Főmenü megnyitása

Mikes János (püspök)

szombathelyi püspök

Gróf zabolai Mikes János (Zabola, 1876. június 27.Répceszentgyörgy, 1945. március 28.) római katolikus pap, Szombathelyi püspök 19111935 között.[2]

Mikes János
Mikes János 1916.jpg
Született 1876. június 27.[1]
Zabola[1]
Elhunyt 1945. március 28. (68 évesen)[1]
Répceszentgyörgy[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása katolikus pap
Tisztség
  • katolikus érsek
  • címzetes püspök
  • címzetes püspök
  • megyéspüspök
  • címzetes érsek
  • katolikus püspök (1912. január 7. – )
Sírhely Szombathelyi székesegyház
szombathelyi püspök
COA archbishop HU Mikes Janos.png
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1899. június 29.
Püspökké szentelés 1912. január 7.
Szentelők

Hivatal Szombathelyi püspök
Hivatali idő 1911–1935
Elődje István Vilmos
Utódja Grősz József
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikes János témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

A tekintélyes arisztokrata gróf zabolai Mikes család sarja. Apja, gróf zabolai Mikes Benedek (18191878) Ferenc József szárnysegédje, anyja Sophie Moser (18391921) volt.[3] Édesapját kétéves korában elvesztette, így neveltetéséről édesanyja gondoskodott. Középiskoláit Kalksburgban végezte, később a teológiát az innsbrucki papi szemináriumon végezte el, 1899. június 29-én szentelték pappá.[2]

1899-től Gyergyóalfaluban volt káplán, majd Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök 1901-ben plébánossá nevezte ki, de már öt év múlva áthelyezte Székelyudvarhelyre,[2] ahol egyúttal a telegdi főesperesség esperese is lett.

Püspöki pályafutásaSzerkesztés

1911. november 15-én Ferenc József király kinevezte – István Vilmos püspök halála után – a Szombathelyi egyházmegye élére, a pápai megerősítésre december 16-án került sor. 1912. január 7-én[4] szentelte püspökké Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök, Fischer-Colbrie Ágoston kassai és Várady Lipót Árpád győri püspök segédletével.

Püspöki tevékenysége kezdetén megalapította az Egyházmegyei Takarékpénztárt és 1913. március 1-jével napilappá fejlesztette a Szombathelyi Újságot. Új plébániákat alapított, főként Zalában. Szombathelyre, szülővárosába hozatta Szent Márton ereklyéit, a szombathelyi székesegyház külsejét pedig helyreállíttatta. Az első világháború kitörése után a répceszentgyörgyi püspöki nyaralóban hadikórházat rendezett be[2] és két ízben is személyesen ellátogatott a frontvonalon harcoló magyar katonákhoz: először 1917 júniusában a keleti frontra, majd 1918 szeptemberében az olasz frontra.

Az őszirózsás forradalmat követően, 1919. február 27-én „ellenforradalmárként” a celldömölki bencés apátságba internálták, majd a Tanácsköztársaság kikiáltása után a budapesti gyűjtőfogházba szállították.[2] Innen megszökött és a Nemzeti Hadsereg budapesti bevonulásáig bujkált; augusztus 20-án tért vissza híveihez.[2]

A Horthy-korszakban legitimistaként fontos szerepe volt IV. Károly király visszatérési kísérleteiben. 1921. március 31-én a szombathelyi püspöki palotában látta vendégül az uralkodót.[2][5] Az egyházfő tevékenysége nem volt példa nélküli: Szombathelyen Mikes János püspök volt a konzervatív legitimista keresztényszocialista szervezkedés mentora. A szintén legitimista Pehm (a későbbi Mindszenty) Józsefet zalaegerszegi plébánossá nevezte ki és képességeiben bízva, neki is mentorának szolgált.

Püspökége alatt Kőszegen fiúinternátus és verbita missziós központ, Szombathelyen az Annuntiata Nővérek anyaháza és a szalézi atyák intézete, Zalaegerszegen ferences rendház és a Notre Dame nővérek nevelőintézete létesült. Püspökségének legkiemelkedőbb eseménye az 1927-es egyházmegyei zsinat volt,[2] melynek legfontosabb megvalósításaként az egyházmegye területén új plébániákat és lelkészségeket hoztak létre.

Mikes János 1935. december 31-én nyugállományba vonult, XII. Piusz pápa 1939-ben selimbriai címzetes érsekké nevezte ki.[2] 1945. március 28-án – a szovjet Vörös Hadsereg bevonulása közben – répceszentgyörgyi nyaralójában érte a halál. A szombathelyi székesegyházban temették el.

MűveiSzerkesztés

  • Pro Transsylvania. Fölolvasta... Budapesten az Országos Kaszinóban 1916. november 18-án rendezett estélyen. Budapest, 1916
  • Szent István, a honalapító. Budapest, 1916
  • Kommunismus und Nationalismus im Lichte der christlichen Weltanschauung. Bécs(?), 1934 (lengyelül: Poznań, 1935)[2]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés