Főmenü megnyitása

Gotland a Balti-tenger legnagyobb szigete. Svédországhoz tartozik. A Skandináv-félszigettől 90 km-re keletre, a balti államoktól nyugatra (illetve északnyugatra) található, közülük legközelebb hozzá a tőle mintegy 130 kilométerre keletre fekvő Lettország van.

Gotland
Gotland tengerpartja
Gotland tengerpartja
Közigazgatás
Ország  Svédország
Megye Gotland megye
Község Gotland község
Legnagyobb településVisby
Népesség
Teljes népesség58 595 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Visby népessége22 593 fő (2010. dec 31.)[2] +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Balti-tenger
Terület3140[3] km²
Legmagasabb pont Lojsta hed (82 m)
Időzóna CET (UTC+1)
Elhelyezkedése
Topographic map of Gotland.svg
Gotland (Svédország)
Gotland
Gotland
Pozíció Svédország térképén
é. sz. 57° 29′ 57″, k. h. 18° 30′ 34″Koordináták: é. sz. 57° 29′ 57″, k. h. 18° 30′ 34″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gotland témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

A sziget területe 3140 km²; partvonala mintegy 800 km hosszú.[3] Legnagyobb települése, Gotland megye és község székhelye a sziget középső nyugati partján található, 22 600 lakosú egykori Hanza-város Visby.

A sziget geológiailag szilur kori üledékes kőzetekből, főleg mészkőből és márgából áll.

ÉghajlatSzerkesztés

A napsütéses órák száma mintegy 2000 évente. Az éves csapadékmennyiség 500–600 mm körül alakul. A napi középhőmérséklet júliusban és augusztusban eléri a 17°C-ot.[3]

TörténeteSzerkesztés

Történelmét alapvetően földrajzi helyzete formálta. A Balti-tenger stratégiai fontosságú szigeteként a hajózás fellendülésekor, a viking korban rendkívül meggazdagodott a kereskedelemből és az akkoriban azzal szorosan összefüggő kalózkodásból. Sokáig független volt, de szoros kapcsolatok fűzték Svédországhoz. 1361-ben Dánia foglalta el, és csak 1645-ben lett Svédország része.

A jégkorszak után, i. e. 10000 körül, a skandináviai jégtömeg elolvadása idején a sziget még sokáig víz alatt volt. Később azonban a tengerszint változása miatt magasan, a mainál sokkal jobban kiemelkedett, és az újkőkorban erdő borította, jó megtelepedési lehetőséget biztosítva az embereknek, akik halászattal és fókavadászattal foglalkoztak.[4] A legrégebbi feltárt települési maradványok 9.200 évesek.[5][6]

Gotlandon mintegy 42 000 régészeti lelet ismeretes a neolitikumból, a bronz- és vaskorszakból és a korai középkorból. A rúnakövek Gotlandon jóval korábban jelentek meg, mint a svéd szárazföldön. Az első ilyen ismert síremlék i. sz. 300 körül készült, Stånga közelében találták és tartalmazza a rúnaírás teljes ábécéjét. A 700-as évektől Gotlandon már nagy számban állítottak rúnaköveket, amiken gyakran képes ábrázolások is megjelentek hajókkal, karddal és pajzzsal felszerelt legénységgel.

Gotland a középkorban természetes átrakóhely volt a kelet-nyugati balti-tengeri hajózásban. A szigeten került elő a környező szláv és skandináv területeken talált összes kora középkori kincslelet (mintegy 240 000 darab érme) több mint a fele, körülbelül 700 lelőhelyről.[7] Ez mutatja a sziget gazdagságát, nagy kereskedelmi forgalmát, de a korabeli ottani élet veszélyességét is, hiszen ezeket az elrejtett kincseket gazdáiknak már nem volt alkalmuk magukhoz venni.

A gotlandi kereskedőknek már a 11. században saját telephelyük volt Novgorodban, majd 1180-ban ott Szent Olafnak szentelve saját templomot is emelhettek. Hasonlóképpen a novgorodi orosz kereskedőknek is volt saját, Szent Miklósnak szentelt templomuk Gotlandon, de telephelyet csak a 13. század közepén létesítettek. A 12. század második felétől egyre több német, elsősorban lübecki, és dán kereskedő érkezett a szigetre. Támogatta őket királyuk, I. Valdemar is, aki részt vett a dán távolsági kereskedők szervezetének, a Szent Knut gildének a megalapításában is. Visby polgársága nagyrészt német volt, döntően Lübeckből és Stralsundból. A város is tagja volt a Hanza-szövetségnek.[7]

NépességSzerkesztés

A sziget lakossága 57 039 fő. 2007-ben 1957-en telepedtek le itt, míg 2045-en hagyták el a szigetet.[3]

Lakóit gotlanderek néven is emlegetik, svéd nevük Gutar (a gót népnév szinonimája). A szigeten az ún. gotlandi nyelvet beszélik, amely a kihalt ó-gotlandi nyelv mai változata, ez utóbbit ugyanis az óészaki nyelv egyik önálló nyelvjárásaként tartották számon, ma viszont a modern gotlandit a svéd nyelv részének tekintik.

KözigazgatásaSzerkesztés

A sziget egyben Svédország egyik megyéje (kb. akkora, mint a magyar Vas megye) és ezen belül az egyetlen ottani alapfokú közigazgatási egység, azaz község neve is Gotland. A svéd Gotland tartományhoz a fő szigeten kívül hozzátartozik még Fårö szigete és néhány kisebb sziget.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gotland című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Folkmängd i landskapen den 31 december 2017. Svéd Statisztikai Hivatal
  2. Tätorter 2010 (svéd nyelven) (pdf). Statistiska centralbyrån. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
  3. a b c d Gotland in a nutshell (angol nyelven). Gotland Tourist Association, 2007. (Hozzáférés: 2010. július 13.)
  4. http://www.gotlandsmuseum.se/mer-om-gotlands-forhistoria/ |titel=Gotlands Museum |hämtdatum=2016-08-09 |verk=www.gotlandsmuseum.se |arkivurl=https://web.archive.org/web/20160625005117/http://www.gotlandsmuseum.se/mer-om-gotlands-forhistoria/ |arkivdatum=2016-06-25
  5. http://www.su.se/forskning/forskningsnyheter/ov%C3%A4ntade-fynd-i-grotta-p%C3%A5-stora-karls%C3%B6-1.146140%7Ctitel=Oväntade[halott link] fynd i grotta på Stora Karlsö|hämtdatum=2016-08-09(svédül)
  6. http://sverigesradio.se/sida/artikel.aspx?programid=94&artikel=5424246%7Ctitel=Fornfyndet[halott link] Stora Bjersmannens skelett undersöks på nytt - P4 Gotland|hämtdatum=2016-08-09 (svédül)
  7. a b Pósán 176. o.

ForrásSzerkesztés

  • Pósán: Pósán László: Skandinávia a középkorban. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 2012.  

További információkSzerkesztés