Burjátföld

Burjátföld vagy a Burját Köztársaság (oroszul Бурятия, burjátul Буряад Улас) az Oroszországi Föderációhoz tartozó köztársaság Szibériában. Fővárosa Ulan-Ude. 2010-ben népessége 972 021 fő volt. Területe 351 300 km².

Burját Köztársaság (Бурятия, Буряад Улас)
Burját Köztársaság címere Burját Köztársaság zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Szövetségi körzet	Távol-keleti szövetségi körzet
Székhely	Ulan-Ude
Járás	21
Városi körzet	2
Alapítás	1923. május 30.
Köztársaság vezetője	Alekszej Szambujevics Cigyenov
Rendszám	03
Népesség
Teljes népesség	975 922 fő (2024)
Népsűrűség	2,77 fő/km²
Etnikai csoportok	oroszok, burjátok, tatárok, ukránok, szojotok, evenkek, jakutok
Földrajzi adatok
Terület
Összterület	351 300 km²
Időzóna	UTC+9
Elhelyezkedése
Burját Köztársaság Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 53° 48′, k. h. 109° 20′53.8, 109.33333333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Burját Köztársaság témájú médiaállományokat.

Délen Mongóliával, keleten a Bajkálontúli határterülettel, északon és nyugaton pedig az Irkutszki területtel és Tuvával határos. Burjátföldhöz tartozik a Bajkál-tó nagy része.

2000-től a Szibériai szövetségi körzethez tartozott. Vlagyimir Putyin 2018. november 3-ai elnöki rendelete a besorolást megváltoztatta és Burjátföldet a Távol-keleti szövetségi körzethez csatolta.

Látnivalók

Az Anglicsanka-sziklák Természetvédelmi terület

Burjátföldi táj

• Bajkál-tó
• Ivolginszki Dacan Buddhista kolostor, és "szerzetes egyetem"
• Bajkálon-túli Nemzeti Park (Zabajkalszkij Nacionalnij Park, Забайкальский Национальный парк)

Népesség

Nemzetiségi megoszlás

Nemzetiségek	1926	1939	1959	1970	1979	1989	2002	2010
burjátok	214 957 (43,8%)	116 382 (21,3%)	135 798 (20,2%)	178 660 (22%)	206 860 (23%)	249 525 (24%)	272 910 (27,8%)	286 839 (30%)
oroszok	258 796 (52,7%)	393 057 (72%)	502 568 (74,6%)	596 960 (73,5%)	647 785 (72%)	726 165 (69,9%)	665 512 (67,8%)	630 783 (66,1%)
tatárok	3 092 (0,6%)	3 840 (0,7%)	8 058 (1,2%)	9 991 (1,2%)	10 290 (1,1%)	10 496 (1%)	8 189 (0,8%)	6 813 (0,7%)
ukránok	1 982 (0,4%)	13 392 (2,5%)	10 183 (1,5%)	10 769 (1,3%)	15 290 (1,7%)	22 868 (2,2%)	9 585 (1%)	5 654 (0,6%)
evenkek	2 808 (0,6%)	1 818 (0,3%)	1 335 (0,2%)	1 685 (0,2%)	1 543 (0,2%)	1 679 (0,2%)	2 334 (0,2%)	2 974 (0,3%)

A szojotokat a 2002-es népszámlálás óta tüntetik fel külön népcsoportként. Korábban a burjátokkal együtt szerepeltek a kimutatásokban. Számuk 2002-ben 2 739, 2010-ben pedig 3 579 fő.

Települések

Burjátföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 6 város, 14 városi jellegű település és 613 falusi település található, mely utóbbiak közül 4 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 34 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Burjátföldön 58% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége közel 10 ezer fő, és összesen 21-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 12%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

A városok a következők (2010. évi népességgel):

• Ulan-Ude (404 426)
• Szeverobajkalszk (24 929)
• Guszinoozjorszk (24 582)
• Kjahta (20 024)
• Zakamenszk (11 524)
• Babuskin (4831)

Politikai vezetői

Burjátföld elnöke:

• Leonyid Vasziljevics Potapov: 1994. július 1. – 2007. július 9.
• Vjacseszlav Vlagyimirovics Nagovicin: 2007. július 10. – 2012. május 11.

Miután a Burjátföld elnöke címet eltörölték, Burjátföld vezetője (glava):

• Vjacseszlav Vlagyimirovics Nagovicin: 2012. május 12. – 2017. február 7., ekkor lemondott hivataláról.
• Alekszej Szambujevics Cigyenov: 2017. február 7-étől ideiglenes jelleggel mb. vezető, majd öt év időtartamra szóló megválasztása után, 2017. szeptember 22-étől: Burjátföld vezetője (glava).

Közigazgatás és önkormányzatok

Burjátföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 21 járásra oszlik, ezen kívül 2 város (Ulan-Ude, a köztársaság fővárosa és Szeverobajkalszk) köztársasági alárendeltségű, vagyis egyik járáshoz sem tartozik.

Az önkormányzatok területi beosztása lényegében megegyezik a közigazgatási felosztással. Minden járásban járási önkormányzat működik, ezekhez pedig összesen 18 városi és 255 falusi község tartozik a helyi szinten. A két kiemelt város nincs alárendelve egyik járási önkormányzatnak sem, hanem városi körzetként egyaránt gyakorolják a járási és a községi hatásköröket.

A járások és székhelyeik:

• Bajkálmelléki járás (Turuntajevo)
• Barguzini járás (Barguzin)
• Baunti járás (Bagdarin)
• Bicsurai járás (Bicsura)
• Dzsidai járás (Petropavlovka)
• Észak-bajkáli járás (Nyizsnyeangarsz)
• Horinszki járás (Horinszk)
• Ivolginszki járás (Ivolginszk)
• Jeravnai járás (Szosznovo-Ozerszkoje)
• Kabanszki járás (Kabanszk)
• Kizsingai járás (Kizsinga)
• Kjahtai járás (Kjahta)
• Kurumkani járás (Kurumkan)
• Mujai járás (Takszimo)
• Muhorsibiri járás (Muhorsibir)
• Okai járás (Orlik)
• Szelengai járás (Guszinoozjorszk)
• Tarbagataji járás (Tarbagataj)
• Tunkai járás (Kiren)
• Zaigrajevói járás (Zaigrajevo)
• Zakamenszki járás (Zakamenszk)

Források

• A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményeiArchiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben