Øresund híd
Az Øresund/Öresund híd (dánul: Øresundsbroen, svédül: Öresundsbron, hibrid név: Øresundsbron), hivatalos nevén Øresund-összeköttetés (Øresundsförbindelsen) egy kombinált közúti-vasúti híd az Øresund tengerszoros felett.
| Øresund híd | |
 | |
| A híd napnyugtakor | |
| Elhelyezkedése | Dánia |
| Áthidalt akadály | Øresund |
| Névadó | Øresund |
| Szerkezettípus | kábelhíd |
| Funkció | közúti / vasúti |
| Anyag | |
| Legnagyobb támaszköz | 490 m |
| Szabad nyílás magassága | 57 m |
| Teljes hosszúsága | 7 845 m |
| Szélesség | 25,5 m |
| Magasság | 204 m |
| Tervező | Georg Rotne |
| Átadás ideje | 2000. július 1. |
| Elhelyezkedése | |
 Øresund híd
Pozíció Dánia térképén
| |
 é. sz. 55° 34′ 35″, k. h. 12° 49′ 18″55.576444°N 12.821639°EKoordináták: é. sz. 55° 34′ 35″, k. h. 12° 49′ 18″55.576444°N 12.821639°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Øresund híd témájú médiaállományokat. | |
A híd Dánia fővárosát, Koppenhágát köti össze a svédországi Malmővel, tágabban nézve pedig Skandináviát Közép- és Nyugat-Európával. A hídon halad keresztül az E20-as európai főútvonal. Kétvágányú vasúti pályáján a vasúti személyszállítást jelenleg (2015) a dán oldalon a DSB Øresund üzemelteti, a Koppenhágai repülőtéren és Koppenhágán át Helsingørig; a svéd oldalon pedig a Transdev, Malmőn át Göteborgig, Kalmarig és Karlskronáig. Az SJ X2000 motorvonatokat közlekedtet Koppenhágából Stockholmba, Göteborgba és Kalmarba. Teherszállítást több vasúttársaság is végez.[1]
Maga a híd a két part közötti távolság mintegy felét teszi ki, 7845 méteres hosszúságával Európa második leghosszabb közúti-vasúti hídja. A maradékot a Peberholm (Bors-sziget) nevű mesterséges sziget (4055 m), az onnan a dán oldalra vezető alagút (4050 m) és a dán oldalon létesített mesterséges félsziget (430 m) hidalja át.[2]
Történelem
szerkesztésAz előkészítés és a megvalósítás folyamata 9 évet vett igénybe.[3]
A hidat 2000. július 1-jén adta át II. Margit dán királynő és XVI. Károly Gusztáv svéd király. Az építkezés 2000-es árakon 30,1 milliárd dán koronába került.
Forgalom
szerkesztésA megnyitás után kíváncsiságból sokan átkeltek a hídon, majd 2000 őszén a forgalom visszaesett, és 2001 januárjában érte el mélypontját napi átlag 4700 jármű átkelésével. 2001 és 2007 között aztán a járműforgalom évi 10-17 százalékkal nőtt. A növekedés 2008 második felében lassult le a világgazdasági válság hatásai miatt. 2009-ben naponta átlagosan 19 500 jármű kelt át a hídon.
2009-ben az átkelő járművek 95 százaléka, 6,8 millió személygépkocsi volt. A személygépkocsis átkeléseken belül 2001-ben még csak 5 százalék volt az ingázás aránya, ez később jelentős mértékben nőtt annak ellenére, hogy abszolút értékben a többi utazási indok (üzleti, szabadidős, hétvégi pihenés, nyaralás) is növekedett.
Az autóbuszok egy része turistabusz, más része menetrendszerű járat. Utóbbiak magukban foglalják a nemzetközi járatokat, valamint a Koppenhága, Malmö, Lund és a Malmői repülőtér közötti járatokat. Az átkelő buszok száma 2001 és 2006 között 51 százalékkal nőtt, azóta viszont 25 százalékkal csökkent. Ennek oka részben a fapados légitársaságok és a vasút versenye, részben pedig a buszpiac konszolidálódása, amelynek hatására kevesebb, de kihasználtabb busz jelenik meg a hídon.
Átkelő járművek átlagos napi száma:[2]
| Év | 2001 | 2005 | 2007 | 2008 | 2009 | 2017 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Személyautó | 7290 | 12 328 | 16 831 | 17 767 | 17 986 | 18424 |
| Motorkerékpár | 67 | 82 | 106 | 96 | 93 | 93 |
| Kisteherautó | 204 | 300 | 465 | 441 | 449 | |
| Teherautó | 421 | 737 | 927 | 932 | 817 | |
| Autóbusz | 103 | 155 | 153 | 131 | 117 | 134 |
| Összesen | 8085 | 13 602 | 18 482 | 19 367 | 19 462 | 20631 |
A vasúton utazók száma 2001 és 2009 között 4,9 millióról 11,1 millióra nőtt. 2009-ben 56 800 személy- és 7250 tehervonat haladt át a hídon, ami naponta átlagosan 184 vonatot jelent.
Napi utazások átlagos száma:[2]
| Év | 2001 | 2005 | 2007 | 2008 | 2009 |
|---|---|---|---|---|---|
| Közút | 21 900 | 32 000 | 40 600 | 41 000 | 41 300 |
| Vasút | 13 500 | 18 100 | 26 600 | 29 400 | 30 400 |
| Összesen | 35 400 | 50 100 | 67 200 | 70 400 | 71 700 |
A híd működésének első 10 évében (2000. július 1. és 2010. július 1. között) összesen 194 millióan keltek át a hídon, ebből 118 millióan közúton és 76 millióan vasúton.[3]
Bevétel
szerkesztésA 2x2 sávos autóúton hídpénzt szednek. Az elmúlt évek statisztikái alapján megfigyelhető trend kedvezőtlen képet mutat a híd üzemeltetésében. Noha 2001 és 2005 között a napi áthaladás 7000-ről 12 000 járműre változott – ami hozzávetőlegesen 72 százalékos növekedés –, a bevétel csak 54 százalékkal emelkedett, köszönhetően a rendszeres használók számára bevezetett félárú áthaladást biztosító bérletnek. Az éves üzemeltetési költség 2005-ben 276 millió dán koronát tett ki, míg ebben az évben a teljes bevétel 1078 millió dán korona volt, amelynek 60 százaléka autóforgalom, 40 százaléka vasúti forgalom volt. Az adózás előtti nyereség ennek tükrében 802 millió dán korona, amiből még levonandó a 660 millió korona adó és a 320 millió korona értékcsökkenés. A jövőben az utazások számának jelentős növekedésére volna szükség a gazdaságos üzemeléshez.
Díjak
szerkesztésDíjak 2020 januárban (online vásárlással olcsóbb):[4]
| jármű | DKK[5] | SEK[6] | EUR[7] |
|---|---|---|---|
| Motorkerékpár | 210 | 305 | 29 |
| Személygépkocsi | 390 | 565 | 54 |
| Minibusz (6–9 m) | 780 | 1130 | 108 |
| Autóbusz (>9 m) | 1470 | 2130 | 202 |
Díjak 2011 júniusában:
| jármű | DKK[5] | SEK[6] | EUR[7] |
|---|---|---|---|
| Motorkerékpár | 160 | 190 | 22 |
| Személygépkocsi | 295 | 360 | 40 |
| Lakóautó / személygépkocsi+lakókocsi | 590 | 720 | 80 |
| Minibusz (6–9 m) | 590 | 720 | 80 |
| Autóbusz (>9 m) | 1450 | 1750 | 199 |
| Tehergépkocsi (9–20 méter) | 1010 | 1220 | 138 |
| Tehergépkocsi (>20 m) | 1515 | 1830 | 207 |
| Vonatjegy[8] | 78 | 110 | 9 |
Hatások
szerkesztésMűködésének első évtizede alatt a kapcsolat fontos szerepet játszott a munkaerő- és lakáspiac egységesülésében, az Øresund régió kialakulásában. 2010-ben 25 000 dán élt a svéd oldalon, naponta 20 400 ember ingázott dolgozni a hídon át, valamint a sjællandiak 68%-ának és a skåneiek 44%-ának élt rokona, barátja vagy munkatársa a másik parton.[3]
A híd forgalmának gyors növekedése 2007-ben egy új (Helsingør és Helsingborg között építendő) híd ötletét is felvetette.[9]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Øresundsbro (2010), i. m. 11. o.
- ↑ a b c Øresundsbro (2010), i. m. 7. o.
- ↑ a b c Øresundsbro (2010), i. m. 2. o.
- ↑ Øresundsbron. www.oresundsbron.com. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ a b [- kontantpriser (dánul). [2011. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 19.) - kontantpriser (dánul)]
- ↑ a b http://se.oresundsbron.com/page/18 Archiválva 2011. június 23-i dátummal a Wayback Machine-ben - kontantpriser (svédül)
- ↑ a b [- cash prices (angolul). [2011. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 19.) - cash prices (angolul)]
- ↑ Startsida - Öresundståg. Oresundstag.se. (Hozzáférés: 2009. május 6.)
- ↑ New Øresund Bridge? (angol nyelven). Északi Tanács, 2007. január 3. [2012. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.)
Források
szerkesztés- Øresundsbro (2010): 10 years – The Øresund Bridge and its region (angol nyelven) (pdf). Øresundsbro Konsortiet, 2010. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
További információk
szerkesztés- MTM - Mélyépítő Tükörkép Magazin (engedéllyel) -
Oresund híd - Kulturális és gazdasági kapcsolat
- Øresund híd, hivatalos honlap Archiválva 2010. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (angol)
