Főmenü megnyitása
Az etiópiai és a madagaszkári faunaterület

A Föld Dudich-féle állatföldrajzi felosztása[1] szerint az etiópiai, más néven: afrotropikus faunaterület az északi faunabirodalom (Arctogea) legdélibb, a déli féltekére átnyúló része. A WWF 8 ökozónára osztja a Földet, eszerint a terület megnevezése afrotropikus ökozóna.

Elhelyezkedése, határaiSzerkesztés

Ide tartozik Afrika nagyobbik, a Szaharától délre elterülő része, valamint az Arab-félszigetnek a Ráktérítőtől délre eső harmada. A Szaharában és az Arab-félszigeten is széles átmeneti zóna választja el a holarktikus faunaterülettől. Hozzá soroljuk egyfelől Zanzibárt és az Indiai-óceán más, Afrika szarva közelében elhelyezkedő kisebb-nagyobb szigeteit, másfelől az Atlanti-óceán déli medencéjének szigeteit. Nem tartozik viszont hozzá Madagaszkár a környező szigetekkel — ezeket madagaszkári faunaterület néven önálló állatföldrajzi egységbe különítjük el.

KialakulásaSzerkesztés

Az Afrika mai képére oly jellemző nagy testű emlősök (patások és nagyragadozók) legtöbbje nem itt fejlődött ki, hanem Eurázsiában. Ez az úgynevezett Siwalik fauna a miocén időszak végén, illetve a pliocén elején vándorolt be több hullámban. Az új, a füves pusztákhoz alkalmazkodott fajok visszaszorították az ősi, erdei állatvilágot, aminek maradványai jobbára csak a Nyugat-Afrikában fennmaradt őserdőkben és Madagaszkár szigetén éltek tovább.

Állatföldrajzi tartományaiSzerkesztés

A területet három állatföldrajzi tartományra tagoljuk:

Éghajlata, növényzeteSzerkesztés

A faunaterület északi és északkeleti része, ill. az Arab-félsziget déli része sivatag, illetve félsivatag. Ugyancsak zonális sivatagok alakultak ki a kontinens délnyugati csücskén; ezek választják el a dél-afrikai faunatartományt a másik kettőtől. Az egyenlítő környéke a trópusi övben van, a Kongó-medencét ennek megfelelően trópusi esőerdő, a Viktória-tó környékének hegyvidékei köderdők borítják. A félsivatagok és az esőerdők közötti sávok növényzete a szavanna.

ÁllatvilágaSzerkesztés

A faunaterület állatvilága meglehetősen egységes, önálló, gazdag és telített.[2]

HalakSzerkesztés

A halak közül jellegzetes endemizmusai:

HüllőkSzerkesztés

A mérgessiklófélék (Elapidae) közül itt élnek a mambák (Dendroaspis spp.).

MadarakSzerkesztés

Viszonylag kevés az endemikus faj.

Jellemző madarai:

EmlősökSzerkesztés

Jellemző a patások formagazdagsága és sokasága, valamint a sokféle főemlős. Sok a ragadozó és a rágcsáló is. A denevérek közül főleg a nagyobb testű fajok élnek itt.

Három endemikus emlősrendje:

Endemikus emlőscsalád:

Jellegzetességei a nagy testű növényevő emlősök:

Főleg a szavannán számos antilopfaj él.

A ragadozók közül jellemzőek a macskafélék (Felidae); így például itt él:

Jellemző kisemlősök:

A főemlősök (Primates) közül csak itt élnek a fülesmakik (Galagidae).

Majomfajai a keskenyorrú majmok (Catarrhini) részalrendjének tagjai (miként az ázsiai majmok is). Közülük csak itt élnek:

A faunaterületen az emberszabásúak négy faja endemikus:

ÍzeltlábúakSzerkesztés

A faunaterület rovarvilága gazdag és változatos. A trópusi erdőségekben élnek a Föld legnagyobb bogarai, a góliátbogarak (Goliathus spp.)

Kelet-afrikai faunatartománySzerkesztés

Páratlan a kelet-afrikai nagy tavak (Viktória-tó, Malawi-tó, Tanganyika-tó) biológiai sokfélesége. Számos édesvízi halfaj él itt, köztük a bölcsőszájú halak legtöbb faja.

Jellemző kisemlősök:

Nyugat-afrikai faunatartománySzerkesztés

Jellemző madarai a gólyalábú varjak (Picathartidae).

Itt, az Atlanti-óceán partvidékén él a valószínűleg legfeltűnőbb majomfaj, a mandrill (Mandrillus sphinx).

Jellemző kisemlősök:

Dél-afrikai faunatartománySzerkesztés

Jellemző madarai a szirtirigófélék (Chaetopidae).

Jellemző kisemlősök:

Partvidékén került elő 1938-ban az élő kövületnek tekintett bojtosúszós maradványhal (Latimeria chalumnae).

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Föld DUDICH-féle állatföldrajzi felosztása. [2014. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  2. (NYME)

ForrásokSzerkesztés