Főmenü megnyitása

Eskilstuna város Svédországban, Södermanland tartományban. Eskilstuna község székhelye. A község 94 645 lakosa közül 60 200 ebben a városban lakik. Eskilstunában jelentős finn etnikum él. Az E20-as európai út érinti.

Eskilstuna
Eskiltuna.jpg
Eskilstuna címere
Eskilstuna címere
Közigazgatás
Ország Svédország
Történelmi tartománySödermanland tartomány
MegyeSödermanland megye
KözségEskilstuna község
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség69 816 fő (2018. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség2023[2] fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen29,75[2] km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Eskilstuna (Svédország)
Eskilstuna
Eskilstuna
Pozíció Svédország térképén
é. sz. 59° 22′, k. h. 16° 31′Koordináták: é. sz. 59° 22′, k. h. 16° 31′
Eskilstuna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eskilstuna témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

A város az Eskilstunaån folyó partján fekszik.

Eskilstuna éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)8,010,019,023,027,032,035,033,027,021,015,010,035,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−2,0−1,02,010,015,020,022,019,014,08,04,0−1,09,2
Átlaghőmérséklet (°C)−4,0−3,0−1,06,010,014,018,016,011,05,02,0−3,06,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−6,0−7,0−3,03,06,010,015,013,08,03,00,0−5,03,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)−37,0−27,0−20,0−12,0−6,0−1,05,03,0−1,0−13,0−23,0−30,0−37,0


TörténelemSzerkesztés

 
Eskilstuna temploma

A város történelme egészen a középkorig nyúlik vissza, amikor az angol Szent Eskil szerzetes megalapította Tuna egyházmegyét a Mälaren-tó partján. Szent Eskilt azonban a szomszédos Strängnäs város pogány vikingjei halálra kövezték, amikor megpróbálta őket áttéríteni a kereszténységre. Tunában, a saját kolostorában temették el. Később Strängnäs városa is felvette a kereszténységet és megkapta a Dél-mälaren-tavi egyházmegye kiváltságait. Később az Eskil nevet hozzáadták a Tuna szóhoz. Eskilstuna városa azonban nem kapta meg a városi rangot, köszönhetően a középkori Torshälla közelségének, Szent Eskil kolostorát pedig teljesen leromboltatta I. Gusztáv a reformáció alatt.

A város első városi jogát 1659-ben kapta meg, a határok Tunaforstól a folyó nyugati oldalán újonnan megalapított Karl Gusztáv városig terjedtek. Karl Gusztáv város, Reinhold Rademacher kovácsmester műhelye köré épült X. Karl Gusztáv király javaslatára. A kovácsműhely első termékei kézifegyverek és tüzérségi felszerelések voltak.

Karl Gusztáv város 1771-től szabad királyi városnak számított, ahol a mesterembereknek és termelőknek engedélyezték az adómentes műhelyek és gyárak alapítását. A város 1879-ben egyesült Eskilstunával.

Eskilstuna az ipari forradalom során indult jelentős fejlődésnek és vált Svédország egyik legfontosabb ipari városává. Ekkor kapta az ""Acélváros" (Ståhlstaden) becenevet. A fegyvereken kívül a város ollókat, kulcsokat, evőeszközöket és szerszámokat is gyártott. Az acélgyár iránti tisztelet miatt a város címerében egy acélipari munkás látható.

A város legsikeresebb sportklubjai a smedernai motorversenyző klub és a GUIF kézilabda-egyesület. Jelenleg mindkét egyesület Svédország élvonalában szerepel.

Eskilstunát néha hívják Svédország Sheffieldjének is. Ennek a névnek a pontos eredete ismeretlen, bár mindkét város hasonlóságokat mutat korai iparosodásukkal és az utána fellépő tömeges munkanélküliséggel. Szintén kapcsolat az acél és az ahhoz kapcsolódó acélgyártás közös történelme is.

TestvérvárosokSzerkesztés

SzemélyekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Tätorter 2015; befolkning 2010–2018, landareal, andel som överlappas av fritidshusområden. Svéd Statisztikai Hivatal, 2017. április 5.
  2. a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 25.)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Eskilstuna témájú médiaállományokat.