Fürth (Bajorország)

város Németországban

Fürth (frank nyelven: Färdd) város Németországban, Bajorország szabadállamban.

Fürth
Fürth címere
Fürth címere
Fürth zászlaja
Fürth zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Rang járási jogú város
Alapítás éve1007
Polgármester Thomas Jung (SPD)
Irányítószám 90701–90768
Körzethívószám 0911
Rendszám
Testvérvárosok
Lista
  • Paisley (1969–)
  • Limoges (1992–)
  • Marmaris (1995–)
  • Xylokastro (2006–)
Népesség
Teljes népesség131 433 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1803 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság295 m
Terület63,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
é. sz. 49° 28′ 42″, k. h. 10° 59′ 25″Koordináták: é. sz. 49° 28′ 42″, k. h. 10° 59′ 25″
Fürth (Bajorország)
Fürth
Fürth
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Fürth weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fürth témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Bajorország északi részén, Nürnberg mellett, annak szomszédságában található. A város történeti magja a Rednitz és Pegnitz folyók összefolyásánál található.

Története szerkesztés

A település azon a földnyelven alakult ki, amelyet a Rednitz és az ebbe belefolyó Pegnitz zár közre. A Rajna-Majna-Duna-csatorna a város nyugati peremén halad el, így Fürth kikötővárossá is lett (Hafen Fürth).

Első okirati említése 1007-ből való. 1524-ben protestáns várossá vált.

1835-ben nyílt meg az első németországi vasútvonal Fürth és Nürnberg között.

 
A városháza

Óvárosában sok fagerendás régi ház található. A város legjelentősebb temploma a Szent Mihály templom (Kirsche St. Michael), mely a 12. századtól a 15. századig épült. A templom legnagyobb kincse a belsejében található 8 méter magas szentségtartó.

A városháza tornya 55 méteres magasságával már messziről látható. Az épület Fürth főterén épült 1840-től, a firenzei Palazzo Vecchio másaként.

A második világháborúban a műemlékekben szerencsére kevés vagy semmiféle kár nem esett, így a település jelentős kultúrtörténeti értéket képvisel.

A város jellegzetes népünnepélye október elején kerül megrendezésre. A 10 napig tartó népünnepély második vasárnapján nagy népviseleti aratóünnepet tartanak búcsúval összekötve (Kirschweih).

Városrészek szerkesztés

Fürth területe 16 városrészre oszlik.

Demográfiai fejlődés szerkesztés

 
A demográfiai fejlődés
Év Lakosságszám
1604 1 600
1648 800
1700 6 000
1795 12 000
1809 12 438
1818 12 700
1830 13 900
1840 15 100
1852 16 700
1855 17 341
1858 18 241
1861 19 100
1864 21 100
1867 22 500
1871 24 580
Év Lakosságszám
1875 27 360
1880 31 063
1885 35 455
1890 43 206
1895 46 726
1900 54 144
1905 60 635
1910 66 553
1916 56 967
1917 57 282
1919 68 162
1925 73 693
1933 77 135
1939 82 315
1945 86 515
Év Lakosságszám
1946 95 369
1950 99 890
1956 98 643
1961 98 332
1965 96 125
1970 94 774
1975 101 639
1980 99 088
1985 97 331
1987 97 480
1990 103 362
1995 108 418
2000 110 477
2005 113 427

Politika szerkesztés

Mandátumok a városi tanácsban (Stadtrat) 2014‒2020
       
51 képviselő az alábbiak szerint:

A 27 SPD-mandátum között a főpolgármester is van.

Partnervárosok szerkesztés

Fürth a következő városokkal ápol partnervárosi kapcsolatot:

Kultúra szerkesztés

 
A Városi Színház

Színházak szerkesztés

 
A Gauklerbrunnen részlete

Múzeumok szerkesztés

  • Jüdisches Museum Franken (Königstraße 89) (1999-ben nyílt meg)
  • Rádiómúzeum (Rundfunkmuseum Fürth) (Kurgartenstraße 37)
  • Városi Múzeum (Stadtmuseum)
  • Dialízistechnikai történeti gyűjtemény (Historische Sammlung Dialysetechnik); a Jakob-Henle-házban
  • Művészeti galéria (Kunst Galerie Fürth)(Königsplatz 1)

Parkok szerkesztés

 
A Südstadtpark 2004-ben
  • Stadtpark a Pegnitz partján
  • Südstadtpark

Vasúti közlekedés szerkesztés

Ismert emberek szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • Georg Dehio: Handbuch der deutschen Kunstdenkmäler. Bayern. Bd I. Franken. Deutscher Kunstverlag, München ²1999, S.363ff. ISBN 3-422-03051-4
  • Adolf Schwammberger: Fürth von A bis Z. Ein Geschichts-Lexikon. Fürth 1968.
  • Gerd Walther (Hrsg.): Fürth – Die Kleeblattstadt. Rundgänge durch Geschichte und Gegenwart. Städtebilder-Verl., Fürth 1991. ISBN 3-927347-22-1
  • Gerd Walther: Die Fürther Altstadt rund um Sankt Michael. Fürth 1990. ISBN 3-927347-21-3
  • Andrea Sommer: Die Fürther Südstadt. 4 Teile. in: Fürther Heimatblätter. Hrsg. vom Verein für Heimatforschung Alt-Fürth. NF 39.1989, S.1, NF 40.1990, S.1, NF 40.1990, S.81 und NF 41.1991, S.10.
  • Ralf Nestmeyer: Nürnberg, Fürth, Erlangen. Reisehandbuch. Michael Müller, Erlangen 2006. ISBN 3-89953-318-6.
  • Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. Bd 5. Bayerisches Städtebuch. T 1. Teilband Unter-, Mittel- und Oberfranken. Im Auftrage der Arbeitsgemeinschaft der historischen Kommissionen und mit Unterstützung des Deutschen Städtetages, des Deutschen Städtebundes und des Deutschen Gemeindetages, hrsg. von Erich Keyser. Kohlhammer, Stuttgart 1971.
  • Katrin Bielefeldt: Geschichte der Juden in Fürth. Jahrhundertelang eine Heimat. Historische Spaziergänge. Bd 3. Hrsg. von Geschichte Für Alle e.V. Sandberg-Verlag, Nürnberg 2005. ISBN 3-930699-44-3.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

Külső hivatkozások szerkesztés