Tebriz

város Iránban

Tebriz (perzsául: تبریز [Tabriz], azeriül: Təbriz) a legnagyobb város Irán északnyugati részében, Kelet-Azerbajdzsán tartomány székhelye.

 A településen világörökségi helyszín található 
Tebriz
Tebriz zászlaja
Tebriz zászlaja
Közigazgatás
Ország Irán
PolgármesterYaghoub Houshyar
Irányítószám51368
Körzethívószám041
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 558 693 fő (2016)[1][2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1340 m
Terület324 km²
IdőzónaUTC+03:30
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 38° 04′ 26″, k. h. 46° 17′ 46″Koordináták: é. sz. 38° 04′ 26″, k. h. 46° 17′ 46″
Tebriz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tebriz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Kaszpi-tenger déli részétől keletre, a Szahand vulkáni kúpjától északra, az Ejnali hegytől délre helyezkedik el, a Komur (Mehran) és az Adzsi folyók találkozásánál.

Mintegy 1370 méter magasan fekszik, de egy völgyben, három oldalról hegyekkel közrefogva, földrengészónában.[3]

Népessége szerkesztés

Népessége a 2007-es népszámlálás szerint mintegy 1,6 millió, ezzel Irán negyedik legnagyobb városa (Teherán, Meshed és Iszfahán után).[4] A lakosság többségét azeriek alkotják.

Története szerkesztés

Már a 78. században lakott helynek írták le.

Marco Polo 1298-ban emlékirataiban Tebriz nevét Taurisz néven "nagy és nemes város"-nak írta le, melyet "elbűvölő kertek öveznek, és vizük is bőségesen van".

A 13. században a mongol hódítók székhelye volt és jelentős kulturális központ.

A 14. században Timur Lenk hódította és tartományi székhelyévé tette.

A 15. század elején türkmén uralom alá került, ekkor újra főváros lett.

1514-ben a törökök törtek a városra, s Isztambulba hurcolták tudósait, művészeit és kézműveseit is.

Két évszázad múlva Abbasz Sah Tebrizt Perzsiához csatolta. Tebrizért sokáig heves politikai és katonai harcok dúltak, melyekbe időközben az oroszok is bekapcsolódtak és csak 1918-ban vonultak vissza. Azóta végleg Iránhoz tartozik, bár közben a második világháború alatt a szovjet csapatok az utánpótlási vonalak védelme miatt megszállták a várost. 1946-ban kivonulásuk után Azerbajdzsán tartomány lakói kikiáltották a népi köztársaságot. A sah csapatai ekkor egészen az Araksz folyóig nyomultak előre és véresen leszámoltak a szeparatista erőkkel.

Tebriz műemlék épületeit az itt folyó harcok erősen megritkították. A város ma nagy ipari és közlekedési központ, kedves kisvárosias hangulattal.

Nevezetességek szerkesztés

  • Kék mecset (Masdzsid-Kabud) – 1465-ben épült, de később a hódítók és a földrengések sokat romboltak rajta. 19671968-ban restaurálták és eredeti formájában helyreállították. Nevét díszes kék csempével borított főkapujáról kapta.
  • Vár (Ark) Helyén a 14. században még mecset emelkedett, melyet földrengés pusztított el. Ennek romjaira épült rá a 42 méter magasságú falakkal övezett erős vár, ma már csak tornyainak maradványai láthatók.
  • Péntek-mecset – a bazár területén áll. Többször átépítették.

Közlekedése szerkesztés

Légi szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Statistical Center of Iran > Home
  2. جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)
  3. Encyclopedia Britannica. "Tabriz", Online Edition, 2007
  4. Statistical Center of Iran: Results of national 2007 census. [2013. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 20.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tabriz című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés