A lipidek az élőlények létfontosságú szerves vegyületei, többnyire glicerint és zsírsavat tartalmazó apoláris makromolekulák. Mindig apolárisak, illetve rendelkeznek apoláris jellegű molekularésszel, ezért víztaszítókban és zsíroldószerekben oldódnak. Nevük a görög liposz (λίπος = zsír) szóból származik.[1]

A foszfolipidek a sejthártya szerkezeti elemeiként töltik be egyik legfontosabb biológiai szerepüket, a terek elválasztását. A molekulának az a része, amelyben a foszforsav képez észtert glicerinnel, poláros hidrofil rész. Ezért vízzel könnyen lép kölcsönhatásba, a vízmolekulákkal hidrogénkötést tud kialakítani. Felépítésük miatt a foszfatidmolekulák vizes közegben a neutrális zsíroktól eltérően viselkednek. Poláros részükkel a víz felé fordulnak és a poláros vízmolekulákkal hidrogénkötéseket, létesítenek. Az apoláros részük viszont, mivel vízben oldhatatlan, kirekesztődik a vizes oldatból. Ezért a foszfatidok vizes közegben cseppeket v. vékony hártyákat alkotnak. Több ezer molekula építi fel, nagysága eléri a kolloid méreteket. Biológiai szempontból a sejtek különböző határhártyáinak kialakításában jelentősek a foszfatidok.

A lipidekben a szén- és hidrogénatomok száma rendszerint nagyobb, mint a szénhidrátokban. Többségük hidrofób, tehát apoláros oldószerekben (pl. benzol, petroléter, dietil-éter, n-hexán, kloroform) jól oldódnak. A tartaléktápanyagként szolgáló lipidek (zsírok és zsíros olajok) különösen ismertek, hiszen számunkra és a növényt fogyasztó állatok részére fontos táplálékot szolgáltatnak. Rendszerint magvakban, ill. termésekben találhatók. A magon belül sziklevélben vagy endospermiumban lokalizálódnak, és csírázás folyamán mindaddig energiát és szénvázat nyújtanak, amíg el nem kezdődik a fejlődő csíranövény fotoszintetikus tevékenysége.

A lipidek közül a poláros csoportokat tartalmazó poláros lipidek (foszfolipidek, glikolipidek) nagyon fontos szerkezeti és funkcionális szerepet töltenek be, a citoszkeleton membránszerkezetének kialakításában és biokémiai folyamataiban. Szerkezeti lipidekhez sorolhatók a viaszok, továbbá a kutin és a szuberin sokféle komponense.

Lipidekhez csoportosítjuk azokat a lipidanyagcserével szorosan összefüggő zsírszerű anyagokat (lipoidokat), amelyek ugyancsak a membránok felépítésében nélkülözhetetlenek (pl. szterolok, főként sztigmaszterol és β-szitoszterol), továbbá a már korábban említett terpenoidokat. Zsírsavak speciális átalakulásával képződnek a polialkinek.

Ha az adott lipid egyik acil-csoportja foszfát, akkor a képződő foszfatidsav lehetővé teszi újabb poláros molekulák (pl. alkanolaminok, szerin, inozitol) kapcsolódását. Így keletkeznek a foszfolipidek. Például a gyógyászatban használt lecitinben a kolin (kvaterner etanolamin) kapcsolódik a foszforsavhoz. A szójaolaj előállításánál képződő melléktermék tisztításával állítják elő a szójalecitint.

A poláros lipidek másik nagy csoportját a glikolipidek alkotják, ezekben a glicerin egyik OH-csoportjával cukor- vagy cukoralkohol-molekulák képeznek étert, a másik kettőhöz zsírsavak észtereződnek. Gyakori glikolipidek a mono- és digalaktozildigliceridek, a fotoszintetikus membránok fontos összetevői. A bioszintézis lényege, hogy a dihidroxi-aceton-foszfát NADH segítségével glicerin-3-foszfáttá redukálódik, majd acil-transzferázok közreműködésével jönnek létre a sejtmembránok foszfolipidjei és tároló olajtestek (oleoszómák) tartaléklipidjei.

Csoportosítás

szerkesztés

Hidrolizálható lipidek

szerkesztés

Neutrális zsírok

szerkesztés
  • háromértékű alkohol (glicerin) + 3 zsírsav
    • zsírsavak lehetnek pl.:
    • apoláris
    • energiatároló, vitamin oldószer, hő és mechanikai védelem
    • pl. sertészsír, cetzsír, tőkeolaj, repceolaj

Foszfatidok

szerkesztés
  • glicerin + 2 zsírsav + H3PO4 + poláris molekula észtere
    • poláris és apoláris (amfipatikus)
    • micella (belül hidrofób rész, kívül pedig hidrofil rész)
    • membránokat (határhártyákat) képez
    • pl. lecitin, kefalin

Nem hidrolizálható lipidek

szerkesztés

Karotinoidok

szerkesztés
  • izoprén (8 db) származék
    • apoláris, konjugált kötések jellemzik a szénláncot, ami miatt ezek a lipidek színanyagok
    • fotoszintetikus festékek, színanyagok
    • pl. karotin (sárgarépa), likopin (paradicsom), xantofill (növény levele, sárgás színt adja), A-vitamin
  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 92. o. ISBN 963 8334 96 7  
  • Dr. Bordás Imre és Dr. Tompa Anna MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK, NÖVÉNYI MÉRGEK Budapest 2006. ISBN 963-210-038-7

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lipids című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.