Főmenü megnyitása

Jobst Kázmér

magyar orvos, vegyészmérnök, laboratóriumi szakorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja

Jobst Kázmér Miklós (Pécs, 1924. december 6.Zirc, 2016. november 5.) Széchenyi-díjas magyar orvos, vegyészmérnök, laboratóriumi szakorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kémiai morfológia és a hisztokémia neves kutatója. 1973 és 1979 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem (ma a Pécsi Tudományegyetem része) rektorhelyettese.

Jobst Kázmér
Született 1924. december 6.
Pécs
Elhunyt 2016. november 5. (91 évesen)
Zirc
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
vegyészmérnök,
laboratóriumi szakorvos,
egyetemi tanár
Iskolái
Kitüntetései

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

1942-ben érettségizett a ciszterci gimnáziumban Pécsett, majd felvették a budapesti József Nádor Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karára, ahol 1946-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát. Ugyanebben az évben kezdte meg tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Karán, ahol 1952-ben szerzett orvosi diplomát (addigra az orvosi kar különvált Pécsi Orvostudományi Egyetem néven). Vegyészmérnöki diplomájának megszerzése után, orvosi tanulmányai alatt a POTE Kémiai Intézetében karotinoid és lipidkémiai kutatásokkal foglalkozott. Orvosi diplomájának megszerzése után a POTE Kórbonctani Intézetében a nukleinsavak szubmikroszkópikus morfológiai és hisztokémiai vizsgálatával kezdett el foglalkozni (1968-ig). 1956-ban kórbonctan-kórszövettan szakorvosi, 1959-ben klinikai laboratóriumi vizsgálatok szakorvosi képesítést szerzett. 1968-ban az egyetem Klinikai Kémiai Intézetének (ma: Laboratóriumi Medicína Intézet) vezetője lett, illetve ugyanekkor egyetemi tanári kinevezést kapott. 1973-ban a POTE rektorhelyettese lett, amely tisztségét 1979-ig töltötte be. 1992-ben professor emeritusi címet kapott, illetve kinevezték a siklósi kórház laboratóriumának vezetőjévé. 1995-ben habilitált a Pécsi Orvostudományi Egyetemen.

1964-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1974-ben akadémiai doktori értekezését. A Pécsi Akadémiai Bizottságnak, valamint az MTA Orvosi Diagnosztikai Tudományos Bizottságának lett tagja. 1982-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben rendes tagjává. Később az Orvostörténeti Bizottságba, valamint a Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságba is bekerült. 1990 és 1995 között az Orvostudományi Osztály elnöke volt, ilyen minőségében az MTA elnökségében is részt vett. 2000-ben a Szent István Akadémia is felvette tagjai sorába. 1984 és 1993 között a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság elnöke volt.

MunkásságaSzerkesztés

Kutatási területe a celluláris klinikai kémia, ezen belül a manukleinsavak szubmikroszkopikus morfológiája és hisztokémiája (szövetkémia). Nevéhez fűződik a fentiek mennyiségi (kvantitatív) meghatározása „in situ” körülmények között, valamint e viszonyok közötti módszerek kidolgozása. Foglalkozott a hiszton-fehérjék, illetve a glikohisztonok leírásával, valamint kóros viszonyok közötti jelentőségükkel.

Fő műve Kemodiagnosztika néven 1985-ben jelent meg. Ezenkívül több mint kétszáz publikációja, dolgozata jelent meg, többnyire magyar és angol nyelven.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Főbb publikációiSzerkesztés

  • Contributory Data on the Reduction of Oxo-groups in Lipids (társszerző, 1961)
  • Cytophotometric Determinations of Basic Proteins of Cell Nuclei with Basic Dyes (társszerző, 1965)
  • Teratogenous Changes and Tumors in Rats Following Treatment with Methylnitroso-urea MNU (1967)
  • Kemodiagnosztika (1985)
  • Anorgikus ionok és biológiai rendszerünk (1985)
  • Cell Analysis in Clinical Chemistry (1989)
  • A kémia és morfológia kapcsolata modifikált nukleoproteidekben (1990)
  • Blocking of the Amino Groups of Histones Protein by Glucose (társszerző, 1991)
  • The Kinetics of Aluminium-containing Antacid Absorption in Man (társszerző, 1994)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 605. o.
  • Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 356. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  • MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 514–515. old., ISSN 1787-288X
  • Elhunyt Jobst Kázmér, az MTA rendes tagja, mta.hu, 2016. november 8.

További információkSzerkesztés