Kalle Päätalo

finn regényíró

Kaarlo (Kalle) Alvar Päätalo (1919. november 11.2000. november 20.) finn író. A 20. század egyik leghíresebb finn regényírója volt.

Kalle Päätalo
1958-ban
1958-ban
Élete
Született 1919. november 11.
Jokijärvi, Finnország
Elhunyt 2000. november 20. (81 évesen)
Tampere University Hospital, Finnország
Szülei Riitu Päätalo
Herman Päätalo
Házastársa Helvi Ojala (1944. május 28. – nem ismert, 1, válás)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Kitüntetései
  • Thanks for the Book Award (1970)
  • professzori cím
  • A Finn Oroszlánrend Pro Finlandia érme (1978. december 6.)
  • Commander First Class of the Order of the White Rose of Finland (1994. december 6.)
  • Commander of the Order of the Lion of Finland (1988. december 6.)
  • Medal of Liberty, 1st Class
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalle Päätalo témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

Taivalkoskiban született, Oulu megyében, szegény körülmények közé. Apja időszakos mentális gyengesége miatt tulajdonképpen 14 éve kora óta ő tartotta el a családját, közben arról álmodozott, hogy író lesz. A téli háborúban majd az azt követő második világháborúban rövid szolgálatot teljesített, ezalatt meg is sérült azonban. A háború után Tamperébe költözött, építésznek tanult, ezalatt meg rövid történeteket írt, amiket az újságok közöltek. Kétszer házasodott, második házasságából két lánya született, Riitta Liisa (1956-) és Elina Tuulikki (1959-2008).

1958-ban debütált íróként, az első könyve helyszíne Tampere volt. Második regényében, a Mindennapi kenyerünkben a szülői táj volt a háttér. Ettől kezdve szabadúszó íróként tevékenykedhetett és 1962-től haláláig évente kiadott egy könyvet. 1971-ben adta ki a később 27 részesre sikeredett Juuret Iijoen törmässä (Gyökerek az Iijoki medrében) című regényét, amely lehet, hogy a világ leghosszabb önéletrajzi írása (összesen 17 000 oldal).

Díjai, tagságai szerkesztés

1961-től a finn írók társaságának tagja. 1970-ben Tack för böcken-díjat kapott. 1978-ban Pro Finlandia-díjat kapott és professzori címet. 1994-ben az Oului Egyetem díszdoktora lett. 1999-ben Väinö Linna- és Suomi-díjat kapott. Élete során 39 regényt, két novellagyűjteményt adott ki. Több írását halála után adták ki. Könyveiből négy filmet forgattak. Könyveit angolra, svédre is lefordították.

Könyvei szerkesztés

Koillismaa-sorozat szerkesztés

  • Koillismaa (1960)
  • Selkosen kansaa (1962)
  • Myrsky Koillismaassa (1963)
  • Myrskyn jälkeen (1965)
  • Mustan lumen talvi (1969)

Iijoki-sorozat szerkesztés

  • Huonemiehen poika (1971)
  • Tammettu virta (1972)
  • Kunnan jauhot (1973)
  • Täysi tuntiraha (1974)
  • Nuoruuden savotat (1975)
  • Loimujen aikaan (1976)
  • Ahdistettu maa (1977)
  • Miinoitettu rauha (1978)
  • Ukkosen ääni (1979)
  • Liekkejä laulumailla (1980)
  • Tuulessa ja tuiskussa (1981)
  • Tammerkosken sillalla (1982)
  • Pohjalta ponnistaen (1983)
  • Nuorikkoa näyttämässä (1984)
  • Nouseva maa (1985)
  • Ratkaisujen aika (1986)
  • Pyynikin rinteessä (1987)
  • Reissutyössä (1988)
  • Oman katon alle (1989)
  • Iijoen kutsu (1990)
  • Muuttunut selkonen (1991)
  • Epätietoisuuden talvi (1992)
  • Iijoelta etelään (1993)
  • Pato murtuu (1994)
  • Hyvästi, Iijoki (1995)
  • Pölhökanto Iijoen törmässä (1998)

Más könyvek szerkesztés

  • Ihmisiä telineillä (1958)
  • Ennen ruskaa (1964)
  • Koillismaa kuvina (1964)
  • Viimeinen savotta (1966)
  • Nälkämäki (1967)
  • Kairankävijä (1968)
  • Höylin miehen syksy (1970)
  • Susipari (1971)
  • Reissumies ja ämmänlänget / Ankara maa (1976)
  • Sateenkaari pakenee (1996)
  • Juoksuhautojen jälkeen (1997)
  • Mustan Lumperin raito (1999)
  • Selkosten viljastaja (2000)
  • Kannaksen lomajuna (2001)
  • Vikke Nilon tarina (2002)
  • Isäni Hermanni (2003)
  • Riitun poika (2004)
  • Ihmisiä Iijoen törmällä (2005)
  • Montuissa ja tellingeillä (2006)
  • Linjoilla ja linjojen takana (2007)

További információk szerkesztés