Északi sirályhojsza

madárfaj

Az északi sirályhojsza (Fulmarus glacialis) a madarak (Aves) osztályának a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó faj.

Északi sirályhojsza
Költő példányok
Költő példányok
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Viharmadár-alakúak (Procellariiformes)
Család: Viharmadárfélék (Procellariidae)
Nem: Sirályhojsza (Fulmarus)
Stephens, 1826
Faj: F. glacialis
Tudományos név
Fulmarus glacialis
(Linnaeus, 1761)[1]
Szinonimák
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Északi sirályhojsza témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Északi sirályhojsza témájú médiaállományokat és Északi sirályhojsza témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Az Atlanti- és a Csendes-óceán északi partjainál költ. A telet a tengereken tölti. Az összefüggő jég határától Bretagne magasságáig megtalálható. Az északi sirályhojsza régebben a legtávolabbi észak madara volt.

Alfajai szerkesztés

  • Fulmarus glacialis auduboni Bonaparte, 1857
  • Fulmarus glacialis glacialis (Linnaeus, 1761)
  • Fulmarus glacialis minor [* 1][2]
  • Fulmarus glacialis rodgersii Cassin, 1862

Megjelenése szerkesztés

A fajra a 43–52 centiméteres testhossz a jellemző, szárnyfesztávolsága elérheti a 100–117 centimétert is, testtömege a 700–900 grammot. Tollruhája a fehértől a világosszürkén át a sötétszürkéig terjed. Orrnyílása csövesen megnyúlt. Az északi sirályhojsza első pillantásra sirályhoz hasonlít, de nincs vele közeli rokonságban. Teste zömökebb, nyaka rövidebb, vastagabb, szárnya keskenyebb. Egészen más repülése alapján is könnyen megkülönböztethető: a sirályok élénk szárnycsapásokkal repülnek, csak időnként vitorlázva, míg az északi sirályhojsza kifeszített szárnyakon siklik és köröz, miközben fejét hol az egyik, hol a másik oldalra fordítja. Többnyire alacsonyan száll a víz fölött.

Életmódja szerkesztés

A víz felszínén tengeri élőlényekkel és emberi hulladékkal táplálkozik, de a víz alá bukva is vadászik. A legidősebb madarak elérik a 40 éves kort is.

Szaporodása szerkesztés

Sziklapárkányokon telepesen fészkel. A költési időszakban a madarak fészkelőtelepeiktől 30-40 kilométernél távolabbra nem távoznak el. Fészkében csak egy fehér tojás van.

Tudnivalók szerkesztés

Ha a tengerész sirályokat észlel, tudja, hogy már közel van a part. Ám ha sirályhojszákat lát, még türelemre van szüksége.

Képek szerkesztés

Megjegyzések szerkesztés

  1. A Fulmarus glacialis minor megtalálható a Wikifajokban és még néhány más nyelvű wikiben is, de az enwikiben és a másik wikipédiák többségében nincs szó erről az alfajról. Csak 3 alfajt tartanak számon.

Jegyzetek szerkesztés

  1. BirdLife International: 'Fulmaris glacialis'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2014. március 12.)
  2. Clements 2007

Források szerkesztés

További információk szerkesztés