Főmenü megnyitása
Ez a cikk a robbanóanyagról szól. A Dinamit együttessel kapcsolatban lásd a Dinamit (együttes) szócikket.

A dinamit egy robbanóanyag, amelyet nitroglicerinből és abszorbensként kovaföldből (szilikagél, infuzóriaföld) készítenek. A görög dynamisz (δύναμις) szóból származik, jelentése: erő.[1]

TörténeteSzerkesztés

A dinamitot Alfred Nobel svéd mérnök-vegyész találta fel 1866-ban a németországi Hamburg melletti Krümmelben, és 1867-ben szabadalmaztatta.

KezdetekSzerkesztés

Nobel már 1847 óta kísérletezett nitroglicerinnel. 1864-ben szabadalmaztatta eljárását a nitroglicerin gyártására. Az eljárás lényege, hogy 10% nitroglicerint adott a lőporhoz, ezzel közel megkétszerezte annak hatásfokát. Megkezdődött a gyártás a svédországi Heleneborgban. Az oldat a legkisebb ütésre is robbant, ezért több súlyos baleset is történt. 1864-ben egy ilyen balesetben elveszítette Emil nevű testvérét.

DinamitSzerkesztés

Nobel kísérletekbe kezdett, hogyan tudná a nitroglicerin előállításának veszélyeit csökkenteni. Arra a megállapításra jutott, hogy 75% nitroglicerin, 0,5% szóda és 24,5% kovaföld keveréke kellően stabil, hogy az előállítás közbeni spontán robbanásokat elkerülje. A gyártást a németországi Krümmelben, (ma Geesthacht része) a kovaföldbányák közelében kezdték el, ez volt Nobel első külföldi gyára.

GyártásSzerkesztés

A dinamit gyártására Nobel egész gyárhálózatot épített ki főleg Európában. 1885-ben az Egyesült Államokban, Russell S. Penniman kémikus kifejlesztette az ammóniumos dinamitot, vagyis ammónium-nitrátot adott a nitroglicerinhez. Ezzel a hagyományos dinamit energiájához képest 85%-kal erősebb robbanóanyagot hozott létre. Ennek a terméknek a kereskedelmi neve egyszerűen csak "Extra" volt.

HasználatSzerkesztés

 
Dinamit előkészítése a Douglas-gát építésekor (1942)

A dinamitot túlnyomó részben a bányászatban, kőzetfejtésre használják, de az építőipar is alkalmazza.

Katonai felhasználása ma már nem jellemző, kiszorították a sokkal stabilabb, jobban formázható (alakítható) robbanóanyagok, mint például az RDX.

Korábban a katonai és a civil szféra céljára készített dinamit között különbség volt, mivel a polgári használatra készített dinamit teljesítménye 60%-a volt a katonainak.

A sokáig tárolt dinamit instabillá, ezáltal veszélyessé válik, hőre, ütésre könnyen robban.

FormáiSzerkesztés

 
Dinamit rúd metszeti ábrája, gyújtó zsinórral

Általában 20 cm (kb. 8") hosszú és 2,54 cm (1") átmérőjű rudak formájában gyártják, de vannak más méretek is.

A dinamit egy brizáns robbanóanyag, vagyis nem ég, hanem hő hatására hirtelen, átmenet nélkül robban, ütésre, rálövésre is beindul. A dinamit speciális változata a dinamitgél (zselatindinamit), az első plasztikus robbanóanyag.

TévhitekSzerkesztés

Sokan a dinamitot és TNT-t azonosnak vélik, pedig a TNT kémiai vegyület, míg a dinamit egy keverék.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 37. o. ISBN 963 8334 96 7  

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dynamite című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés