Zánka

magyarországi község Veszprém vármegyében

Zánka község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Zánka
A református műemléktemplom
A református műemléktemplom
Zánka címere
Zánka címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásBalatonfüredi
Jogállás község
Polgármester Filep Miklós (független)[1]
Irányítószám 8251
Körzethívószám 87
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség1015 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 30″, k. h. 17° 40′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 30″, k. h. 17° 40′ 42″
Zánka (Veszprém vármegye)
Zánka
Zánka
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Zánka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zánka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Balaton északi partján, Balatonfüredtől délnyugatra, Balatonakali és Köveskál közt fekvő település.

Megközelítése szerkesztés

A település közigazgatási területén áthalad a 71-es főút, a történelmi településközponton azonban a Tapolcai-medence keleti széléig vezető 7313-as út húzódik végig, amelyből itt ágazik ki a 7312-es út Nagyvázsony irányában.

Vasúton a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon lehet eljutni Zánkára, melynek a gyorsvonatok egy része által is érintett vasúti megállási pontja Zánka-Köveskál vasútállomás.

Története szerkesztés

Zánka és környéke már az őskorban is lakott hely volt, amit a község határában talált újkőkorszaki, késő rézkori és kora bronzkori leletek is bizonyítanak. Az ókorban a Balaton környéke Pannonia néven a rómaiak uralma alatt állt. A római birodalom idején Zánka is lakott hely volt, a református templomnál levő dombon e korból való leletek kerültek felszínre.

Zánka Árpád-kori település. Nevét 1164-ben említette először oklevél Miske ispán fia, István végrendeletében. A honfoglalás után a Kál nemzetség szállásbirtoka volt. A 12. században már kőtemploma is volt, amely ma is áll. A templomot 13331335-ben a pápai tizedjegyzék említette először. Zánkát először az Atyusz nemzetségbeliek, majd a 13. század végétől a Gyulafi-Rátoldi családbeliek birtokolták. A 13–14. században a veszprémi káptalan birtoka volt, a 15. században a Gyulafi és a Rozgonyi családok voltak birtokosai. 1474-ben Mátyás király a Gyulafi családot erősítette meg birtokában. A török hódoltság alatt a környék is sokat szenvedett: 1548-ban a törökök Zánkát is felégették, a falu az 1696-os adóösszeírásban már nem is szerepelt, puszta lett.

1736-ban Diskay Ádám és Sebestyén Ádám német református telepesekkel népesítette újra Zánkát. A falu a 19. század elejére elmagyarosodott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a császári hadak kétszer is bevonultak ide, de csata a település közelében nem volt. 1909-ben épült meg a vasút, és az 1930-as évekre alakult ki a nyaralótelep, melynek házai közé lakóházak is épültek.

1910-ben 459 lakosa volt, amelyből 457 magyar volt. Ebből 173 római katolikus, 161 református, 117 evangélikus volt.

A 20. század elején Zala vármegye Balatonfüredi járásához tartozott.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Dr. Szabó Dezső (MDF-SZDSZ)[3]
  • 1994–1995: Dr. Szabó Dezső (független)[4]
  • 1995–1998: Filep Miklós (független)[5]
  • 1998–2002: Filep Miklós (független)[6]
  • 2002–2006: Filep Miklós (független)[7]
  • 2006–2010: Filep Miklós (független)[8]
  • 2010–2014: Filep Miklós (független)[9]
  • 2014–2019: Filep Miklós Lajos (független)[10]
  • 2019-től: Filep Miklós (független)[1]

Népessége szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
821
814
794
879
941
1015
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 5,2% németnek, 0,7% cigánynak mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41%, református 14,1%, evangélikus 5,2%, felekezet nélküli 13,8% (25,2% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei szerkesztés

A község kiemelkedő műemléke a református templom. A templomot először a nevezetes 13331335 között készült pápai tizedjegyzék említi. Azt, hogy patricíniuma Szent István király, 1519-ben rögzíti oklevél. A török időkben elnéptelenedő falut később részben német telepesekkel népesítik be. Az újjáépülő faluban a református és az evangélikus hívek 1786-ban engedélyt kapnak a megújítás utáni közös templomhasználatra.

A templom építéstörténetét az 1984–85-ös műemléki eljárás idején tárták föl. A sziklaszirten álló templom építését az építészek a 12. századra teszik. Zánka temploma a Balaton-felvidék egyik legrégebbi temploma. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka a hajó keleti oldalán nyíló szentély, mely Dejte és Hidegség szentélyéhez hasonlóan négyzetes alaprajzú épülettestbe foglalt rotunda volt egykor. S ahogyan Hidegségen is, itt a zánkai templomban is a későbbi fölújítások idején tornyot építettek az erős falú rotundára.

Ez a szentélytípus keleti eredetű. Pontosz, Kis-Ázsia, Egyiptom ősi templomai, szíriai és kopt keresztény templomok, majd Bizánc művészete őrizte meg ezt a típust és nyugaton is elterjedt (például fuldai Szent Mihály templom). Mindez, és a templom patrocíniuma (Szent István király) szintén a korai építést valószínűsíti.

A templom egy másik ritka építészeti vonása a hajónyi szélességű nyugati torony. Ennek a párhuzamai német területről ismertek. Főleg a Brandenburgi Őrgrófságban volt elterjedt forma. Ennek építési idejét a templomot föltáró régész a 13. századra teszi.

  • Gyermekszervezet-történeti Múzeum
  • Turul-szobor[12]

Zánkai Erzsébet-tábor szerkesztés

1968 és 1972 között építették ki a 3000 fő befogadására alkalmas Zánkai Úttörőtábort, melyet hivatalosan 1975-ben adott át Kádár János. Évente átlagosan 25 ezer, ebből a nyári szezonban 15 ezer gyerek táborozott itt.[13]

A rendszerváltás után az intézmény neve gyakran változott, de sokáig állami tulajdonban maradt, míg 2016-ban a kormány ingyenesen A Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány-nak adta. 2014 óta az Erzsébet-táborok égisze alatt tanévben ún. ottalvós osztálykirándulásokat, a nyári szünidőben pedig rászoruló gyermekek ezreit fogadja ingyenes üdülésre, heti váltású turnusokban.[14] 2020-ban nagyszabású felújítási munkálatok kezdődtek.[15]

Irodalom szerkesztés

  • Mezősiné Kozák Éva (1993): Zánka, református templom. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 468. sz. TKM Egy. és OMH. Budapest
  • Békefi Remig (1907): A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest
  • Mezősiné Kozák Éva (1992): Kutatások a zánkai református templomban. Műemlékvédelmi Szemle, 1992/1. sz.
  • Entz G., Gerő L. (1958): A Balaton-környék műemlékei. Budapest

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ticket:2020111710007886
  6. Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  9. Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  11. Zánka Helységnévtár
  12. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  13. Zánka, a gyermekek városa Északipart online, 2019. 07. 29
  14. Erzsébet-táborok
  15. Hegedűs Gergely – Így folytatódik a ma 45 éves zánkai gyerektábor felújítása (magyarépitők.hu, 2020. 05. 25.)

További információk szerkesztés