Római egyházmegye

A Római egyházmegye (valójában főegyházmegye) (latinul: Dioecesis Urbis seu Romana,[1] olaszul: Diocesi di Roma) a római katolikus egyház egyik egyházmegyéje Olaszországban. Róma püspöke a pápa, a legfőbb főpap és a Katolikus Egyház vezetője. Mint a Szentszék, a pápaság diplomáciai viszonyokkal rendelkező szuverén enitás[2] és civil igazságszolgáltatás Vatikán városállama fölött Rómán belül. A katolikus tanítás szerint Róma első püspöke Szent Péter apostol volt az első században, a jelenlegi pedig 2013. március 13-a óta Ferenc pápa.

Római egyházmegye
Diocesi di Roma
(Dioecesis Urbis seu Romana)
Coat of arms Holy See.svg
Elhelyezkedés
Ország  Vatikán,
 Olaszország
Területi fennhatóság Vatikánváros, Róma
é. sz. 41° 53′ 09″, k. h. 12° 30′ 22″
Statisztikai adatok
Terület849 km²
Lakosság
Teljes3 180 482
Egyházmegyéhez tartozók2 607 995 (82,0%)
Plébániák 334
További jellemzők
Egyház római katolikus egyház
Rítus latin
Alapítás ideje 1. század
Székesegyház lateráni bazilika
Védőszent Péter apostol,
Pál apostol,
Szent Lőrinc,
Sienai Szent Katalin,
Néri Szent Fülöp
Vezetése
PápaFerenc
Segédpüspök Benoni Ambăruş,
Guerino Di Tora,
Dario Gervasi,
Daniele Libanori S.J.,
Paolo Ricciardi,
Paolo Selvadagi
Általános helynök Angelo De Donatis római ált. helynök; Mauro Gambetti O.F.M.Conv. bíboros, vatikáni ált. helynök
Nyugalmazott püspök XVI. Benedek Emeritus pápa;
Angelo Comastri bíboros, ny. általános helynök;
Camillo Ruini bíboros, ny. általános helynök;
Agostino Vallini bíboros, ny. általános helynök;
Enzo Dieci ny. segédpüspök;
Paolino Schiavon ny. segédpüspök
Római egyházmegye weboldala
Római egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Római egyházmegye témájú médiaállományokat.

Róma püspökeSzerkesztés

A Római püspöki szék a katolikus egyház leghatalmasabb méltósága. Róma püspöke, a pápa az egész katolikus egyház legfőbb főpapja. A püspöki cím mellett (abból fakadóan) több más cím birtokosa is.

2006-ig a Nyugat pátriárkája címet is viselte, XVI. Benedek pápa azonban ezt elhagyta.

TörténeteSzerkesztés

A katolikus hagyomány szerint Róma első püspöke Péter apostol volt, aki Jézus Krisztus tanítványa volt, és 67-ben Rómában szenvedett vértanú halált. Péter és utódai a katolikus tanítás szerint az egyház legfőbb főpapjai, Krisztus földi helytartói. A római püspök primátusa már a kezdetektől fogva megfigyelhető volt, azonban az első századokban ez csak bizonyos fokú tekintélyt jelentett tanítás és egyházfegyelem dolgában. A 4. századtól kezdve azonban a pápaság hatalma ténylegesen megnőtt. Ekkortól lett ugyanis a kereszténység a Római Birodalom államvallása, ez pedig az önálló kis közösségek helyett már egy kiterjedt, hierarchikus szervezetet kívánt.

Róma püspökeiSzerkesztés

Az egyházmegye megyéspüspöke a mindenkori római pápa.

EgyházszervezetSzerkesztés

Mivel az Róma püspöke a pápa, aki az egyetemes egyházat kormányozza a megyéspüspöki teendőit az általános helynöke látja el. A helynök itt a szokásos jogköröknél szélesebb felhatalmazással rendelkezik, de facto megyéspüspökként kormányozza az egyházmegyét. A 14. századig a helynök püspöki rangot kapott, ekkortól már viszont mindig bíborossá is kreálták. Ezen a gyakorlaton Ferenc pápa változtatott, aki 2017-ben a bíborosi méltóság helyett érseki címet kötött a pozícióhoz. Vatikánváros terültén belüli ügyeket egy külön helynök látja el.

Az egyházmegye 881 km²-en terül el Róma városában és környékén, melyből 0,44 km² a Vatikánhoz, a többi pedig Olaszországhoz tartozik. Területén 334 plébánia működik, ezekben összesen 65 bazilika és 346 templom áll. Az egyházmegyéhez tartozó papok száma 1248. Ezen kívül az egyházmegyében (vagy a Római Kúrián) teljesít szolgálatot 350 bíboros, 1555 püspök, 2904 áldozópap, 5280 szerzetespap és 87 személyi prelatúrához tartozó pap.

Római egyháztartománySzerkesztés

A Római vagy Laziói egyháztartomány Olaszország legnagyobb egyháztartománya. Rómán kívül 17 püspökség és 2 területi apátság tartozik hozzá. Ezek közül kiemelkednek a Róma-környéki, azaz szuburbikárius egyházmegyék.

Szuburbikárius püspökségekSzerkesztés

Róma környékén (elővárosaiban) lévő hét püspökség ún. szuburbikárius püspökség. Ezek élén egy-egy püspök bíboros[3] áll. 1962 óta a szuburbikárius püspökségekbe egy-egy megyéspüspököt is kineveznek, akik a tényleges egyházkormányzati feladatokat ellátják. A bíborosok már csak az egyházmegye nevét viselik.

Tradicionálisan az ostiai szék a legrangosabb, ezt a címet tehát mindig a Bíborosi Kollégium megválasztott dékánja viseli. Mellette azonban megtarthatja korábbi szuburbikárius címét is, így lényegében csak hat szuburbikárius cím van.

Név Alapítás Terület, hívők Püspök Székesegyház Kép
Ostiai szuburbikárius egyházmegye
3. század
31 km²
13 983 fő (82%)
Giovanni Battista Re
püspök-bíboros[4]Angelo de Donatis

apostoli adminisztrátor

Szent Aurea-székesegyház,
Róma
 
Albanói szuburbikárius egyházmegye
4. század
661 km²
493 870 fő (96,7%)
Angelo Sodano
püspök-bíboros
sede vacante

megyéspüspök

Szent Pongrác-székesegyház,
Albano Laziale
 
Frascati szuburbikárius egyházmegye
3. század
220 km²
120 850 fő (73,4%)
Tarcisio Bertone SDB
püspök-bíboros
Raffaello Martinelli megyéspüspök
Szent Péter apostol-székesegyház,
Frascati
 
Palestrinai szuburbikárius egyházmegye
4. század
418 km²
100 230 fő (88,2%)
José Saraiva Martins
püspök-bíboros

Mauro Parmeggiani megyéspüspök
Szent Agapitus-székesegyház,
Palestrina
 
Porto-Santa Rufina-i szuburbikárius egyházmegye
3. század
(Mint Portói egyházmegye)
2000 km²
386 000 fő (88,3%)
Beniamino Stella
püspök-bíboros
sede vacante
megyéspüspök
Jézus és Mária Szent Szíve-székesegyház,
Róma
 
Sabina-Poggio Mirteto-i szuburbikárius egyházmegye
5. század
(Mint Forum Novumi egyházmegye)
918 km²
178 718 fő (88,0%)
Giovanni Battista Re
püspök-bíboros
Ernesto Mandara megyéspüspök
Nagyboldogasszony-székesegyház,
Poggio Mirteto;
Szent Liberator-társszékesegyház,
Magliano Sabina
Velletri-Segni szuburbikárius egyházmegye
5. század
(Mint Velletri egyházmegye)
397 km²
127 000 fő (93,3%)
Francis Arinze
püspök-bíboros,
Vincenzo Apicella megyéspüspök
Szent Kelemen-székesegyház,
Velletri;
Nagyboldogasszony-társszékesegyház,
Segni
 

Szuffragáneus püspökségekSzerkesztés

A szuburbikárius püspökségeken kívül több szuffragáneus, azaz alárendelt egyházmegyéje is van Rómának. Ezek együttesen alkotják a Római egyháztartományt.

Név Alapítás Terület, hívők Püspök Székesegyház Kép
Római egyházmegye
1. század
881 km²
2 607 995 fő (82%)
Ferenc pápa
Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház,
Róma
 
Gaetai főegyházmegye
8. század
603 km²
156 670 fő (96,9%)
Luigi Vari érsek
Szent Erasmus-, Szent Marcián- és Nagyboldogasszony-székesegyház,
Gaeta
 
Anagni-Alatri egyházmegye
5. század
(Mint Anagni egyházmegye)
787 km²
88 508 fő (97,4%)
Lorenzo Loppa
Nagyboldogasszony-székesegyház,
Anagni;
Szent Pál apostol-társszékesegyház,
Alatri
 
Civita Castellana-i egyházmegye
990
1552 km²
248 400 fő (95,3%)
Romano Rossi
Szűz Mária-székesegyház,
Civita Castellana;
Nagyboldogasszony- és Szent Anasztázia-társszékesegyház, Nepi;
Nagyboldogasszony-társsze., Orte;
Nagyboldogasszony-társsze., Gallese;
Nagyboldogasszony-társsze., Sutri
 
Civitavecchia-Tarquiniai egyházmegye
1825. december 20.
(Mint Civitavecchiai egyházmegye)
876 km²
103 800 fő (97,3%)
Gianrico Ruzza
Assisi Szent Ferenc-székesegyház,
Civitavecchia;
Szent Margit- és Szent Márton-társszékesegyház,
Tarquinia
 
Frosinone-Veroli-Ferentinói egyházmegye
8. század
(Mint Veroli egyházmegye)
804 km²
175 940 fő (95,1%)
Ambrogio Spreafico
Nagyboldogasszony-székesegyház,
Frosinone;
Szent András apostol-társszékesegyház,
Veroli;
Szent János- és Szent Pál-társszékesegyház,
Ferentino
 
Latina-Terracina-Sezze-Privernói egyházmegye
1. század
(Mint Terracinai egyházmegye)
1372 km²
321 570 fő (96,1%)
Mariano Crociata
Szent Márk-székesegyház,
Latina;
Szent Caesarius-társszékesegyház,
Terracina;
Szűz Mária-társszékesegyház,
Sezze;
Gyümölcsoltó Boldogasszony-társszékesegyház,
Priverno
 
Rieti egyházmegye
5. század
1818 km²
90 644 fő (94,8%)
Domenico Pompili
Szűz Mária-székesegyház,
Rieti
 
Sora-Cassino-Aquino-Pontecorvói egyházmegye
3. század
(Mint Sorai egyházmegye)
2016 km²
230 750 fő (98,6%)
Gerardo Antonazzo
Nagyboldogasszony-székesegyház,
Sora;
Szent Konstantin- és Aquinói Szent Tamás-társszékesegyház,
Aquino;
Szent Bertalan apostol-társszékesegyház,
Pontecorvo
 
Tivoli egyházmegye
2. század
892 km²
178 900 fő (95,8%)
Mauro Parmeggiani
Szent Lőrinc-székesegyház,
Tivoli
 
Viterbói egyházmegye
6. század
2161 km²
175 000 fő (96,7%)
Lino Fumagalli
Szent Lőrinc-székesegyház,
Viterbo;
Szent Miklós- és Szent Donát-társszékesegyház, Bagnoregio;
Szent Margit-társszékesegyház,
Montefiascone;
Szent Jakab apostol-társsze., Tuscania;
Szent Sír-társsze., Acquapendente
 
Monte Cassino-i területi apátság
6. század
1 km²
18 fő (100%)
Donato Ogliari OSB apát
Nagyboldogasszony- és Szent Benedek-apátság,
Monte Cassino
 
Subiacói területi apátság
11. század
8 km²
36 fő (100%)
Mauro Meacci OSB apát
Szent Skolasztika-apátság,
Subiaco
 

Szomszédos egyházmegyékSzerkesztés

  • Ostiai szuburbikárius egyházmegye (délnyugat)
  • Porto-Santa Rufina-i szuburbikárius egyházmegye (északnyugat)
  • Civita Castellana-i egyházmegye (észak)
  • Sabina-Poggio Mirtetó-i szuburbikárius egyházmegye (észak)
  • Tivoli egyházmegye (északkelet)
  • Palestrinai szuburbikárius egyházmegye (kelet)
  • Frascati szuburbikárius egyházmegye (délkelet)
  • Albanói szuburbikárius egyházmegye (délkelet)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Annuario Pontificio 2012, p. 1
  2. Catholic Encyclopedia article: Ropápávme
  3. A bíborosokat három rendbe soroljuk: püspöki , presbiteri , diakónusi . Püspök bíboros pápai kinevezés alapján lesz egy bíboros. Presbiter bíborosok általában azok, akik egyházmegyék élén állnak. A diakónus bíborosok általában azok a bíborosok, akik valamelyik római dikasztérium (a Vatikánban működő testület, intézmény, hatóság) élén állnak. A bíborosi rendekbe tartozók a jogokban és kötelezettségekben egyenrangúak.
  4. Mivel az egyházmegyében mindössze két plébánia van, a megyéspüspök feladatait a Római egyházmegye általános helynöke látja el.