Csang Kaj-sek

(1887–1975) kínai katonatiszt, politikus

Csang Kaj-sekKeleti névsorrend (kínai írással: 蔣介石, angolos írásmóddal: Chiang Kai-shek, mandarin olvasatban: Jiang Jieshi, magyar átírásban Csiang Csie-si; Tajvanon ismertebb nevén Jiang JongzhengKeleti névsorrend, 蔣中正, ''Csiang Csung-cseng; Hszikou, 1887. október 31.Tajvan, 1975. április 5.) kínai politikus, katona.

Csang Kaj-sek
Chiang Kai-shek Colour.jpg
Kínai Nemzeti Kormány 1. és 3. elnöke
Hivatali idő
1928. október 10. 1931. december 15.
Előd Ku Vej-csün (ügyvezető)
Utód Lin Szen
Hivatali idő
1943. augusztus 1. 1948. május 20.
Előd Lin Szen
Utód Önmaga (mint köztársasági elnök)
A Kínai Köztársaság elnöke
Hivatali idő
1948. május 20. 1949. január 21.
Előd Önmaga
Utód Li Cung-zsen (ügyvivő)
Hivatali idő
1950. március 1. 1975. április 5.
Előd Li Cung-zsen (ügyvivő)
Utód Jan Csia-kan
Kínai Köztársaság 3.,7.,9. és 11. miniszterelnöke
Hivatali idő
1930. december 4. 1931. december 15.
Előd Szung Ce-ven
Utód Csen Ming-su
Hivatali idő
1935. december 7. 1938. január 1.
Előd Vang Csing-vej
Utód Kung Hsziang-hszi
Hivatali idő
1939. november 20. 1945. május 31.
Előd Kung Hsziang-hszi
Utód Szung Ce-ven
Hivatali idő
1947. március 1. 1947. április 18.
Előd Szung Ce-ven
Utód Csang Csün
Kuomintang 1. és 3. főigazgatója
Hivatali idő
1938. március 29. 1975. április 5.
Előd Hu Han-min
Utód Csang Csing-kuo
Katonai pályafutása
Csatái

Születési név 瑞元
Született 1887. október 31.
Fenghua,  Csing-dinasztia
Elhunyt1975. április 5. (87 évesen)
Tajpej, Kínai Köztársaság Kínai Köztársaság
Sírhely Cihu Mausoleum
Párt Emblem of the Kuomintang.svg Kuomintang

Szülei Wang Caiyu
Chiang Chao-tsung
Házastársa Szung Mej-ling
Gyermekei
  • Chiang Ching-kuo
  • Chiang Wei-kuo
Foglalkozás
Iskolái Baoding Military Academy
Halál oka májtumor
Vallás metodizmus (előtte buddhizmus)

Díjak
  • A francia Becsületrend nagykeresztje
  • Grand Cross of the Order of the Bath (1942)
  • Fehér Oroszlán-rend
  • legionnaire of Legion of Merit
  • Az év embere (1937)
  • Collar of the Spanish Order of the Civil Merit (1965)
  • Royal Order of the Seraphim
  • Order of the Rajamitrabhorn
  • Belga Lipót-rend
  • Becsületrend
  • Order of Propitious Clouds
  • Silver Cross of the Virtuti Militari

Csang Kaj-sek aláírása
Csang Kaj-sek aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Csang Kaj-sek témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

Csang Kaj-sek falusi kereskedőcsaládban született a Csöcsiang tartománybeli Hszikou településen. A tokiói katonai akadémián tanult, ahol megismerkedett a három népi elven – nacionalizmuson, a nép jogain és a „népléten” – alapuló Egyesült Kínai Liga alapítójával, Szun Jat-szennel , a későbbi Kínai Köztársaság első elnökével. Az 1911-ben kirobbant katonai felkelés hírére hazatért Japánból, hogy az egyik köztársasági ezred irányítását átvegye. A forradalom jelentős társadalmi változásokat indított el Kínában (lemondott a császár, kikiáltották a köztársaságot, kihirdették az alkotmányt), és gyakorlatilag 1912 áprilisában véget ért.

Csang Kaj-sek 19231924-ben Moszkvában tartózkodott, és bár az ottani változások és módszerek tetszettek neki, a szovjet pártapparátuson belüli viszonyokat látva csalódottan tért haza Kínába. 1925-ben átvette a köztársasági csapatok feletti parancsnokságot és az 1912. augusztus 12-én megalakult Nemzeti Párt, a Kuomintang jobbszárnyának vezetője lett. 1925 májusában kitört a sanghaji sztrájk, amelyre válaszul a Kuomintang – félve a forradalom térnyerésétől – államcsínyt szervezett, amely elbukott. A forradalom részekre szabdalta Kínát: 1927-ben Csang Kaj-sek nemzeti kormányt alapított Nancsingban, miközben a kettészakadt Kuomintang Vuhanba tette át székhelyét. Felesége, Szung Mej-ling  kedvéért áttért a kereszténységre, és hosszú évekre abszolút hatalom összpontosult a kezében.

1927 és 1931 között a polgárháború szabdalta országban – kezdeti sikeres hadjáratai után – többször is vereséget szenvedett, ráadásul Japán – kihasználva Kína meggyengülését – 1931-ben elfoglalta Mandzsúriát. Ez egységfrontba tömörítette a Mao Ce-tung  és Csang Kaj-sek vezette erőket: 1936 és 1945 között közösen próbálták Északkelet-Kínát (azaz: Mandzsúriát) felszabadítani.

Időközben kitört a második világháború. Kína 1941-ben minden kapcsolatot megszakított a Harmadik Birodalommal és Olaszországgal, majd december 9-én hadat is üzent nekik, így Csang Kaj-sek a szövetségesek oldalán vehetett részt a párizsi békekonferencián. 1945-ben, Japán kapitulációját követően felbomlott a kommunisták és a nemzeti oldal szövetsége, a kínai hadsereg kettészakadt, kezdetét vette a harmadik polgárháború. Mao hadserege győzelmet győzelemre halmozott: 1948-ban elfoglalta Mandzsúriát, 1949 áprilisában elfoglalta Nancsingot, Csang Kaj-sek kormányának székhelyét, október 1-jén kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. Csang Kaj-sek és maradék serege Tajvan szigetére menekült. 1954-ben Csang Kaj-sek biztonsági szerződést kötött az Egyesült Államokkal. Csang Kaj-sek haláláig nem mondott le arról a tervéről, hogy fegyverrel foglalja vissza Kínát, annak ellenére sem, hogy az ENSZ 1971-ben kizárta Tajvant tagállamai sorából, 1978-ban (Csang Kaj-sek halála után) pedig még a diplomáciai kapcsolatokat is megszakította vele. (Tajvan ma sem tagja az ENSZ-nek).

Csang Kaj-sek diktatórikus tajvani uralma alatt a sziget gyors gazdasági fejlődésnek indult. Élete vége felé szívbetegséggel és veseelégtelenséggel küzdött, halála előtt tüdőgyulladást is kapott. 1975. április 5-én, 87 éves korában halt meg a veselégtelensége következtében.

Emlékére állították Tajpejben a Csang Kaj-sek-emlékcsarnokot.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Szong Mayling: Csiangkájsek. A tábornagy naplójával; ford. Gáspár István; Magyar Írás, Bp., 1944
  • Zbigniew Krogulski: Csang Kaj-Sek fogságában. Lengyel tengerészek Tajvan szigetén; ford. Révész József; Országos Béketanács, Bp., 1955 (Békebizottságok kiskönyvtára)