Szajano-susenszkojei vízerőmű
A Szajano-Susenszkojei-vízerőmű (oroszul Сая́но-Шу́шенская гидроэлектроста́нция [Szajano-Susenszkaja gidroelektrosztancija], rövidítve Szajano-Susenszkaja GESZ) Oroszország ázsiai részén, Szibériában, a Jenyiszejen kialakított vízerőmű-rendszer utolsó tagja, Oroszország legnagyobb teljesítményű vízerőműve. Itt történt 2009-ben az ország vízerőművei történetének legnagyobb balesete.
Szajano-susenszkojei vízerőmű | |
Ország | Oroszország |
Hely | Hakaszföld és a Krasznojarszki határterület határa |
Építési adatok | |
Építés éve | 1963–1985 |
Megnyitás | |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | vízerőmű |
Tulajdonos | RusHydro |
Kimenő teljesítmény | 6400 MW |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 52° 49′ 31″, k. h. 91° 22′ 12″52.825269°N 91.370131°EKoordináták: é. sz. 52° 49′ 31″, k. h. 91° 22′ 12″52.825269°N 91.370131°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szajano-susenszkojei vízerőmű témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Elhelyezkedése
szerkesztésA vízerőmű a Jenyiszej felső szakaszán, a Krasznojarszki-vízerőműtől kb. 320 km-re délre, a Krasznojarszki határterület és Hakaszföld határán, Cserjomuski település mellett helyezkedik el. Innen 32-km-re északra fekszik Szajanogorszk város, melyet a vízlépcső építői számára hoztak létre több település összevonásával.
A Jenyiszej a Nyugati-Szaján hegyei között nagy esésű, zuhatagos, kanyonszerű völgyben folyik. Ennek a kb. 280 km hosszú „szajáni folyosó”-nak az utolsó szakaszán alakították ki a hatalmas vízerőművet. A Jenyiszejen 20 km-rel lejjebb, Majna településnél egy jóval kisebb vízerőmű is épült. A 321 MW-os Majnai vízerőműnek és víztározójának a vízszint szabályozásában van fontos szerepe.
Ismertetése
szerkesztésAz építkezés 1963-ban kezdődött. Az első egység 1978 végén kezdte meg a villamosenergia termelést, az utolsó egységet 1985-ben helyezték üzembe. A létesítmény elkészültekor számos hiányosságot állapítottak meg, és a hivatalos átadás-átvétel csak több mint 20 év eredményes működés után, 2000-ben történt meg.
10 darab 640 MW-os generátorával a 6400 MW összteljesítményű erőmű átlag 23,5 milliárd kWh villamosenergiát képes termelni évente. Turbinái és aggregátorai egyaránt leningrádi gyárakban készültek. A megtermelt energia legnagyobb felhasználói a szajáni iparvidék nagy alumíniumkohói és nehézgépgyárai.
A duzzasztógát
szerkesztésA vízerőmű gátjának hossza 1074 m, magassága 242 m; szélessége a gát talpánál 105,7 m, a tetején 25 m. Ez Oroszország legmagasabb duzzasztógátja, mely a Jenyiszej vizét 320 km hosszan duzzasztja vissza. Az így kialakított Szajano-Susenszkojei-víztározó mintegy 621 km² területű és max. 31,3 km³ vízmennyiség befogadására képes.
A baleset
szerkesztés2009. augusztus 17-én baleset történt a vízerőműben. A 2. számú generátor szétroncsolódott és a többi is megsérült vagy meghibásodott. A géptermet elöntötte a bezúduló víz, az erőmű működését leállították. Maga a gát építménye sértetlen maradt. A balesetben 75 személy meghalt, többen megsérültek. A helyreállítási munkák után a termelést újraindították, de kevesebb generátorral. 2011-2014 között az összes generátort újjal pótolták, illetve újra cserélték.[1]
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a(z) Саяно-Шушенская ГЭС című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Teljes kapacitással üzemel a Szajano-Susenszkaja Vízerőmű Archiválva 2014. november 12-i dátummal a Wayback Machine-ben – Oroszország Hangja, 2014. november 12.
Források
szerkesztés- A RuszGidro Rt. honlapja (orosz nyelven). RuszGidro. [2011. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 27.)Archiv: (2011-08-18)
- A vízerőmű leírása (orosz nyelven). Lengidroprojekt Intézet. [2011. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 27.)Archiv: (2011-01-29)
További információk
szerkesztés- A baleset és következményei krónikája (2009. augusztus 17. – október 29.) (orosz nyelven). Komszomolszkaja Pravda. (Hozzáférés: 2011. október 22.)