Főmenü megnyitása

Az Ujgur Kaganátus vagy Ujgur Birodalom (ujgur: ئورخۇن ئۇيغۇر خانلىقى) egy belső-ázsiai birodalom volt, amely a 8. században a második Türk Kaganátus összeomlása után keletkezett, és főleg ujgur, valamint oguz törzseket fogott össze.[1] Az uralkodó a "kilenc törzs kagánja" nevet vette föl.

Ujgur Kaganátus
kb. 744840
Az Ujgur Kaganátus a legnagyobb kiterjedése idején
Az Ujgur Kaganátus a legnagyobb kiterjedése idején
Általános adatok
Fővárosa Ordu Balik
Terület5 500 000 km²
Vallás tengrizmus, manicheizmus, buddhizmus, sámánizmus
Kormányzat
Államforma monarchia
ElődállamUtódállam
 Türk BirodalomKarahánidák 
Kanszu-Ujgur Királyság 
Qocho királysága 
A Wikimédia Commons tartalmaz Ujgur Kaganátus témájú médiaállományokat.

840-ben az egyik lázadó ujgur törzs vezére behívta a kirgizeket, akik megdöntötték a kaganátust. Ezután az ujgur-oguz törzsek nagy része Nyugat-Kanszuba és Kelet-Turkesztánba, a Tien-san vidékére menekült.[1] Egy ideig Kanszuban még önálló kis ujgur kaganátus is meghúzódhatott, Turfánban pedig egészen a 14. századig létezett egy önálló fejedelemségük.

Tartalomjegyzék

UralkodókSzerkesztés

 
Az Ujgur Birodalom 820-ban (világosbarna) más birodalmakhoz képest
No. Török név Uralkodási idő Más név Kínai,
pinjin név
Megjegyzés
Jaglakar (Jagla-gur) dinasztia
01. Kutluk Bilge Kül-kagán 744-747 Kutluk I. Bilge Pejlo-kagán 骨力裴罗
pinjin: gu-lu-pei-luo
Miután 742-ben megdöntik a második Türk Kaganátust, az ujgurok uralkodója felveszi a kagán nevet.
02. Bilge Kül-kagán
Bajan Csor-kagán
747–759 Mojan Csor 骨力裴羅
pinjin: mo-yan-chuo
Mojenčch'ou
751-ben megalapítja fővárosát és Ordu Balik-nak nevezi el.
03. Tengri-kagán
Bögü-kagán
759–779 I-ti-chien, Mou-yü 英地健
pinjin: yidi-jian
Itiťien
Első fénykorát éli a birodalom. 762-ben a kagán manicheus hitre tér és ezzel az a birodalom államvallásává lesz. 779-ben megölik őt.
04. Alp Kutluk Bilge-kagán
Tun Baga-tarkán
779-789 Dunmaga 移地健
pinjin: dunmo-he-dagan
Tunmoche takan
Szakít elődje szogd-barát politikájával és Kínával kezd jó kapcsolatot teremteni.
05. Külüg Bilge-kagán 789-790 Panguan 多邏斯
pinjin: duo-luo-si
Tolos'
790-ben a tibetiek legyőzik az ujgur-kínai haderőt a Ting prefektúrában (Besbalik); a kagán is meghal.
06. Kutluk Bilge-kagán 790-795 Ačžo 阿啜
pinjin: a-chuo
Ačchuo
Ediz (Adie) dinasztia
07. Tengrida Ülük Bulmis
Alp Kutluk Ulug Bilge-kagán
795-805 Kutluk II. 骨咄禄
pinjin: gu-du-o-lu
Kutuolu
Kutluk Bilge kagán gyermektelen halála után korábbi főminisztere Tengrida.. néven lép trónra
08. Tengrida Kut Bulmis
Alp Külüg Bilge-kagán
805-808 Külüg Bilge 俱录毗伽
pinjin: julu-pi-ga
Ťülu-pchika
-
09. Aj Tengrida Kut Bulmis
Alp Bilge-kagán
808-821 Paoi 李孝诚
pinjin: li-xiao-cheng
Li Siao-čcheng
808-ban az ujgurok elfoglalják a Liang prefektúrát a tibetiektől
10. Kun Tengrida Ülüg Bulmis
Alp Küčlüg Bilge-kagán
821-824 Cs'ung-te 崇德可汗
pinjin: chong-de-kèhan
Čchungte kchechan
-
11. Aj Tengrida Kut Bulmis
Alp Bilge-kagán
824-832 Cs'aoli
Kasar Tegin
曷萨特勒
pinjin: hasa-teley
Cha-sa tchelej
-
12. Aj Tengrida Kut Bulmis
Alp Külüg Bilge-kagán
832-839 Külüg Beg-kagán 胡特勒
pinjin: hu-tele
Chu tchelej
-
13. "Dítě"-tegin 839-840 Hosa-kagán
interregnum
盍馺特勒
pinjin: he-sa teley
Che-sa tchelej
839-ben Luo Kasar (Kürebir) lovas csapatával meghódította Ordu Balik fővárosát; Külüg Beg-kagán öngyilkos lett. Éhínség és járványok majd politikai zavargások következnek be a Kaganátusban.
- Generális
Külüg-baga
839-840 Külüg-baga
interregnum
- 840-ben a kirgizek inváziója; megdöntik az Ujgur Kaganátust. Hosa-kagánt kivégzik.
14. Öge 841-847 Üge-kagán 乌介
pinjin: wu-jie
Wuťie
Az utolsó ujgur kagánt, Ögét, 847-ben egy lázadás során megölik.

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ujgurský kaganát című cseh Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés