Főmenü megnyitása

Szűcs István Miklós

(1947–) magyar pedagógus, képzőművész

Szűcs István Miklós (Budapest, 1947. április 16. - ) magyar képzőművész, iskolaalapító, művészetelméleti szakíró, Fonay-díjas ny. középiskolai tanár Zirc díszpolgára.

Szűcs István Miklós
Született 1947. április 16. (72 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái

ÉletútjaSzerkesztés

Bábolna - FarkaskútSzerkesztés

A csornai Szűcs (Szüts nemesi felmenőjű) családból származó "faragó", bognárcéh mesterek tervezték és készítették egykor az Eszterházyak díszhintóit. Szűcs János nagyapa, az "otrantói hős" tengerészek első tüzéreként teljesített szolgálatot a Magyar Haditengerészet és az Adria legnagyobb tengeri ütközetében, a győztes otrantói csatában, 1917. május 15-én. A hat tagú csornai család négy gyermekéből a legidősebb, Szűcs István szőlész - borász, pincemester lett. Bábolnai Állami Gazdaságának egyik üzemegységében, Farkaskút szőlészetében és "gyümölcsészetében", élete utolsó éveiben a Komáromi ÁG szőkepusztai szőlészetében dolgozott. Az apa szerette a könyveket, a népi színműirodalom darabjainak előadásait rendezte, énekes előadóként is fellépett, hangszeren játszott és rajzolgatott. A budapesti édesanya, Bukta Irén jómódú, hétgyermekes polgári nagycsaládból származott (szíj- és nyereggyártó, bőrdíszműves műhelyekkel, vállalkozásokkal, bérháztulajdonnal), aki a polgári iskolai tanulmányai után női szabász végzettséget szerzett a Váci utcában. István Miklós a szüleivel és a húgával, Gabriellával szolgálati lakásban élt Farkaskúton. Általános iskolába a 4,5 km-re levő Bábolnára jártak.

Nagyigmánd, Komárom, TataSzerkesztés

1963-ban (16 éves korában) saját építésű családi házba, Nagyigmándra költöztek. A komáromi Jókai Mór Gimnáziumban érettségizett 1965-ben. Angyal Kálmán festőművész vasárnapi rajzszakkörét látogatta. Műtörténeti érdeklődését fokozta diákotthoni nevelője, Miklós József magyar-történelem szakos középiskolai tanár. Kétéves sorkatonai szolgálatot teljesített Tatán.

PécsSzerkesztés

1967-ben sikeresen felvételizett a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar (nyelv és irodalom) - rajz szakára, ahol mások mellett dr. Nemes István és dr. Rónai György, Soltra Elemér és Kelle Sándor növendéke lett. 1971-ben diplomázott. Platthy György rajz tanszékvezető munkatársául marasztalta Pécsett, de ő Zircet választotta. Festészetének korai szakaszában a színek fény-árnyék és fakturális hatásait érvényesítette. 1970-ben készített papírmetszetein gazdag eszköztárral bontotta síkokra a formavilág összetevőit, s az értelmezett síkok éles metszésekben találkoztak képein. Fő érdeklődési körébe tartozott Kassák Lajos egyetemes, az irodalomra és képzőművészetre kiterjedő művészete. Szakdolgozati témájának Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek című „vándorelbeszélő szabadverse” elemzését választotta. Konzulens-tanára dr. Nemes István volt, aki engedélyezte a 60-as évek végén még vitatott Kassák költemény, akkoriban egyedüli, elemző-értékelő feldolgozását.

BudapestSzerkesztés

Pécsi tanulmányai után Budapestre, a Magyar Képzőművészeti Főiskolára vezetett az útja. Előtte egy évig felsőszintű rajztanár-továbbképzésen vett részt a főiskolán (1975). A mosonmagyaróvári nyári gyakorlatán rajzolta és festette azokat a képeket, amelyek elkészültével érezhette, hogy képzőművész lett. Ekkor látta először ábrázolás- és kifejezés-technikai feladatának a síkon a teret, a harmadik dimenziót, átszőve a lélek, a külső- és belső tartalom képi megjelenítésével. Egy hétig tartó felvételi vizsgája a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói közé juttatta (1979 - 1983). Már tanári végzettséggel kiváló mesterektől, professzoroktól tanult a nappali képzéssel párhuzamos rendkívüli tagozat négy évében. Patay László oktatta anatómiára, tárgyábrázolásra. Nagy hatással volt rá találkozása Barcsay Jenővel. További tanárai közül Végvári Lajos, Cifka Péter és Rónai György művészettörténészt, Krocsák Emil geometria tanszékvezető - festőművészt, Szilágyi Péter esztétát, Halász László művészetpszichológust emelte ki. 1983-ben fejezte be az egyik fő művének tartott Gyermekeim című képét. A festő apa gyermekeihez fűződő élményével Csók István ösvényen haladt, örök emberi érzéseket, hangulatokat fejezett ki a főszínek tisztaságának megcsillantásával és az ezüstös líraiság fátyolos reflexeivel. A kép az egyik diplomamunkája volt a képzőművészeti egyetemen. Értékelő tanárai: Somogyi József rektor, szobrászművész, Balogh Jenő tagozat- és tanszékvezető, Gerzson Pál festő tanszékvezető, Bráda Tibor festő- és Raszler Károly grafikus tanszékvezető. Balogh Jenő a vizuális nevelési tanszékre utódjául jelölte "Szűcs Istvánt, … aki hivatott rá, hogy meghaladja mesterét”. De a megváltozott egyetemi, politikai körülmények a főváros szülöttét, Szűcs István Miklóst továbbra is Zirchez kötötték.

ZircSzerkesztés

Szűcs István Miklós 1971-ban nősült, Forsthoffer Irén magyar-német szakos középiskolai tanárt vette feleségül. Gyermekei: Balázs (1976) mérnök informatikus Bécsben és Zsuzsanna (1979) külker-közgazdász Budapesten unokákkal ajándékozták meg.

MűvészetpedagógusSzerkesztés

1971-ben Zircen, a tanügyi reformokat támogató 1.sz. Reguly Antal Általános Iskola magyar - rajz tanára lett. Veszprém megye első rajz szaktantermét alakította ki maga tervezte és készítette bútorokból (1971-1973), és szakkört szervezett (1971-1979). 1975-től gimnáziumi óraadó. Felkért előadó volt a Magyar Képzőművészeti Főiskola (Egyetem) szervezésében "A Felsőszintű rajztanár-továbbképzés 14 éve '83" összegző konferencián, Budapesten, a Zeneakadémián (1983. április 6-7.). 1986-tól a zirci III. Béla Gimnázium főállású művészetpedagógusa és magyartanára. Pályája első négy évi teljesítménye alapján, 1975-től Veszprém megye általános iskoláinak és középiskoláinak szakfelügyelőjévé nevezték ki, legfiatalabbként az országban. 1987-től a megye vezető szaktanácsadója, 1995-től országos közoktatási szakértő, 2004-től művészeti szakértő, fejlesztő és képző. A zirci általános iskolában rajztagozat létrehozását segítette (pápai és veszprémi példák felmutatásával). A helyi Művelődési Központ Képzőművész Kör vezetésére kérte meg (1973-1990-ig). 2012-ben kiállítottak a 10 éves városban, a Jubileumi Szervező Bizottság és a Művelődési Központ támogatásával. Indítványozta a Zirci Alkotók „Triennáléját". 1985-1995-ig a Zirci Galéria alapító-vezetője. A gimnáziumban tervezésével (1975-1994-re), vezetésével (egy az országban is páratlan) galériás műtermet építettek. Főiskolai, egyetemi mentortanárként segítette fiatal művész- és tanárjelöltek gyakorlatait (ELTE, MKE, PTE, JGYTF). Szaktárgyi eredményei és vezető szakfelügyelői tevékenysége, tantervi közreműködése alapján 1990-től speciális tantervű rajz tagozat indítását engedélyezte a szakminisztérium Zircen, a III. Béla Gimnáziumban, "Vizuális nyelv és művészet" néven. Ennek megyei beiskolázású indításával megmentette a felszámolástól a létszámhiánnyal küszködő intézményt. A Szűcs István Miklós által sikerre vitt gimnáziumi tagozatból 2001-ben jöhetett létre Veszprém megye első képzőművészeti szakközépiskolája, melyet az egész dunántúli régióban ismertté és választhatóvá tett, mint művészeti vezető (igazgatóhelyettes). Vezetésével a 2002-2006-ig tartó időszakban az ország 115 vegyes típusú iskolájából a 3. legeredményesebb, legjobban szervezett OKJ-s intézménnyé vált a zirci „III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola”(Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet adatai, 2007). 2006-tól a megváltozott személyi és tárgyi feltételek, a megromlott munkakörülmények miatt Szűcs István Miklós előrehozott nyugdíjba ment. (A sikeres évek után egy provinciális szemléletű igazgatót juttattak az intézmény élére, aki nem hagyta a kezdő, tapasztalatlan és képzetlen „munkatársakat” kontrollálni.) A jövő építésében létfontosságú kontinuitásra sem kerülhetett sor, mert akit művészeti igazgatóhelyettesnek (elméletigényes gyakorlatvezetőnek) választottak, jogosultsággal nem rendelkezett (tanító és ált. isk. rajz tanár); nem volt szakképzettsége és tapasztalata a középiskolai neveléshez, oktatáshoz, de a képzőművészet gyakorlatában sem szerzett érdemeket, kellő ismereteket. Szűcs István Miklós könyveit, képeit, vázlatait, az okl. képzőművész-tanári pálya tanítványi dokumentumait lakása műtermében őrzi kedves mestere, Balogh Jenő szellemi hagyatékának egy jelentős részével együtt. Szűcs István Miklóst Balogh Jenő legjobb tanítványai között tartotta számon a MKF(E) Vizuális Nevelési Tanszékén, Bálványos Hubával együtt jelölte őt is utódjául.

Szűcs István Miklós a vizuális művészetpedagógia intézményeiben (MPI,FPI,OPI) 1975-től külső és belső (2000, OPI) munkatársként a reformpedagógián dolgozott (NAT készítő és bíráló). A dunántúli régió vizsgaközpontjaiban emelt szintű érettségiztető tanárként vállalt feladatokat. Közel 20 évig a művészettörténet Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) bírálóbizottsági tagjaként működött közre (ELTE, OH). 2000-ben vezető szaktanácsadóként megszervezte a vizuális művészeti nevelés történetének legnagyobb hazai rendezvényét Millenniumi Vizuális Nevelés Nemzetközi Konferenciáját, Képes világ - harmonikus pedagógia címmel Balatonfüreden, az általános iskolától az egyetemig tartó iskolafokozatok kiemelkedő tanárainak bevonásával (MTA, MKE, SzTE, szomszéd országok magyarlakta területeinek előadói). Szerte Magyarországon, Európában, de az USÁ-ban is kitűnő tanítványai állnak helyt, köztük Szalczer Tamás szobrászművész, építész, Kővári Melinda művészettörténész, egyiptológus, Farkas Gábor festőművész (Gábriel néven előadóművész, musical- és jazzénekes), Páli Szilvia jelmeztervező, Fazekas Adrienn rajz-vizuális nevelőtanár, szobrász, Somogyi Zsuzsanna művész-tanár, Vadász István tervezőgrafikus több rajz- és vizuális nevelőtanárral, művésszel együtt.

Képzőművész - művészettörténeti szakíróSzerkesztés

Az 1970-es évtizedben monumentális tűzzománc kompozíciók hozták az első sikereket(Pávaszemes lepke, mákgubók makro- és mikrovilágának dekoratív festészeti feldolgozásai). Megfestette a Zircre érkezés élményeit kifejező képeit és elkészítette grafikáit a Zirci történelem I-IV. sorozatát. Ebből a III.Béla Zircen címűnek a Veszprém megyei Őszi Tárlaton (1974) és a szekszárdi IX. Országos Képzőművészeti Kiállításon (1975) nagy sikere volt. Elkészült a bakonyi eredetmondák sorozatának első darabja, a Lókút című alkotása. „Szürrealisztikus kompozícióján a grafika és a színek eszközeivel – a népi fantázia elemeivel ötvözötten – nyújt egyéni képi élményt.” (dr. Domonkos Imre művészettörténész) Ezt a képet 1976-ban állították ki Budapesten, a Fáklya Klubban, később (2004) a Magyar Kultúra Alapítvány Székházában. Meggyőzően bontakozott ki Szűcs István Miklósnál a nagybányai plein air és az érzelmek kifejezésének összhangja a portréfestészetében. 1975-ben megfestette Áprily Lajos és a Teknővájó János bácsi arcképét. Műveiben döntőek a figuratív feldolgozások. Sokalakos képei közül kiemelkednek méretes kompozíciói, melyek szecessziós és szürrealisztikus tartalmakat hordoznak napjaink mítoszinterpretációiként (pl. Jásdi búcsú 1975, A zirci arborétumban I-II. 2002, Mária és Psyché 2003), vallásosan emelkedett érzület találkozott ezekben az „e világiság - mitológiával”. Tervezőgrafikai vállalásaiban illusztrációkat rajzolt és metszett linóba pl. Csokonai Vitéz Mihály (1978), Kecskés József költeményeihez (2010). Rajzai, grafikái nagy számban jelentek meg napilapokban és a Megyei Pedagógiai Híradóban (1972 - 1989). Több településcímer, intézményjelvény és rendezvényembléma készítésével bízták meg. Madártávlati képet rajzolt és várrekonstrukciót festett(„Csesznek anno 2001, tollrajz, 67x 129,5cm; 2015, tempera, A/4). Könyvborítókat, katalógusokat tervezett. Festményei, kép- és tervezőgrafikái, plakettjei magán-, köz- és egyházi gyűjteményekben lelhetők fel. A 2000-es években festett alkotásaiban a keresztény mitológia szimbólumai valamint a "tárgyi jelbeszédei", a csendéletei bensőségesek, elmélyült formakövető ábrázolások (Virágcsendélet ablakban, Őszi csendélet) színfestészeti kivitelezésben. Tájképei a színek összhangját, a fény-árnyék hatások kompozíciós szerepét, a festői eszközök alkalmazásának mesteri tudását mutatják. A reneszánsz évének őszén, 2008-ban helyezték el Téten, a Római Katolikus Egyház Szentháromság templomának szentélyében a Rózsalugasban ülő Madonna, Hommage Bernardino Luini művészete előtt című olajképét. 1994 őszén megszervezte Bakonybél Szentkútjának képzőművészeti felújítását és gyarapítását dr. Kopátsy Sándor közgazdász professzor (alapítványtevő) megbízására (díszkapu, Stációk, Szent Gellért szobrának felállítása, a kápolna pannói, oltárképe). Pannonhalma főapátja áldotta meg a pannókat, de Bakonybélben az újjászerveződő rendi élet perjelének (matematika-fizika tanári) szemlélete nem találkozott a "diákművészeti" kivitelezésekkel (Szt. László, Szt. Benedek, Szt. Imre, Szt. Mór), és visszakerültek a készítésük helyére (Zirc). Szűcs István Miklóst 1994-2000 között sokat foglalkoztatta Szent Gellért bakonybéli tartózkodásának triptichon-terve. Először 2005-ben Veszprémben, a Megyei Pedagógiai Intézet Comenius Galériájában mutatták be.

Külföldi tanulmányutakon vett részt: 1978-ban Veszprém megye művelődési osztálya vezetőjének megbízatásával, a rajz, vizuális ismeretek tanulmányozására nyugat szlovákiai történelmi városokba utazott. Legelső külföldi útjának eredménye a Vázlatok egy szlovákiai tanulmányútról írásos beszámolója (Rajztanítás, MPI Híradó). Németországban a Veszprém Megyei Tanács VB Művelődési Osztálya, a Művelődési és Oktatási Minisztérium delegáltjaként (1984) az NDK-művészeti nevelését tanulmányozta (Berlin, Potsdam), 2004-ben az NSZK művészeti szakközépiskolai oktatásáról (Selb) tájékozódott. 1998-ban Szlovákia, a Felvidék keleti szász-magyar városaiba vezetett művészettörténeti tanulmányútja. 1991-ben olaszországi tartózkodást nyert (Élet és Tudomány művészettörténeti pályázat).

Filozófiai, művészetelméleti, művészetpedagógiai kutatásokat, elméletigényes gyakorlatokat folytatott a vízió - asszociatív analízis témakörében. Cikkeinek, írásbeli tanulmányainak száma meghaladja a 150-et. Ezek országos, megyei napi- és szaklapokban jelentek meg. Szerkesztőként dolgozott (Vizuális Kultúra, Veszprém megyei pedagógiai kiadványok, diákantológiák). Barátai "tudós-művészként" tekintettek rá, főként, hogy Ifj. Josef Winterhaldernek a művészettörténetben ismeretlen, világviszonylatban is kiemelkedő zirci alkotásait bemutató könyveit megírta (2014, TKME Kiskönytár, 2015, Média Piramis Kft.). Hitvallás és Abszurditás címmel tette közzé (2013, Z-Press Kiadó) a zirci, Veszprém megyei és országos kihatású rajz-vizuális ismeretek új típusú pedagógiájának történetét. A sokszereplős, sok helyszínű könyv változatos műfajú, esszésített dokumentumgyűjtemény.

Társasági tagságSzerkesztés

  • 1980-2001 Veszprémi Akadémiai Bizottság klubjának tagja
  • 1983-2015 A Magyar Pedagógiai Társaság Vizuális nevelési szakosztályának elnökjelöltje, elnökségi tagja
  • 1985-2000 A Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete 8. sz. területi szervezetének vezetője
  • 2000-2005 a MROE országos titkára
  • 1989 A Magyar Művészeti Alap tagja, mint képzőművész galériavezető. A „ma” emblémát a festő szakosztályi igazgató (dr. Feledy Balázs) helyezte el a Zirci Galéria homlokzatán
  • 1995-2014 Az Academia Ludi et Artis Művészetpedagógiai Egyesület tagja (az Egyesület megszűntéig)
  • 2014- Tájak – Korok – Múzeumok Egyesület tagja
  • 2017- Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti Tagozatának köztestületi tagja
  • 2018- Tagja a Művészeti Alap jogutódjának, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE)
  • 2019- Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete szakírói osztályában szerzői tag (és közös jogkezelésre megbízott személy, Bp.)

KiállításokSzerkesztés

  • 1969 Tanárképző, Díszterem, Pécs;
  • 1973 Tavaszi tárlat, Ajka;
  • 1974 Őszi tárlat, Veszprém;
  • 1975 Művelődési Központ, Zirc;
  • 1975 IX.Országos Képzőművészeti Kiállítás, Szekszárd;
  • 1976 Fáklya Klub, Budapest;
  • 1977 Művelődési Ház, Ugod;
  • 1973, 1975, 1977 Megyei Pedagógus Képzőművészek Kiállítása, Veszprém;
  • 1978 FAK. vizuális csoportja, Ajka;
  • 1983 Ajkai Városi Tanács Művelődési Osztálya
  • 1986 Zirci Galéria;
  • 1986 A Veszprém Megyei Tanács VB Művelődési Osztálya
  • 1989 Németország, Polheim, Polgármesteri Hivatala
  • 1988 MROE 8.sz. területi szervezetének I. kiállítása, Zirci Galéria (művészetét dr. Koós Judith művészettörténész, kandidátus méltatta);
  • 1992 Napház Galéria, Érd;
  • 1994 Városi Művelődési Központ, Zirc;
  • 1995- Balikó Galéria, Ajka
  • 1996 Városi Művelődési Központ, Veszprém;
  • 1996 Művelődési Ház, Noszlop;
  • 2002 Zirci Galéria;
  • 2004 Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém;
  • 2004 Magyar Kultúra Alapítvány Székháza, Budapest (Hungarian Cultura Foundation);
  • 2005 MROE 8.sz. ter.sz., Veszprém;
  • 2005 Irinyi János Ált. Isk., Fűzfőgyártelep;
  • 2008 Miniatűrök /2. Református templom, Lovas;
  • 2008 Pannónia Tájkép Biennálé, Balatonalmádi, Városháza Padlásgaléria;
  • 2019 MAOE és a REÖK DIMENZIÓK c. kiállítása, Szeged

Szűcs István Miklós könyveiSzerkesztés

  • Zirc középkori udvarháza és ciszterci monostora (MPI, Veszprém, 1994);
  • Vizuális nyelv és művészet. Ábrázolás 1. (MKM, Budapest, Veszprém, 1999);
  • Minőségbiztosítás a vizuális nevelésben (OM-MPI, Budapest, Veszprém, 2000);
  • Útmutató a középiskolai (9. évf.) Műalkotások elemzése I. Képzőművészet c. tankönyv használatához (NTk., Budapest, 2003);
  • Útmutató a középiskolai (10. évf.) Műalkotások elemzése II. Építészet és tárgyi környezet c. tankönyv használatához (NTk., Budapest, 2004);
  • Hitvallás és abszurditás (Z-Press K., Miskolc, 2012);
  • Két hazában festő- és grafikusművész. Bér Júlia & Julie Bérová (Pályázat, 2013);
  • Zirc, Fájdalmas Szűzanya Kistemplom (Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület Kiskönyvtár sorozat 834.sz., Budapest, 2014;
  • Winterhalder, a zirci Kistemplom falképeinek festője. A Fájdalmas Szűzanya templom művészeti emlékei (Média Piramis Kft., Dunakeszi, 2015)
  • Winterhalder képei a zirci plébániatemplomban (Minerva Kiadó, Budapest, 2018)

Díjak, elismerésekSzerkesztés

  • 1980 Érdemes Társadalmi Munkás-kitüntető jelvény (Nagyközségi Hazafias Népfront, Zirc)
  • 1981 Eredményes Munkájáért Dicséret (Művelődési Miniszter, Budapest)
  • 1983 Az ön- és továbbképzésért: Fonay Pedagógiai Alapítvány (MPI, Veszprém)
  • 1986 Kiváló Társadalmi Munkás-kitüntető jelvény (Megyei Hazafias Népfront, Veszprém)
  • 1988 A közművelődésben végzett kiváló munkájáért-kitüntető jelvény (Műv. Minisztérium, Budapest)
  • 2001 „Kiváló művészi és pedagógiai munkáért” – díj (MROE-érem)
  • 2002 A közoktatásért-díj (VMÖK, Veszprém)
  • 2002 Zirc Város Közoktatásért, közművelődésért-díj (ZVÖKT)
  • 2019 Zirc város díszpolgára

Források (válogatás)Szerkesztés

  • VESZELI Lajos: Hinni a közösség erejében. = Napló, 1988. dec. 19.
  • VESZELI Lajos: A jelen formálása. Gimnáziumi tehetséggondozás. = Napló, 1992. febr. 20.
  • G. PINTÉR Edit: A tehetség 18 éves korban érhető tetten. Rajz tagozat a zirci gimnáziumban. = Napló, 1992. nov. 26.
  • TOLDI Éva: Szóra bírják a régmúltat. Könyv a zirci udvarházról és monostorról. = Napló, 1995. júl. 14.
  • Jubileumi emlékkönyv = MROE Budapest, 1996
  • PALLAG Andrea: Esélyek és lehetőségek a gimnáziumi rajztanításban. = Iskolakultúra, 1997. 8. sz.
  • BÁTHORY Zoltán-FALUS Iván: Pedagógiai lexikon I-III. Keraban Kiadó, 1997
  • Veszprém Megyei Kortárs Életrajzi Lexikon (VMÖK 2001, 928-929. oldalon)
  • Ki Kicsoda a magyar oktatásban (2005, FISZ)
  • Ki Kicsoda a magyar oktatásban. II. kötet: Felsőoktatás, felnőttképzés, szakképzés és nyelviskolák (2006, FISZ)
  • SÁRVÁRI Zsuzsa: A vizuális nevelés atyja. Főállású festő lesz. = Napló, 2008. március 26.
  • SÁRVÁRI Zsuzsa: A festészet története képekben. = A magyar festészet napjára. = Napló, 2008. október 28.
  • Who is Who Magyarországon (2012). Magyarország vezető személyiségeinek életrajzi enciklopédiája (2354. oldal).
  • Dr. TÖLGYESI József: Szűcs István Miklós Hitvallás és Abszurditás c. könyvének elemző-értékelő bemutatása a PTE Oktatás és Társadalom-,

Neveléstudományi Konferencián. = Pécs, 2015.

  • Neveléstörténet 12. évfolyam 1-2. szám, Könyvismertetés. Dr. TÖLGYESI JÓZSEF főiskolai docens, Székesfehérvár. Szűcs István Miklós: Hitvallás és abszurditás (Z-Press Kiadó, Miskolc, 2012/13. 372 o.)
  • PhD Prof. PROKOPP MÁRIA művészettörténész, ELTE BTK Művészettörténeti Intézete egyetemi tanárának szaklektori Ajánlása (Szűcs István Miklós: Winterhalder a zirci Kistemplom falképeinek mestere. A Fájdalmas Szűzanya templom művészeti emlékei. Média Piramis Kft. Dunakeszi, 2015, 180 o.)
  • Kelemen Gábor: Könyvbe foglalt felfedezés (ZIRC ÉS VIDÉKE közéleti lap. Új folyam 1. évf. 1. szám. 2018. augusztus 2.)
  • Kelemen Gábor: Könyvbe foglalt felfedezés (https://zirc.hu/aktualis/hirek/konyvbe-foglalt-felfedezes)
  • Kelemen Gábor: ZIRCINFO
  • Hevesiné Németh Mariann: Szűcs István Miklós - Zirc és a Bakony turizmusa