Világzene

A világzene gyűjtőnév azokra a zenei stílusokra jellemző, amelyek sem a klasszikus zenébe, sem a világ nagy részén elterjedt könnyűzenébe nem illeszthetőek be, és gyakran népzenei eredetűek. Leggyakrabban a szó szorosabb értelmében vett nyugati (elsősorban az angolszász) kultúrkörön kívül eső országok zenéjét nevezik így. A világzenei művekre jellemzőek az adott kultúrkör hagyományos, megkülönböztető elemei, illetve a jellegzetes hangszerek használata (például szitár). Maga a világzene elnevezés az 1980-as években terjedt el. Bár a világzene kifejezést elsődlegesen népzenére használják, idetartoznak még a nyugati kultúrkörön kívüli kultúrák popzene jellegű számai is, valamint az olyan, nem európai eredetű zenei stílusok, amelyekre a harmadik világ zenéje is hatással volt (például afro-kubai zene).

A Chalaban együttes marokkói zenére játszik Budapesten, a Király utcában

Képviselői Magyarországon

• A Köztársaság Bandája
• Apnoe – folk underground
• Balkan Fanatik
• Barbaro
• Besh o droM
• Bohemian Betyars
• Both Miklós
• Cirkusz-KA
• Chalaban
• Chalga
• Djabe
• Dzsinnkaladzsi
• Egy Kis Erzsi Zene
• Erik Sumo Band
• Ethnofil
• Etnofon
• Folk Error
• Folkfree
• Gandharvák
• Ghymes
• Goulasch Exotica
• Hollóének Hungarica
• Kerekes Band
• Korai Öröm
• Kormorán
• Lajkó Félix
• Makám
• Mitsoura
• Monchichi Potencial
• Napra
• Nikola Parov
• Nomada
• Palya Bea
• Parno Graszt
• PECA
• Sheket
• SHINE
• Titusz and The Carbonfools
• Tündérground
• Úzgin Űver
• Yava

Források

• Világzenei linkgyűjtemény
• Vidor Fesztivál hírek

További információk

• Marton László Távolodó: Érintés. Világzeném; Etnofon, Budapest, 2001
• Philip V. Bolhman: A világzene; ford. Koltai Ágnes; Magyar Világ, Budapest, 2004 (Summa)
• Jávorszky Béla Szilárd: A magyar folk története. Népzene, táncház, világzene; Hagyományok Háza, Budapest, 2013 (angolul is)
• Marton László Távolodó: Érintés II. World music, 2000–2020; Somos, Budapest, 2021