Vuhan (egyszerűsített kínai: 武汉; hagyományos kínai: 武漢; pinjin: Wǔhàn) Közép-Kína legnépesebb városa, Hupej tartomány székhelye. A Jianghan-fennsíktól keletre fekszik, a Jangce és a Han folyók találkozásánál.

Vuhan (Wuhan Shi, 武汉市)
Fent: a város és a Jangce folyó; balra: A Sárga Daru tornya; jobbra: Vuhani Vámhivatal (Wuhani Vámhivatal); lent: híd a Jangce folyón
Fent: a város és a Jangce folyó; balra: A Sárga Daru tornya; jobbra: Vuhani Vámhivatal; lent: híd a Jangce folyón
Vuhan (Wuhan) címere
Vuhan címere
Közigazgatás
Ország Kína
TartományHupej
Városrész 3
Kerületei 13
Alapítás éveKr. e. 223
Polgármester Tang Liangzhi (唐良智)
A KKP helyi képviselője Ruan Chengfa (阮成发)
Irányítószám 430000 - 430400
Körzethívószám +86/27
Rendszámok betűjelei 鄂A
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség11 895 000 fő (2018)[1] +/-
Népsűrűség1500 fő/km²
Bruttó hazai termék 556,593 milliárd jüan
Földrajzi adatok
Terület8494,41 km²
Időzóna UTC+8
Elhelyezkedése
Vuhan (Wuhan) (Kína)
Vuhan (Wuhan)
Vuhan
Pozíció Kína térképén
é. sz. 30° 34′ 60″, k. h. 114° 16′ 60″Koordináták: é. sz. 30° 34′ 60″, k. h. 114° 16′ 60″
Vuhan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vuhan témájú médiaállományokat.

Három város, Vucsang, Hankou és Hanjang összeolvadásával jött létre. Az 1920-as években (a Kuomintang idején) Csang Kaj-sek főhadiszállása volt. Ma a város elismert politikai, gazdasági, kulturális, oktatási és közlekedési központ, továbbá itt épül Kína legnagyobb föld alatti városa.[2]

FöldrajzSzerkesztés

Vuhan földrajzi elhelyezkedése: é. sz. 30° 40′ 00″, k. h. 114° 20′ 00″. A Jianghan-fennsíktól keletre fekszik, a Jangce és a Han folyók találkozásánál. A város teljes területe 8494,41 km² (kb. akkora, mint Bács-Kiskun megye), melynek nagy részét tavak és dombok teszik ki.

Vuhan három nagy városrészre osztható: Vucsang (武昌), Hanjang (汉阳) és Hankou (汉口). A városrészek egykor különálló városok voltak, 1927-ben olvasztották egybe őket. Folyók határolják a negyedeket, ezért számos híd található a városban, többek között az Első híd, amely Kína legmodernebb hídjainak egyike.

A város klímája csapadékos szubtrópusi, ezért a négy évszak egymástól nagyon jól elkülönül. A nyár meleg és esős (emiatt a páratartalom rendkívül magas (~80%) és a harmatpont sokszor 26 °C illetve afeletti), az ősz és a tavasz kellemesen meleg, de szintén csapadékos, míg a tél zord, nem ritka a hó sem. Az éves középhőmérséklet 13 és 21 °C között mozog. Az eddig mért leghidegebb -18,1 °C, a legmelegebb pedig 42 °C volt. Évente több mint 1200 mm csapadék hullik, ebből közel 250 mm csak júniusban.

NépességeSzerkesztés

Népességének változása (elővárosok nélkül):

TörténelemSzerkesztés

Vuhan térsége először Kr. e. 3000 évvel népesült be. A Han-dinasztia idején Hanjang élénk kereskedővárossá fejlődött. A 3. században a közelben vívták a kínai történelem egyik legfontosabb csatáját, a Három királyság korát megelőző Vörös szikla csatát, amely hozzájárult a Han-birodalom széteséséhez.

Körülbelül ebben az időben épületek a városfalak, amelyek Hanjang (206) és Vucsang (223) védelmét szolgálták. A város alapítását a Vucsang körüli fal befejezésétől számítják. Szintén 223-ban épült meg A Sárga Daru tornya (黄鹤楼) a Jangce folyó partján. Csuj Hao, a Tang-dinasztia ünnepelt költője a 8. században látogatta meg a tornyot és írt róla verset, amely Dél-Kína egyik legnevezetesebb látványosságává tette A Sárga Daru tornyát.

A város később a tudományok és művészetek egyik központjaként szerzett hírnevet. A Jüan-dinasztia alatt Vucsang lett a tartományi főváros és a 18. század elejére Hankou egyike lett Kína négy legfontosabb kereskedelmi kikötőjének.

A 19. század végén épültek meg az észak-déli irányú vasútvonalak, amelyek tovább erősítették a város szerepét, hiszen most már a vízi és vasúti forgalom egyik átrakodó állomása lett. Szintén ebben az időben történt, hogy az európai nagyhatalmak kikényszerítették Hankou kikötőjének megnyitását, így a vízparton az európai kereskedők által felügyelt és irányított koncessziós negyedek épültek ki.

1911-ben Szun Jat-szen követői itt robbantották ki a vucsangi felkelést, amely végül elvezetett a Csing-dinasztia bukásához és a Kínai Köztársaság kikiáltásához, amelynek első elnöke maga Szun Jat-szen lett. Az 1920-as években a város a Kuomintang belső ellenzékének, a Vang Csing-vej által vezetett ellenzéki kormánynak volt a fővárosa.

1938-ban itt vívták a második kínai–japán háború egyik legnagyobb összecsapását, a vuhani csatát: Nanking eleste után a Kuomintang kormány ide helyezte át székhelyét, de Vuhan elfoglalása után sem omlott össze a kínai ellenállás. Miután a Japán Császári Hadsereg bevonult a városba, a dél-kínai hadműveletek támogatására jelentős logisztikai központot építettek ki. 1944-ben a város nagy részét lerombolták az amerikai légierő gyújtóbombás támadásai.

1967-ben a kulturális forradalom idején került sor a vuhani incidensre, amelyben a helyi munkások, állami és pártalkalmazottak, illetve a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg alakulatai csaptak össze a munkásokból és diákokból álló vörösgárdista csapatokkal a város feletti ellenőrzésért.

A várost történelme során többször is sújtotta árvíz, részben ezek megfékezésére, részben pedig Kína egyre növekvő energiaigényének fedezésére építik a Jangce folyón a Három-szurdok-gátat, amely elkészülése után a világ legnagyobb vízerőműve lesz.

2019-ben egy új – korábban emberben nem azonosított – koronavírus-törzs jelent meg. 2020 januárjában a várost a kitört járvány miatt a külvilágtól elzárták.[3] Becslések szerint ötmillió ember hagyta el a várost, mielőtt a lezárás megkezdődött.

KözigazgatásSzerkesztés

A város 13 nagyobb kerületre osztható. Ezek a kerületek: (qu = kerület)

Térkép Név Kínai írás Pinjin Lakosság
(2010)[4]
Terület (km²) Népsűrűség
(fő/km²)
 
Központi kerületek 6,434,373 888.42 7,242
Jiang'an 江岸区 Jiāng'àn Qū 895,635 64.24 13,942
Jianghan 江汉区 Jiānghàn Qū 683,492 33.43 20,445
Qiaokou 硚口区 Qiáokǒu Qū 828,644 46.39 17,863
Hanyang 汉阳区 Hànyáng Qū 792,183[5] 108.34 7,312
Wuchang 武昌区 Wǔchāng Qū 1,199,127 87.42 13,717
Qingshan 青山区 Qīngshān Qū 485,375 68.40 7,096
Hongshan 洪山区 Hóngshān Qū 1,549,917[6] 480.20 3,228
Elővárosi kerületek 3,346,271 7,605.99 440
Dongxihu 东西湖区 Dōngxīhú Qū 451,880 439.19 1,029
Hannan 汉南区 Hànnán Qū 114,970 287.70 400
Caidian 蔡甸区 Càidiàn Qū 410,888 1,108.10 371
Jiangxia 江夏区 Jiāngxià Qū 644,835 2,010.00 321
Huangpi 黄陂区 Huángpí Qū 874,938 2,261.00 387
Xinzhou 新洲区 Xīnzhōu Qū 848,760 1,500.00 566
Vízi területek (水上地区) 4,748 - -
Összesen 9,785,392 8,494.41 1,152

GazdaságSzerkesztés

 
A Wu Chuan hajóépítő vállalat központja

Vuhan Hupej tartomány székhelye, kiemelt prefektúra szintű város. A város össz GDP-je 450 milliárd jüan, az egy főre jutó átlagos jövedelem pedig évi 68 000 jüan. A városban 50 francia vállalat működik, ami az egész országban működő francia cégek egyharmada.

Vuhan fontos gazdasági, piaci, pénzügyi, közlekedési, technológiai és oktatási központ. A legfőbb iparágak a városban az elektronika, optika, autó-, vas- illetve gyógyszergyártás. A város gazdaságának nagy részét a belföldi kereskedelem teszi ki. A város közel fekszik Sanghajhoz, Pekinghez valamint Kantonhoz, ezért az ingatlanárak itt a legmagasabbak más kínai metropoliszokhoz viszonyítva.

A városban 35 magasan rangsorolt oktatási intézet található. Ennek is köszönhető, hogy Vuhan a harmadik legerősebb város Kínában a tudomány és technológia területén.

Ipari zónákSzerkesztés

 
Wuhan-Donghu Ipari Park
  • A Vuhani Donghu Új Technológiafejlesztési zóna egy nemzeti szintű csúcstechnológiai fejlesztési övezet. Az optikai elektronika, a telekommunikáció és berendezés gyártása a Wuhan East Lake High-Tech Fejlesztési Zóna (ELHTZ) központi iparága, miközben ösztönzik a szoftverek kiszervezését és az elektronika fejlesztését is. Az ELHTZ Kína legnagyobb optikai-elektronikai termékek gyártóközpontja, olyan kulcsfontosságú szereplőkkel, mint a Changfei Optikai szál Kábel (Kína legnagyobb száloptikai kábelgyártója), a Fenghuo Telecommunications és a Wuhan Post and Telecommunications Research Institute (az optikai telekommunikáció legnagyobb kutatóintézete Kínában). A Donghu új technológiai fejlesztési zóna a kínai lézeripar fejlesztési központját is képviseli, amelynek kulcsszereplői, mint például a HUST Technologies és a Chutian Laser, ebben a zónában vannak.[7]
  • A Vuhani Gazdaság- és Technológifejlesztési zóna 1993 óta nemzeti szinten épül be az ipari övezetbe.[8] A zóna jelenleg 10–25 km² területen fekszik, amit 25–50 km²-esre kívánnak növelni. Vannak itt autógyártó/összeszerelő, biotechnológiai/gyógyszergyártási, vegyi-, élelmiszer-, nehézipari és távközlési berendezéseket gyártó üzemek is.
  • A Vuhani Exportzónát 2000-ben a gazdasági és technológiafejlesztési zóna 2,7 km²-esre tervezett részéből első lépésként 0,7 km²-es területén hozták létre.[9]
  • A Vuhani Optikai Völgy (Guanggu) Szoftver Park a Donhuban helyezkedik el. Az East Lake High-Tech Development Zone and Dalian Software Park Co., Ltd. üzemelteti. [10] Tervezett 67 hektáros területe a jelenleg 60 hektáros részt is magában foglalja. 8,5 km-re fekszik a 316-os autópályától és 46,7 km-re a Wuhan Tianhe repülőtértől.
Városkép (2017)

InfrastruktúraSzerkesztés

KözlekedésSzerkesztés

Közúti közlekedésSzerkesztés

 
Az Első híd a Jangce felett
 
Második híd

A városnak hét hídja és egy alagútja van; ezek mind a Jangce felett illetve alatt vezetnek át. Három közülük a megnyitás sorrendjében kapta a nevét: Első, Második és Harmadik híd. Az Első hidat 1957-ben adták át; akkoriban még csak a vasút használta, ma már azonban közút is vezet át rajta.

Kelet-nyugat irányban szeli át a várost a 318-as számú nemzeti autópálya, ami Sanghajt és a tibeti Zhangmut köti össze. Vuhan központja a 979-es kilométerkőnél van (Sanghajtól számolva).

Vasúti közlekedésSzerkesztés

2009 végéig két nagyobb állomás üzemelt a városban: a Hankou pályaudvar és a Vucsang pályaudvar (az azonos nevű városrészekben). Ennek okán a Vuhanba közlekedő vonatokon célállomásként nem a város neve szerepelt, hanem a célpályaudvar. Az eredeti felállás szerint Hankou volt a célállomása a Csinghan vonalnak (PekingHankou), Vucsang pedig a Jüehan vonal vonalnak (KantonVucsang). Az Első híd megnyitásakor két további vonal is becsatlakozott a Csinghan vonalba, így onnantól kezdve mindkét állomásról indultak vonatok minden irányba.

2009. április 1-jén átadták a Hofej–Vuhan nagysebességű vasútvonalat, így expresszvonatokkal elérhetővé vált többek között Hofej, Nanking és Sanghaj. Egyes járatok a VuhanSanghaj távot képesek voltak akár 6 óra alatt is megtenni. 2010-re ezen vonatok nagy része a Hankou pályaudvarról indult.

 
A központi pályaudvar főbejárata

Idővel igény mutatkozott egy központi pályaudvar megépítésére is, ezért az 2006 és 2009 között meg is épült a város északkeleti részén, 11 vágánnyal. Az állomás átadásával egyidejűleg adták át a Vuhan–Kanton nagysebességű vasútvonalat. Ennek köszönhetően a menetidő a korábbi 10,5 óráról 3 órára csökkent ezen a viszonylaton.

2011-től a központi pályaudvar jóformán csak a Vuhan–Kanton nagysebességű vasútvonalat látja el, míg a többi vonat a másik két főpályaudvarra érkezik.

Légi közlekedésSzerkesztés

A város repülőtere a Vuhan-Tienho nemzetközi repülőtér (hagyományos kínai: 武漢天河國際機場; egyszerűsített kínai: 武汉天河国际机场; pinjin: Wǔhàn Tiānhé Guójì Jīchǎng) (IATA: WUH, ICAO: ZHHH). 1995 áprilisában nyílt meg a várostól 26 kilométerre északra. Azóta Közép-Kína egyik legforgalmasabb és az ország negyedik legnagyobb nemzetközi csatlakozású reptere lett. A második terminált 2008 júliusában adták át.

Közösségi közlekedésSzerkesztés

A tömegközlekedésben hatalmas szerepet tölt be a metró, amelynek első vonalát 2004-ben adtak át; ekkor Vuhan lett Kína ötödik olyan városa, ahol van metró. Jelenleg még csak egyetlen vonal üzemel 28,87 km hosszan 27 állomást magába foglalva. A kihasználtságot (évi 73 millió utas) jelzi, hogy a vonatok 90 másodpercenként követik egymást. A vonatok is képesek járművezetői beavatkozás nélkül közlekedni, a később megépülő vonalakon már vezető nélkül fognak menni.

Számtalan buszvonal is működik a városban. Egy utazás díja 2 jüan. A buszhálózat kaotikus és átláthatatlan, turistáknak helyi vezető vagy térkép és kínainyelv-tudás nélkül nem ajánlják az utazást.

2020. január 23-án a koronavírus terjedése miatt lezárták a közösségi közlekedést.[11]

KultúraSzerkesztés

 
Mao Ce-tung Úszás című költeménye kőbe vésve a Jangce 1954-es áradásának emlékére állított emlékművön[12]

Vuhan a szülőhelye a Chu-kultúrának. A város környékére jellemző Han opera Kína legősibb és legkedveltebb operája volt. Később a Hui operával ötvözték, így született meg a modern Kína leghíresebb operája, a Pekingi opera. Ezért is nevezik a Han operát a pekingi anyjának.

A városban a délnyugati mandarin nyelvjárást (röviden: Xin) beszélik. Ez csupán hangsúlybeli különbségeket hordoz a standard mandarin nyelvhez, a putonghuához képest.

Oktatási rendszerSzerkesztés

 
Huazhong Mezőgazdasági Főiskola
 
A Wuhani Egyetem régi könyvtára
 
A HUST kapuja

Vuhanban 9 nemzeti és további 14 nyilvános egyetem illetve főiskola található.

Nemzeti:

  • Vuhani Egyetem (武汉大学)
  • Vuhani Technológiai Főiskola (WUT) (武汉理工大学)
  • Huazsong Tudományos és Technikai Főiskola (HUST) (华中科技大学)
  • Huazsong Agrikulturális Főiskola (华中农业大学)
  • Kínai Földtudományi Főiskola (中国地质大学)
  • Közép-Kínai Egyetem (华中师范大学)
  • Zsongnan Jogi és Gazdasági Főiskola (中南财经政法大学)
  • Dél-Közép Nemzetiségi Főiskola (中南民族大学)

Nyilvános:

  • Hubei Főiskola (湖北大学)
  • Hubei Technológiai Főiskola (湖北工业大学)
  • Hubei Hagyományos Kínai Orvoslási Egyetem (湖北中医学院)
  • Hubei Képzőművészeti Akadémia (湖北美术学院)
  • Hubei Rendvédelmi Egyetem (湖北警官学院)
  • Hubei Gazdasági Főiskola (湖北经济学院)
  • Hubei Oktatási Főiskola (湖北第二师范学院)
  • Jianghan Főiskola (江汉大学)
  • Vuhani Technológiai Akadémia (武汉工程大学)
  • Vuhani Tudományos és Mérnöki Főiskola (武汉科技学院)
  • Vuhani Polytechnikai Főiskola (武汉工业学院)
  • Vuhani Fizikai Akadémia (武汉体育学院)
  • Vuhani Zenei Konzervatórium (武汉音乐学院)
  • Vuhani Biomérnöki Akadémia (武汉生物工程学院)

GasztronómiaSzerkesztés

 
Doupi (balra) és Re-gan mian (jobbra)
  • Re-gan mian (热干面): forró és száraz, mogyorószószos tészta, amely az egyik legelterjedtebb reggeli
  • Ya Bozi (鸭脖子): csípős kacsanyak
  • Doupi (豆皮): igazi helyi különlegesség tojásból, rizsből, sörből, gombából és babból, egy kis szójával ízesítve
  • Tangbao(汤包): levesféle lisztből és száraz húsból
  • Mianwo (面窝): a szokásostól jóval vékonyabb méretű sós fánk, igazi vuhani kuriózum

TurizmusSzerkesztés

 
Bronzból készült harangok a Tartományi Múzeumban
  • Vucsang városrészben található a 80 km² területű Keleti-tó, ahol tavasszal az ott élők szebbnél-szebb kerteket alakítanak ki.
  • A Hupej Tartományi Múzeum a maga 200 000 darabos gyűjteményével az egyik leggazdagabb Kínában. Elsősorban a Krisztus előtti időkről megmaradt ereklyéket őrzik itt, azok közül is a leghíresebbet, egy közel 2400 éves harangszettet, amivel akkortájt adhattak koncerteket.
  • Szikla- és Bonszai Múzeummal is büszkélkedhet a város. Megtalálhatóak itt számtalan kövek, ásványok, különböző méretű és fajtájú bonszai fák, valamint egy Platybelodon (az elefánt egyik őse lehetett) eredeti csontváza is
  • Jiqing utca (吉庆街) számos étteremmel és üzlettel van szegélyezve, esténként utcai előadásoktól hangos
  • A Sárga Daru tornya volt évszázadokig „az első torony a menny alatt”. Kr. e. 220-ban építették. Azóta számtalanszor elpusztult, de mindannyiszor újjáépítették. A legutolsó rekonstrukció 1981-ben fejeződött be. Ekkor modern építőanyagokat és egy liftet is kapott az épület.
  • Hajótúrák indulnak a Jangce folyón felfelé egészen Csungkingig, érintve közben a Három-szurdok-gátat

SzemélyekSzerkesztés

Nemzetközi kapcsolatokSzerkesztés

A városban három ország főkonzulátusa is működik: Franciaország, Dél-Korea, Egyesült Államok

TestvérvárosokSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

VárosképSzerkesztés

Panorámakép a Kígyó-hegy (Sheshan) tetején lévő Sárga daru pagodából kilátás a Jangce folyó hídjára

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://www.demographia.com/db-worldua.pdf
  2. Épül Kína legnagyobb földalatti városa (Index, 2015. december 23.)
  3. Nectar Gan: A new virus related to SARS is the culprit in China's mysterious pneumonia outbreak, scientists say. CNN, 2020. január 9. [2020. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  4. 武汉市2010年第六次全国人口普查主要数据公报. Wuhan Statistics Bureau, 2011. május 10. [2011. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 31.)
  5. includes 208,106 in Wuhan Economic Development Zone (武汉经济技术开发区)
  6. includes 396,597 in Donghu New Technology Development Zone (东湖新技术开发区), 67,641 in Donghu Scenic Travel Zone (东湖生态旅游风景区), and 36,245 in Wuhan Chemical Industry Zone (武汉化学工业区)
  7. RightSite.asia | Wuhan East Lake High-Tech Development Zone
  8. RightSite.asia | Wuhan Economic and Technological Development Zone
  9. RightSite.asia | Wuhan Export Processing Zone
  10. RightSite.asia | Wuhan Optical Valley (Guanggu) Software Park
  11. Lezárták Vuhan városának tömegközlekedési hálózatát a koronavírus miatt
  12. "Swimming" by Mao Zedong. Marxists.org. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  13. #2 Wu Yi Vice Premier, minister of health”, Forbes, 2005. november 1. 
  14. "Wuhan Center Tower". The Skyscraper Center. Council on Tall Buildings and Urban Habitat. Retrieved 26 April 2016.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wuhan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 武汉市 című kínai Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés