Salétromsav

erős sav, tiszta állapotban színtelen, szúrós szagú folyadék.
Salétromsav
IUPAC-név salétromsav
Más nevek választóvíz
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7697-37-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet HNO3
Moláris tömeg 63,01 g/mol
Megjelenés színtelen, enyhén sárgás, füstölgő folyadék
Halmazállapot 20 °C-on folyadék
Sűrűség 1,3913 g/cm³ (65%)
1,4826 g/cm³ (90%)
1,5008 g/cm³ (98%)
Olvadáspont −22 °C
Forráspont ~120 °C
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
−174,1 kJ/mol
Veszélyek
EU osztályozás Oxidáló (O) ,
Maró (C) [1]
EU Index 007-004-00-1
R mondatok R8, R35[1]
S mondatok (S2), S23, S26, S36, S45[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation savak, a hidrogén vegyületei
Azonos anion nitrátok
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A salétromsav (HNO3) - régi nevei: légenysav, választóvíz, fojtósav[2] - egybázisú, erős sav, sói a nitrátok. Tiszta állapotban színtelen, szúrós szagú folyadék.

Jellemzői szerkesztés

 
Salétromsav

Állás közben bomlik (fény és hő hatására), oxigén és nitrogén-dioxid keletkezik, mely rozsdabarnára színezi. Ezért sötét üvegben, jól zárva tároljuk. Kereskedelmi forgalomba legtöbbször 68%-os vizes oldata kerül, a 86%-nál töményebb salétromsavat füstölgő salétromsavnak hívjuk. A tömény (~ 50%-nál töményebb) salétromsav a szerves vegyületeket erősen oxidálja vagy nitrálja - a vízmegkötő szerként hozzátett kénsavval képezett keveréke a nitrálósav, melyet nitrálásra használnak. Hígítva a platinafémek és az arany kivételével minden fémet felold (A negatív standardpotenciálú fémekkel hidrogénfejlődés közben fém-nitrátokat alkot, pozitív standarpotenciálú fémek esetén először oxidálja a fémet: a molekula központi atomja redukálódik nitrogén-oxidok keletkezése közben, majd a keletkezett fém-oxidot a jelenlevő salétromsav feloldja), töményen sok fémet (alumínium, króm, vas, nikkel, kobalt) passzivál. Mivel az ezüstöt feloldja, de az aranyat nem, választóvíznek is nevezik. A bőrt erősen megtámadja, miközben sárga foltot hagy rajta, ez az ún. xantoprotein-reakció. Sósavval képzett keveréke a királyvíz, ami – az elegyben keletkező nitrozil-klorid (NOCl) segítségével – oldja az aranyat és a platinát is. Lúgokkal nitrátok képződése közben reagál.

Előállítása szerkesztés

Előállítható ipari mennyiségben az ammónia oxigénnel vagy levegővel való oxidációja során 10% ródiumot tartalmazó platinaháló-katalizátor jelenlétében és a keletkezett nitrogén-dioxid vízben való elnyeletése útján. Laboratóriumban tömény kénsav és kálium-nitrát keverékének a desztillációjával állítják elő.

 

Sósav és ammónium-nitrát érintkezésekor is keletkezik:

 

Felhasználása szerkesztés

Felhasználják nitrogénműtrágyák, robbanóanyagok, rakétahajtó anyagok, színezékek, gyógyszerek előállítására. Az ékszerészek választóvízként használják, segítségével lehet kinyerni az aranyat az ötvözetekből, mivel az arany nem oldódik salétromsavban.

Jegyzetek szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés