló látogatta).
  • Az 1983. évi népszámláláskor összesen 249 lakosa volt, ebből 230 római katolikus.
  • Az 1990. évi népszámláláskor összesen 186 lakosa volt.
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
214
217
220
233
245
261
297
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 91,8%-a magyarnak, 41,5% németnek, 0,5% bolgárnak, 0,5% szerbnek mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,8%, református 3,9%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,8% (21,3% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 23,7% németnek, 0,8% ukránnak, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38% volt római katolikus, 4,1% református, 2% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 0,8% egyéb keresztény, 12,2% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).[13]

Neves személyek

szerkesztés
  • Itt született 1769-ben Horváth János székesfehérvári püspök, titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Ároktői templomrom [2]
  • Szent Balázs-hegyi templomrom
  • Balaton-felvidéki Erdei Iskola
  • Csicsói kerámia - Fazekasház és Galéria [3] Archiválva 2020. július 30-i dátummal a Wayback Machine-ben

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Balatoncsicsó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Cholnoky Jenő: A Balaton-vidék múltjából
  4. ↑ Balatoncsicsó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Balatoncsicsó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Balatoncsicsó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  7. ↑ Balatoncsicsó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  8. ↑ Balatoncsicsó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  9. ↑ Balatoncsicsó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  10. ↑ Balatoncsicsó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  11. ↑ Balatoncsicsó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  12. ↑ Balatoncsicsó Helységnévtár
  13. ↑ Balatoncsicsó Helységnévtár

További információk

szerkesztés
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatoncsicsó témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balatoncsicsó&oldid=27488636”