A világzene gyűjtőnév azokra a zenei stílusokra jellemző, amelyek sem a klasszikus zenébe, sem a világ nagy részén elterjedt könnyűzenébe nem illeszthetőek be, és gyakran népzenei eredetűek. Leggyakrabban a szó szorosabb értelmében vett nyugati (elsősorban az angolszász) kultúrkörön kívül eső országok zenéjét nevezik így. A világzenei művekre jellemzőek az adott kultúrkör hagyományos, megkülönböztető elemei, illetve a jellegzetes hangszerek használata (például szitár). Maga a világzene elnevezés az 1980-as években terjedt el. Bár a világzene kifejezést elsődlegesen népzenére használják, idetartoznak még a nyugati kultúrkörön kívüli kultúrák popzene jellegű számai is, valamint az olyan, nem európai eredetű zenei stílusok, amelyekre a harmadik világ zenéje is hatással volt (például afro-kubai zene).

A Chalaban együttes marokkói zenére játszik Budapesten, a Király utcában

Képviselői Magyarországon szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Marton László Távolodó: Érintés. Világzeném; Etnofon, Budapest, 2001
  • Philip V. Bolhman: A világzene; ford. Koltai Ágnes; Magyar Világ, Budapest, 2004 (Summa)
  • Jávorszky Béla Szilárd: A magyar folk története. Népzene, táncház, világzene; Hagyományok Háza, Budapest, 2013 (angolul is)
  • Marton László Távolodó: Érintés II. World music, 2000–2020; Somos, Budapest, 2021