San Paolo fuori le mura

A San Paolo fuori le mura bazilika (Falakon kívüli Szent Pál-bazilika) Róma második legnagyobb bazilikája, amelyet állítólag Pál apostol sírja fölé emeltek, az Ostia felé vezető úton, amely akkor a városfalakon kívül esett, innen származik a templom elnevezése.

Világörökség logo.png  Ez a bazilika a Világörökség része 
San Paolo fuori le mura, Róma
világörökség
A bazilika homlokzata
A bazilika homlokzata
A bazilika főhajója
A bazilika főhajója
Vallás katolicizmus
Egyházmegye Római egyházmegye
Stílus ókeresztény építészet
Tervezője Luigi Poletti
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító91ter-002
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, III, IV, VI
Felvétel éve1980,1990
Település Róma
Elhelyezkedése
San Paolo fuori le mura, Róma (Róma)
San Paolo fuori le mura, Róma
San Paolo fuori le mura, Róma
Pozíció Róma térképén
é. sz. 41° 51′ 31″, k. h. 12° 28′ 38″Koordináták: é. sz. 41° 51′ 31″, k. h. 12° 28′ 38″
A San Paolo fuori le mura, Róma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz San Paolo fuori le mura, Róma témájú médiaállományokat.

A lateráni egyezmény következtében a bazilika a Szentszék területen kívüli birtoka.

TörténeteSzerkesztés

Pál apostol kivégzése után követői emlékhelyet emeltek a sírja fölé, amelyet cella memoriae-nak neveztek. I. Constantinus római császár bazilikát építtetett itt. 386-ban I. Theodosius sokkal nagyobb és szebb bazilikát óhajtott emeltetni, de a munka csak I. Leó pápa idején készült el. 1220 és 1241 kolostort építettek hozzá. VIII. János pápa megerősíttette a bazilika és a kolostor falait, válaszul a szaracén betörésekre.

 
Szent Pál szobra a bejáratnál

1823. július 15-ről 16-ra virradó éjjel tűz ütött ki és néhány óra alatt a templom leégett. Eredeti kialakításáról csak Piranesi: Vedute di Roma című műve tanúskodik (5. és 38. táblakép). 1832-ben XII. Leó indította el az újjáépíttetést. Minthogy ez volt a legrégibb eredeti karakterét tükröző római templom, ebben világméretű, vallástól független segítőkészség mutatkozott. Muhammad Ali Egyiptom muszlim alkirálya alabástrom oszlopokat küldött, I. Miklós orosz cár, az orosz ortodox egyház feje a szentélyt díszítő malachitot és lapis lazulit. A homlokzat munkálatait az olasz kormány vállalta, és nemzeti műemlékké nyilvánította a bazilikát. A jelenlegi épület hűségesen követi az eredeti tervet és méreteket.

LeírásaSzerkesztés

Az öthajós, bazilikális elrendezésű főszékesegyház hossza 131,66 méter, szélessége 65 méter, magassága 29,70 méter. A Tevere felőli főbejárat az oszlopos előcsarnokba vezet. Ezt 150 oszlop szegélyezi, az átriumban Pál apostol nagyméretű, erőt sugárzó szobra, a 19. századi Giuseppe Obici műve áll. Az aranyozott mozaik homlokzat timpanonján középen az áldást osztó Krisztus trónol, két oldalán Péter és Pál apostolokkal. Lejjebb, az ablakok között a négy próféta képe látható.

A főhajót a mellékhajóktól két-két oszlopsor választja el, amely felett köralakú mezőkben a pápákat ábrázoló mozaikok vannak, kronológiai sorrendben, I. Pétertől Ferencig. A szájhagyomány szerint a világvége akkor lesz, amikor nincs már több pápának való üres hely (ma még tizenhat van). A főhajóval szemben magasodik a diadalív (arcus triumphalis), amelyet két gránitoszlop tart. A diadalív mozaikja az 5. században készült, Galla Placidia császárné utasítására, s még az eredeti templomból való. Az apszis mozaikja a 13. században készült Velencében, III. Honoriusz pápa megbízásából.

GalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • A művészet olasz városai. Róma-Velence-Firenze-Nápoly-Pompei, Edizione Lozzi, Róma, 1998
  • Róma eredetétől 2000-ig, Edizione Lozzi, Róma, 2000
  • Thomas Veser: Az emberiség kincsei. Világörökségünk. Műemlékek és parkok az UNESCO védelmében. Officina Nova könyvek, Magyar Könyvklub, Budapest, 1997
  • M. L. Borrá – M. D. Serrano: Korai középkor (A művészet története sorozat) Corvina, Bp., 1988 ISBN 963-13-2393-5
  • Pogány Frigyes: Szobrászat és festészet az építőművészetben. Műszaki, Bp., 1959, ETO 72 01 7350 1259
  • Pogány Frigyes: A szép emberi Környezet. Műszaki, Budapest
  • Pogány Frigyes: Róma. Műszaki, Budapest
  • Pogány Frigyes: Terek és utcák művészete. Műszaki, Budapest
  • Pogány Frigyes: Belső terek művészete. Műszaki, Budapest
  • Fajth Tibor: Itália. Panoráma, Budapest
  • A Világ természeti csodái és kultúrkincsei (UNESCO sorozat 3. kötet: Dél-Európa) Alexandra, 1998 ISBN 963-367-345-3
  • Luca Mozzati: ROM (német verzió) Electa, Milánó, 2003 ISBN 88-370-2070-8
  • A. M. Cerioni – Roberto Del Signore: La Basilica di San Paolo Fuori le Mura . Libreria Editrice Vaticana, 2003 ISBN 88 209 45711
  • Cinzia Valigi: Róma és a Vatikán. Plurigraf kiadó, 2005 ISBN 88-7280-534-1
  • Wellner István: Velencétől Rómáig. Panoráma mini útikönyvek, Bp., 1974 ISBN 963-243-012-3

További információkSzerkesztés