Tomáš Garrigue Masaryk

cseh filozófus, szociológus, politikus, Csehszlovákia egyik alapítója és első elnöke

Tomáš Garrigue Masaryk Hallgat hallgat (Hodonín, 1850. március 7.Lány, 1937. szeptember 14.) cseh filozófus, szociológus, egyetemi tanár, politikus, Csehszlovákia egyik alapítója és első elnöke.

Tomáš Garrigue Masaryk
Csehszlovákia köztársasági elnöke
Hivatali idő
1918. november 16. – 1935. december 18.
Előd nem volt
Utód Edvard Beneš
Katonai pályafutása
Csatái első világháború

Született 1850. március 7.
Hodonín, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt1937. szeptember 14. (87 évesen)
Lány, Csehszlovákia
Sírhely
  • Lány-i temető
  • Grave of Masaryk family
Párt Ifjú Cseh Párt (1890–1893)

Szülei Terezie Masaryková
Jozef Maszárik
Házastársa Charlotte Garrigue
Gyermekei
  • Alice Masaryková
  • Herbert Masaryk
  • Jan Masaryk
  • Olga Masaryková
Foglalkozás filozófiaprofesszor
Iskolái
Vallás
  • Evangelical Church in Austria (1781-1918)
  • Evangelical Church of Czech Brethren

Díjak
  • Order of the Star of Karađorđe (1920)
  • Francia Becsületrend (1921)
  • III. Károly rend nagykeresztje (1924)
  • Elefántrend (1925. március 7.)
  • Fehér Sas-rend (1925)
  • Grand Cross of the Order of the Redeemer (1927)
  • Három Csillag érdemrend nagykeresztje (1927)
  • Grand Cross with Collar of the Order of the White Rose of Finland (1930. február 13.)
  • Grand Cross of the Military Order of Saint James of the Sword (1930. április 10.)
  • 1st Class of the Order of the Cross of the Eagle (1931. április 29.)
  • a Károly Egyetem Protestáns Teológiai Karának díszdoktora (1923. május 24.)
  • Honorary citizenship of Strakonice (1918)
  • Třebíč díszolgára (1918. november 2.)
  • Prága díszpolgára (1922)
  • Moravské Budějovice díszpolgára (1930. március 7.)
  • Honorary citizenship of Strakonice (1935. március 6.)
  • Brno díszpolgára (1935. március 7.)
  • Kladno díszpolgára (1935. március 7.)
  • Honorary citizenship of Nové Město na Moravě (1935)
  • České Budějovice díszpolgára
  • Honorary citizenship of Kopřivnice
  • honorary citizen of Nové Město nad Metují
  • Honorary citizenship of Polná
  • Honorary citizenship of Žamberk

Tomáš Garrigue Masaryk aláírása
Tomáš Garrigue Masaryk aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Tomáš Garrigue Masaryk témájú médiaállományokat.

Újságíró, filozófus, tanár szerkesztés

Az akkor az Osztrák Császársághoz tartozó Morvaországban, Hodonín városában született, munkáscsaládban (édesapja írástudatlan fuvaros volt), és Čejkovice faluban nőtt föl. Középső neve amerikai származású feleségétől, Charlotte Garrigue-től származik. Tanulmányait Brnóban, Bécsben (itt 1876-ban diplomázott) és Lipcsében végezte. 1881-ben megjelent első jelentős cikke „Öngyilkosság mint a modern civilizáció tömegjelensége” (Der Selbstmord als soziale Massenerscheinung der modernen Zivilisation) címmel. 1882-ben kinevezték a prágai egyetem cseh részének filozófiaprofesszorává. A következő évben megalapította a cseh kultúrának és tudománynak szentelt Atheneum havi folyóiratot. 1889-ben a Čas (Idő) című politikai lap szerkesztője lett. Több történelmi tárgyú írása volt, melyekben élesen bírálta a cseh nacionalizmus elfojtására törekvő, antiszemita felhangokban bővelkedő történelemoktatást. Nyugati értelmiségi berkekben nagy visszhangra talált munkássága.

A Monarchia ellen szerkesztés

Masaryk 18911893 között az Ifjú Cseh Párt, majd 19071914 között a követői által alapított Realista Párt (Cseh Néppárt vagy Haladó Párt) színeiben tagja volt a birodalmi gyűlésnek és a cseh országgyűlésnek is. A két képviselősége között eltelt időben a cseh nemzet politikai nevelésén fáradozott. Ekkor már nem teljes függetlenséget, hanem a Monarchia konföderációs átalakítását tervezte elérni. 1908-ban ellenezte Bosznia-Hercegovina annexióját. Az első világháború kitörése után Genfbe, majd Londonba menekült a letartóztatás elől, és külföldön is tovább agitált a csehek szabadsága mellett. Tanítványai, Edvard Beneš és Milan Rastislav Štefánik személyében hű társakra talált harcában, és 1916-ban Párizsban együtt megalakították a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot. A háború alatt rendkívül sokat utazott: 1917-ben Oroszországban szervezte meg a 40–50 000 főt számláló, a központi hatalmak, majd a bolsevikok ellen harcoló Csehszlovák Légiót, 1918-ban pedig az Egyesült Államokban meggyőzte Thomas Woodrow Wilson elnököt ügye igazáról.

Csehszlovákia élén szerkesztés

1918-ban feldarabolták az Osztrák–Magyar Monarchiát, Csehország és a Magyarországból kiszakított Szlovákia egyesültek. Az antant-hatalmak elismerték a Masaryk vezette Csehszlovák Nemzeti Tanácsot ideiglenes cseh kormánynak. 1920-ban Masaryk megnyerte a választásokat, és ő lett a demokratikus csehszlovák állam első elnöke. A kisebbségekkel (függetlenedni vágyó szlovákok, németek, magyarok) szemben mérsékelt politikát folytatott. 1935-ig háromszor választották újra, amikor idős korára való tekintettel lemondott. Utódja Beneš lett, aki addig külügyminiszteri feladatokat látott el.

Fia, Jan Masaryk a második világháború idején a csehszlovák emigráns kormány, majd 19451948 között a prágai kormányzat külügyminisztere volt.

Közkeletű tévedés, hogy Tomás Masaryk szabadkőműves lett volna. A félreértés abból fakadhat, hogy fia, Jan Masaryk valóban belépett az egyik páholyba.[3]

Magyarul szerkesztés

  • Szlávok a háború után / A bolsevizmusról; ford. Szepessi Miksa, Papp Dezső; Globus Ny., Košice, 1923
  • Masaryk G. Tamás: Az új Európa szláv álláspont; ford. Domby Bálint; Globus Ny., Košice, 1923
  • A humanitás eszményképei; ford. Papp Dezső; Globus Ny., Košice, 1923
  • A világforradalom. Emlékek, gondolatok 1914–1918; Orbis, Praha, 1928
  • Beszélgetések Masaryk Garrigue Tamással, 1-3.; ford. Sas Andor; Novina, Munkács, 1933–-1937
    • Ifjúkor; 1933
    • Élet és munka; 1935
    • Gondolkodás és élet; 1937
  • Az antiszemitizmus; összeáll. Váradi Aladár; Prager, Bratislava, 1935 (A Magyar Masaryk)
  • A nemzetiségi kérdés; összeáll., ford. Szerényi Ferdinánd; Prager, Bratislava, 1935 (A Magyar Masaryk)
  • Erkölcsi problémák; ford., bev., jegyz. Szalatnai Rezső; Prager, Bratislava, 1935 (A Magyar Masaryk)
  • A modern ember és a vallás; ford. Sas Andor; Prager, Bratislava, 1935 (A Magyar Masaryk)
  • Politikai gondolatok; ford. Donner Pál; Prager, Bratislava, 1935 (A Magyar Masaryk)
  • Hogyan dolgozzunk? 1898-ban tartott előadások; ford. Sas Andor; Novina, Ungvár, 1936
  • A világforradalom, 1914-1918; vál., utószó, jegyz. Szarka László, ford. Bába Iván; Európa, Budapest, 1990 (Emlékezések)
  • Demokrácia, nemzetiség. Gondolatok a kisebbségi kérdésről és az antiszemitizmusról; szerk. Fazekas József, utószó Szarka László, ford. Domby Bálint et al.; Regió–Madách–Kalligram, Budapest–Pozsony, 1991 (Regio könyvek)

Emlékezete szerkesztés

  • Róla nevezték el a Brnóban található, leginkább a MotoGP által használt versenypályát, a Masaryk Circuitet.
  • Losonc főutcája viseli a nevét.
  • Prágában a nevét viseli 1919 óta (több megszakítással) a város egyik pályaudvara, Praha Masarykovo nádraží. 1940-1945 és 1953-1990 között Praha Hybernské nádraží, illetve Praha Střed volt az állomás neve.

Galéria szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

Források szerkesztés

Művei szerkesztés

További információk szerkesztés

Elődje:
Csehszlovákia elnöke
1918–1935
Utódja:
Edvard Beneš