Méhes Gyula

(1897–1970) biológus, egyetemi tanár, farmakológus, orvos

Méhes Gyula (Kraszna, 1897. március 28.Budapest, Józsefváros, 1970. október 10.)[3][4] orvos farmakológus, egyetemi tanár, Méhes Károly (1936–2007) patológus, gyermekgyógyász apja, Méhes Károly író nagyapja.

Méhes Gyula
1950-ben
1950-ben
Született1897. március 28.[1]
Kraszna[2]
Elhunyt1970. október 10. (73 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaGyöngyösi Dalma
(h. 1930–1970)
Gyermekeikét gyermek:
Méhes Károly
Foglalkozása
IskoláiFerenc József Tudományegyetem (–1923, orvostudomány)
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Méhes Károly vízimolnár és Szabó Lukrécia fiaként született. Tanulmányait a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen végezte, ahol 1923-ban orvosi oklevelet szerzett. Pályáját is itt, az Issekutz Béla által vezetett Gyógyszertani Intézetben kezdte, ahol két évet töltött el. 1925–1926-ban a bécsi Gyógyszertani Intézetbe került, ahol kezdetben a világhírű Hans Horst Meyer mellett dolgozott. 1927-től 8 évig a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet munkatársa, majd 1940-ig ügyvezető igazgatója volt. 1940-től 1944-ig a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem gyógyszertani intézetének egyetemi tanára.[3]

194647-ben a pécsi Erzsébet Tudományegyetem gyógyszerészeti intézetének egyetemi tanára, majd Mansfeld Géza Budapestre költözését követően 1947-től 1969-ig a POTE gyógyszertani intézetének igazgatója, 1949-től 1950-ig és 1951-től 1954-ig orvoskari dékán.[3]

Kutatásaiban a szénhidrát-anyagcserét befolyásoló növényi anyagok, illetve a központi idegrendszerre ható szereknek az agyi anyagcserére gyakorolt hatásának vizsgálatában ért el jelentős eredményeket.[3]

Élete során több alkalommal volt Bécsben ösztöndíjjal.

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Munka Érdemrend arany fokozata (1969)[3]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10318.htm, Méhes Gyula, 2017. október 9.
  2. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10318.htm, Méhes Gyula, 2020. október 20.
  3. a b c d e Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 510. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  4. Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 2977/1970. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 23.)

Források szerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Victor Karády-Lucian Nastasă: The University of Kolozsvár/Cluj and the students of the Medical Faculty (1872-1918). Budapest, CEU Press, 2004
  • Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997
  • Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  
  • Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5  
  • Szegedi egyetemi almanach 1921-1995. Szerk. Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, Hungaria, 1996
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
  • Méhes Gyula. Pécsi Egyetemi Almanach. (Hozzáférés: 2022. január 23.)