Főmenü megnyitása

Baleczky Emil

nyelvész, költő, fordító

Baleczky Emil (Zúgó, Kárpátalja, 1919. február 21.Budapest, 1981. december 22.) magyar nyelvész, egyetemi tanár, szlavista.[1][2]

Baleczky Emil
Emil Baleczky1.jpg
Született 1919. február 21.
Zúgó, Kárpátalja
Elhunyt 1981. december 22. (62 évesen)
Budapest
Állampolgársága
Nemzetisége ruszin
Gyermekei Baleczky Annamária
Foglalkozása
Munkáltató Marx–Engels–Lenin Intézet
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1943, doktorátus, filológia)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baleczky Emil témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletútSzerkesztés

A Bereg megyei Zúgó (Huklivyj) községben, vasutas családban született. Középiskolai tanulmányait a munkácsi orosz tanításnyelvű gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait a prágai egyetem filológiai fakultásán kezdte. Kárpátalja visszacsatolása után Melich János és Kniezsa István tanítványaként a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait. 1943-ban summa cum laude minősítéssel doktori fokozatot szerzett. Nemsokára katonai behívót kapott. 1945 elején Nyugat-Magyarországon átállt a szovjetekhez. Magyarországon és Ausztriában szolgálván elkerülte a „fasiszta magyar rendszerben” végzett munkájáért az ungvári szovjet hatóság akkor szokásos számonkérését, azaz elítélését. Leszerelés útán a Magyar Rádió Külügyi Osztályának munkatársa volt (1945-1951) és 1946-tól Budapesten Kniezsa professzor támogatásával az egyetem Szláv Intézetének tanársegéde lett. 1951-től az Idegen Nyelvek Főiskoláján az orosz tanszék vezetője, majd 1965-től haláláig, vagyis 16 éven át az ELTE orosz tanszékének vezetője. Szláv nyelvtudományi tevékenysége a hazai szlavisztikában közismert és elismert lett.[1][2]

EmlékezeteSzerkesztés

Emlékére az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet Ukrán Filológiai Tanszék emlékkonferenciát rendezett (Bp., 2007. máj. 23–24.), s emléktábláját is felavatták (Bp., VI. ker. Szinyei Merse Pál u. 11.).[2]

Főbb műveiSzerkesztés

  • Szabó Eumén orosz nyelvtanának hangtana. Egy. doktori értek. (Bp., 1943)
  • Sztálin elvtárs tanítása a szókincsről. (Bp., 1953)
  • Bevezetés a nyelvtudományba. 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1954)
  • O jazikovoj prinadlezsnosztyi i zaszelenyiji szela Komlóska v Vengrii. (Studia Slavica, 1956)
  • Vengerszkije zaimsztvovanyija v lemkovszkom govore szela Komlóska v Vengrii. (Studia Slavica, 1958)
  • Vengerszkoje ’kert’ v zakarpatszkih ukrainszkih govorah. (Studia Slavica, 1960)
  • Szöveggyűjtemény az orosz nyelv történetének tanulmányozásához. (Bp., 1963; 6. jav. kiad. 1987)
  • Ószláv nyelv. Egy. tankönyv. Hollós Attilával. (Bp., 1968; 5. kiad. 1987)
  • Gyialektnije zapiszi iz Komloski. (Studia Slavica, 1980)
  • Irodalmi örökség. – Lityeraturnoje naszlegyije. Szerk. Káprály Mihály, Zoltán András. (Nyíregyháza, 2007).

ForrásokSzerkesztés

  • Medve Zoltán. Petőfi a ruszin nép nyelvén. Petőfi Sándor kárpátaljai ruszin fordításainak antológiája. Szerkesztette és az előszót írta: Udvari István. Nyíregyháza: Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke, 2005 (= Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia 18). 73–75. [1]
  • Baleczky Emil életrajza / Névpont

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Medve Zoltán.
  2. a b c Baleczky Emil életrajza / Névpont