Láz (élettan)
A láz (latinul febris, görögül pyrexia) tünet, a testhőmérséklet rendellenes emelkedése. Ellentéte az alacsony testhőmérséklet, a hipotermia. A normál emberi testhőmérséklet 36-37 °C, hónaljban mérve.
Az agyban a hipotalamusz „hőközpontja” okozza, mely a hőtermelés-hőleadás arányt átmenetileg megváltoztatja. A hipotalamusz megváltozott érzékenységét a kórokozók ellen védekező fehérvérsejtekből felszabaduló pirogén nevű anyag váltja ki. Amikor a láz felmegy, a bőr erei összehúzódnak (lúdbőrösség), izomremegés kezdődik fázás (borzongás, hidegrázás) kíséretében. A láz tetőpontján a fázás megszűnik, a bőr kipirul, a hőtermelés/hőleadás arány magasabb szinten stabilizálódik. A magasabb testhőmérséklet fenntartására a vérkeringés gyorsul, a pulzus szaporább lesz. A láz tartós fennállása a szervezetet megterheli, különösen a szívbetegségben szenvedőkét. Ha a gyógyulás során vagy a lázcsillapítás miatt a hőközponti szabályozás visszatér a megszokott mederbe, a szervezet nagyobb hőleadással állítja be újra a normális testhőmérsékletet, kipirulás, bőséges izzadás lép fel. Az izzadás jelentős folyadék- és sóveszteséggel járhat, amit pótolni kell a kiszáradás és a sokkveszély elkerülésére.
A különböző betegségekben jellegzetes lázmenetet lehet kimutatni, ezért a betegellátás során a kórházakban lázlapot vezetnek. Egyes nézetek szerint a láz a gyógyulás szempontjából hasznos reakció, mások a lázcsillapításra törekszenek a szervezet erőtartalékainak kímélése érdekében.
Normál testhőmérséklet és láztartomány
szerkesztésFaj | Normál testhőmérséklet / °C | Láztartomány / °C |
---|---|---|
Ember | 36,0–37,9 | 38–41 |
Ló | 37,5–38,2 | 38,3–39,3 |
Kutya | 38,1–39,2 | 39,3–42,2 |
Macska | 38,0–39,0 | 39,4–40,9 |
Disznó | 39,3–39,9 | 40,5–41,1 |
Patkány | 37,9–38,2 | 38,6–39,4 |
Egér | 36,5–37,2 | 37,8–39,3 |
Galamb | 39,7–40,7 | 41,0–41,5 |
Gyík | 34,0–37,0 | 39–42 |
Béka | 25–28 | 35–39 |
Aranyhal | 27,9 (középérték) | 32,7 (középérték) |
Okai
szerkesztésOkozhatják fertőző betegség, daganatok, autoimmun betegség, allergia, erős testmozgás, napfürdőzés, kiszáradás, az agy vagy a hipotalamusz sérülése, de lehetnek pszichés okai is. Előfordulhat, hogy nem találják a láz okát; ez az ismeretlen eredetű láz (FUO). Ez rendszerint több hétig is fennáll, és különböző bizonytalan tünetek kísérik, például étvágytalanság, sápadtság, fáradtság. Gondos vizsgálatokkal a legtöbb esetben az ismeretlen ok is felderíthető.[2]
Mérése
szerkesztésHa a páciens lázgyanús, testének hőmérsékletét egy orvosi hőmérő (lázmérő) segítségével megmérik. Első megközelítésben lázról/hőemelkedésről akkor beszélhetünk, ha
Lázmenetek
szerkesztésEgyes betegségek felismerhető lázmenettel rendelkeznek. A maláriában a lázas-láztalan periódusok követik a kórokozó néhány napos szaporodási ciklusát (visszatérő láz). A tüdőgyulladás állandó lázzal jár, ami néhány nap után oldódik. Szepszis esetén, azaz ha a baktériumok betörnek a vérkeringésbe, a lázgörbe szabálytalan, nagy ingadozásokat mutat, ez a szeptikus láz.
Mechanizmusa
szerkesztésA testhőmérsékletet a hipotalamusz szabályozza. A testhő két módon változhat meg. Egyrészt – hasonlóan a lakás hőmérsékletét szabályozó termosztáthoz – a test hőmérsékletének a (hónaljban mért) „célértéke” (36,5 °C); ha ettől az értéktől eltér a test ehhez tartozó belső hőmérséklete – pontosabban a vér hőmérséklete, mert a hipotalamusz ezt tudja érzékelni –, beindulnak azok a folyamatok, amik a testhőt a célértékre visszaállítják. Ez történik, ha kánikulában kimelegszünk, vagy télen fázunk.
A második esetben a célérték állítódik el (általában magasabb szintre): ez történik fertőzéses betegségek esetén. Rendszerint a kórokozó által termelt anyagok, illetve az immunrendszer által a kórokozó jelenlétére kibocsátott hírvivők képesek a célértéket magasabbra állítani. A lázcsillapító gyógyszerek többnyire ezeknek az anyagoknak a termelését gátolják meg.
Tegyük fel, hogy a célérték fertőzés következtében 40 °C-ra nőtt. Kezdetben a testben 36,5 °C uralkodik, tehát a hipotalamusz úgy érzékeli, hogy csökkentenie kell a hőveszteséget, hogy ezt a 40 °C-ot elérje. Ezért a láz kezdetén az ember sápadt, nem verítékezik, didereg, meleg helyet keres, aluszékony, ezek a mechanizmusok mind segítik a testhő emelését. Ha a célérték normál szintre áll vissza, a helyzet fordított, a test ilyenkor túl meleg, le kell hűteni, ezért kezdünk el izzadni, kipirulni, hűvös helyet keresünk, ilyenkor a láz csökken.
A láz haszna
szerkesztésNincs közmegegyezés orvosi körökben a láz hasznos vagy káros voltáról.[3][4] Egyes meleg vérű gerinceseken[5] és embereken[6] in vivo végzett kutatások azt sugallják, hogy a láz elősegíti a szervezet fertőzésekből vagy más súlyos betegségekből való felépülését. Elméletileg a láz az evolúció során azért maradt fenn, mert előnyt biztosít az egyed számára.[3] Az bizonyos, hogy egyes immunválaszok felgyorsulnak a magasabb hőmérsékleten, egyes szűk hőmérséklet-preferenciájú patogének pedig lefékeződhetnek.[7] A végkövetkeztetés úgy tűnik az, hogy mind a láz agresszív kezelése,[6] mind a hőmérséklet kontrolljának teljes hiánya[3] káros lehet. Ezért minden esetnél egyénileg kell elbírálni, mi a jó megoldás.
A láz bizonyos mértékben azért is hasznos lehet, mert olyan magas hőmérsékletre viszi fel a szervezetet, ami egyes kórokozók számára elviselhetetlen lehet. A fehérvérsejtek magasabb hőmérsékleten gyorsabban szaporodnak, ami szintén segíthet a betegség leküzdésében.
A láztól való indokolatlan félelmet az orvosi szakirodalomban lázfóbia névvel jelölik. Az utóbbi 20 évben a világ számos országában (például Kanadában,[8] Hollandiában) már egyáltalán nem javasolják a láz csillapítását, vagy csak a közérzet javítása céljából.
Lázgörcs
szerkesztésKorábban azt gondolták, hogy a láz lázgörcsöt idézhet elő, ami sápadsággal, a száj elkékülésével, az izmok megfeszülésével és rángatózással jár. A 90-es évek kutatásai azonban igazolták, hogy lázcsillapítással a lázgörcs nem előzhető meg. Habár hasonlít az epilepsziás rohamra, az esetek többségében 6 éves kor után nem jelentkezik többé. Máskor azonban lehet az első tünete epilepsziás betegségnek. Időtartama néhány másodperctől percekig terjed; ritka az olyan lázgörcs, ami elég hosszú ideig tart ahhoz, hogy agykárosodást okozzon. Gyerekeknél gyakori, a három-négy évesek között 3%. Segíthet a stabil oldalfekvés, és a sérülésveszélyes kemény és hegyes tárgyak eltávolítása. 5 percnél hosszabb lázgörcs esetén mentőt kell hívni.[9] Ha rövidebb, akkor is meg kell beszélni orvossal a további teendőket.[10]
Csillapítása
szerkesztésA lázat nem feltétlenül szükséges csillapítani. A láz fontos tünete annak, hogy valami kóros folyamat zajlik a testben, és segíthet a diagnózis során is. Ráadásul, nem minden láz fertőzéses eredetű.
Ha a láz megszüntetése nem is indokolt, a páciens megfelelő folyadékellátásáról akkor is gondoskodni kell, mivel a láz okozta kiszáradás veszélyesebb lehet, mint a láz maga. A folyadékpótlás leggyakrabban vízzel történik, de az alacsony nátriumionszint (hyponatremia) kialakulásának veszélye miatt sportitalok, vagy a direkt erre a célra kifejlesztett italok is fogyaszthatók.
A legtöbben azért vesznek be lázcsillapítót, mert a tüneteket kényelmetlennek találják. A láz megnöveli a pulzust, felgyorsítja az anyagcserét, így potenciálisan megnöveli az idősebb, szívbeteg stb. páciensek terhelését, akár deliriumot is okozhat. Épp ezért, a lehetséges előnyöket össze kell mérni a kockázati tényezőkkel ezeknél a betegeknél. Mindazonáltal, a lázat feltétlenül kontrollálni kell azokban az esetekben, amikor az igen magas láz (hyperpyrexia) fellépése miatt a szövetek is károsodhatnak.
A láz csillapítása során általában az agyban lévő termosztát alacsonyabb hőmérsékletre állítása fő cél, de ezzel együtt a fölös hőmennyiség levezetéséről is gondoskodni kell. Az előbbi lázcsillapító szerekkel (szalicilsav és származékai, paracetamol, ibuprofen) érhető el. A hőleadás növelése elsősorban könnyű ruházat és vékony takaró alkalmazásával, esetleg borogatással történhet (homlokra, végtagokra helyezett nedves törülköző). A test nagyobb felületű hűtésére alkalmas a priznic (az egész testre adott állottvizes borogatás) vagy a hűtőfürdő, amelyeket azonban a gyerekek nagy része kellemetlennek tart. Ezért a hűtést a fejlett orvoslással rendelkező országokban , mint Kanada, Hollandia, Egyesült Királyság már évtizedek óta nem ajánlják. A túl hideg víz alkalmazása, egyes nézetek szerint a bőrerek összehúzódását okozva, akár csökkentheti is a hőleadást. Ennek valószínűleg nincs gyakorlati jelentősége, tekintve, hogy a tapasztalat és a fizikai lázcsillapítás tudományos vizsgálata is a módszert kellően eredményesnek találta. A gyógyszeres lázcsillapításnak lehetnek mellékhatásai, melyek rendszeresen, s nem kis számban (elsősorban dózistévesztés miatt) világszerte okoznak halálos kimenetelű komplikációkat.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Hasday, J. D. and Singh, I. S. (2000): Fever and the heat shock response: distinct, partially overlapping processes Cell Stress Chaperones. 2000 November; 5(5): 471–480; PMID 11189454.
- ↑ Weborvos. [2007. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 11.)
- ↑ a b c Schaffner A. Fever--useful or noxious symptom that should be treated? Ther Umsch 2006; 63: 185-8. PMID 16613288
- ↑ Soszynski D. The pathogenesis and the adaptive value of fever. Postepy Hig Med Dosw 2003; 57: 531-54. PMID 14737969
- ↑ Su F, Nguyen ND, Wang Z, Cai Y, Rogiers P, Vincent JL. Fever control in septic shock: beneficial or harmful? Shock 2005; 23: 516-20. PMID 15897803
- ↑ a b Schulman CI, Namias N, Doherty J, et al. The effect of antipyretic therapy upon outcomes in critically ill patients: a randomized, prospective study. Surg Infect (Larchmt) 2005; 6:369-75. PMID 16433601
- ↑ Fischler MP, Reinhart WH. Fever: friend or enemy? Schweiz Med Wochenschr 1997; 127: 864-70. PMID 9289813
- ↑ A Kanadai Gyermekorvos Társaság hivatalos ajánlása. [2007. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 21.)
- ↑ http://www.csaladivilag.hu/cikkek/betegsegek/lazgorcs/372/[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2012. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 11.)
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésAz itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |