Olajsav
| Olajsav | |||
 Olajsav | |||
| |||
| IUPAC-név | (9Z)-oktadec-9-énsav | ||
| Más nevek | oleinsav cisz-9-oktadecénsav | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 112-80-1 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C18H34O2 | ||
| Moláris tömeg | 282,4614 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 0,9 g/cm³[1] | ||
| Olvadáspont | 17 °C[1] | ||
| Forráspont | 360 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan[1] | ||
| Oldhatóság (más oldószerek) | oldódik etanolban és dietil-éterben | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] | ||
| R mondatok | nincs R-mondat[1] | ||
| S mondatok | nincs S-mondat[1] | ||
| Lobbanáspont | 189 °C[1] | ||
| LD50 | 25000 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az olajsav (oleinsav) egy telítetlen karbonsav, zsírsav. Színtelen, olajszerű folyadék. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de szerves oldószerekben, például etanolban és dietil-éterben feloldódik. Glicerinnel alkotott észterek alakjában részt vesz az állati zsírok és a növényi olajok felépítésében.
Kémiai tulajdonságai szerkesztés
Levegőn állva oxidálódik, megavasodik, színe barnává válik. A molekulájában található kettős kötés hidrogénezéssel telíthető, ekkor sztearinsavvá alakul. Gyenge, egybázisú sav, a sói az oleátok.
Izoméria szerkesztés
Az olajsavnál fellép a cisz-transz izoméria. Az olajsav a cisz-módosulat, a transz-izomer neve elaidinsav. Ez a vegyület szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú. Az olajsav kevés salétromsav hatására könnyen átalakul (izomerizálódik) elaidinsavvá.
Előfordulása a természetben szerkesztés
Glicerinnel alkotott észtere formájában számos állati és növényi zsiradék alkotórésze. A marhafaggyúban 32-52% mennyiségben fordul elő. A legnagyobb mennyiségben a növényi olajok tartalmazzák. Az olívaolaj például 70-85%-ban tartalmazza, de előfordul a szezám-, a kókusz-, és a lenolajban is.
Bizonyos rovarok bomló szervezetéből szabadul fel (pl. méhek, aratóhangyák; „a halál szaga”). Az olajsav hatására a dolgozók ösztönösen eltávolítják az elhullott testet a kaptárból ill. bolyból. Ha élő hangyát vagy méhet kenünk be olajsavval, azt is eltávolítják, mintha halott lenne. Az olajsav segít az élő egyedeknek, hogy elkerüljék a betegségben elpusztult társaikat, vagy azokat a helyeket, ahol ragadozók leselkednek rájuk.
Előállítása szerkesztés
Valamilyen növényi olaj vagy állati zsír hidrolízisével, elszappanosításával karbonsavak keverékét állítják elő. A keveréket először vákuumban desztillálják, majd a különböző zsírsavakat egymástól elválasztják.
Felhasználása szerkesztés
Segédanyag a bőr-és a textiliparban. Emellett kenőanyagok, kenőcsök takarmányadalékok készítésére, illetve fémek tisztítására is felhasználják.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I-1-es kötet
- Furka Árpád: Szerves kémia
