Gyógyszerészet

A gyógyszerészet a gyógyszerek előállításával és tanulmányozásával foglalkozó szakma és tudományág, eredetileg a gyógyszerek, gyógyszerkészítmények előállításával és kiadásával foglalkozott. A gyógyszerek készítésének, elosztásának tudománya, művészete, és az alkalmazásával összefüggő szakmai információ lakosság részére történő átadása. Ez a szakmai információ tartalmazza a recepten rendelt gyógyszer beszerzését, raktározását, elkészítését, elosztását, kiválasztását, a gyógyszerfelhasználás monitorozását betegre szabottan, valamint kognitív szolgáltatások nyújtása a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök használatával kapcsolatban.[1] A gyógyszerészeti feladatokat egyetemi végzettségű szakember a gyógyszerész látja el.

TRPV1 antagonisták klinikai fejlesztése
Ipari gyógyszergyártás (2007)
Recept (vény) Franciaországból. (1831. BRGD Ordonnance)

A gyógyszerészet a társadalom professzionális alrendszerében az egészségügyi ellátó rendszer része, ahol a gyógyító tevékenység bináris kódja az egészség és betegség viszonya.[2] Napjainkban más, egyéb feladatkörök is beletartoznak a gyógyszerészi munkába, mint például a gyógyszertechnológia, az állati és növényi eredetű drogokat leíró farmakognózia, a gyógyszerhatástan, gyógyszerkémia, kórházi gyógyszerészet, klinikai gyógyszerészet, gyógyszerészi gondozás, betegellátás, felvilágosítás, a gyógyszerellátás és felügyelete. Paradigmaváltás a gyógyszerészetben is folyamatos, amely magában foglalja az ember biológiájának mélyebb megismerését és a gyógyítást is. A gyógyításban elsőként a molekuláris diagnosztikában várható áttörés, amely a különféle betegségek kimutatását és előrejelzését jelenti.

A transzlációs medicina és biotechnológia paradigmaváltást hozott a gyógyszerészetben is. A terápiában a személyre-szabott orvoslás, személyre-szabott gyógyszerészet (personalized medicine, farmakogenomika) megteremtése az elérendő cél. A személyre szabott gyógyászat egyrészt, a hagyományos gyógyszerek egyénekre összeállított kombinációit jelenti (a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok alapján); másrészt, új egyén-specifikus gyógymódok (pl. génterápia, tumor-terápia, antitest-terápia, őssejt terápia, fejlett terápiás gyógyszerkészítmények, immunológiai terápiák) bevezetését foglalják magukba. A jövő gyógyszerészetében a betegségek megelőzése (prevenció) nagyobb fontossággal bír. Az egyén genomjának ismerete alapján valószínűsíteni lehet a betegségeket, ami lehetővé teszi a megfelelő életmód kialakítását és a gyakori, célzott orvosi vizsgálatok elvégzését.[3]

A "gyógyszerészet" szó etimológiájaSzerkesztés

  • A szócsalád gyógy- töve a jó melléknév régi jóg középfokú alakjából lett. A szóeleji j đ gy alakulására példa a jer–gyere, jön–gyün vagy nyelvjárási jökér–gyökér szópár, a gyógul g-je már a szókezdő hang hatására palatalizálódott. Ez a tő a nyelvújítás kora óta számos összetétel előtagja lett: gyógyszer, gyógyszertár, gyógynövény, gyógyeljárás, gyógyhatás stb.[4]
  • Maga a "gyógyszer" elnevezés görög megfelelője a "farmakon" egyszerre jelentett mérget és orvosságot. A "gyógyszer" szó, hasonlóan a többi gyógy- előtagú összetett szavainkhoz, a nyelvújítás korából származik, az etimológiai szótár szerint Bugát Pál említi először a "Természettudományi Szóhalmaz"-ban (Budán, 1843). Az előtagot a "gyógyít", "gyógyul" igékből vonták le, illetőleg – legalább részben – a gyógyító igenevet rövidítették meg. "Gyógyító szer" elnevezésként 1775-ben már használatos volt. Ezelőtt a "Pharmacum", "Medicamentum" szavak voltak a köznyelvben használatosak.
  • farmakon (görög): gyógyszer, gyógy-anyag, patikaszer.[5]

Működő gyógyszertárak száma Magyarországon (2006 – 2010) között[6]

2006 2008 2009 2010 2013[7] 2016[8]
Közforgalmú gyógyszertár 2010 2348 2364 2520 2333 2354
Fiók gyógyszertár 650 654 641 650 668 -
Kézi gyógyszertár 276 252 241 250 260 -
Kórházi (intézeti) gyógyszertár 143 - - 120 - -
Vényforgalmú gyógyszertár 73 - - 74 71 -

Gyógyszerészet fejlődéseSzerkesztés

KronológiaSzerkesztés

A gyógyszerészet nemzetközi szimbólumaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Remington The Science and Practice of Pharmacy 21st edition Lippincott Williamms & Wilkins 1889-2005. p. 3.
  2. Pokol B. Szociológia elmélet Rejtjel Kiadó 1999. 128. old.
  3. Archivált másolat. [2013. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
  4. Archivált másolat. [2015. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 24.)
  5. The word derives from the Greek: φάρμακον (pharmakon), meaning "drug" or "medicine" (the earliest form of the word is the Mycenaean Greek pa-ma-ko, attested in Linear B syllabic script. φάρμακον, Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon, on Perseus Digital Library
  6. J/1323. számú dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter Budapest, 2010. október
  7. http://nepszava.hu/cikk/669827-emmi-megfelelo-a-magyarorszagi-gyogyszertarak-szama-es-eloszlasa
  8. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_okk011b.html

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyógyszerészet témájú médiaállományokat.

További információkSzerkesztés

  • Nick Barber, Alan Willson: Clinical pharmacy Elsevier Health Sciences, 2006.12.21
  • K. N. Hansen, G. Parthasarathi: Text Book Of Clinical Pharmacy Orient Blackswan, 2004.01.01.
  • A. V. Yadav: Hospital And Clinical Pharmacy Pragati Books Pvt. Ltd., 2008.08.07
  • Remington, Gerbino: The Science and Practice of Pharmacy 21.st edition Lippincott, Williams and Wilkins, 2005
  • DiPiro: Encyclopedia of Clinical Pharmacy Taylor & Francis Group, 2003
  • Dörnyei Sándor: A magyar gyógyszerészettörténeti irodalom 1944-ig; Magyar Gyógyszerészettörténeti Társaság–Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár–MATI, Bp.–Piliscsaba, 2005 (Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára)
  • Fejezetek a magyar gyógyszerészet történetéből; összeáll. Kapronczay Károly, Kapronczay Katalin; Johan B. Alapítvány–MATI, Bp., 2016 (Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára)