Salétromossav

Salétromossav
Salétromossav
Más nevek	Salétromossav
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7782-77-6
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	HNO2
Moláris tömeg	47,0134 g/mol
Sűrűség	? g/cm³
Savasság (pKa)	3,29
Veszélyek
EU osztályozás	nincs besorolva
Rokon vegyületek
Azonos kation	Salétromsav
Azonos anion	Nátrium-nitrit Kálium-nitrit Ammónium-nitrit
Rokon vegyületek	Dinitrogén-trioxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A salétromossav (HONO vagy HNO₂) a nitrogén egyik oxosava, savanhidridje a dinitrogén-trioxid (N₂O₃). Színtelen, szúrós szagú folyadék, egyértékű, középerős sav. Tiszta állapotban még nem állították elő, de híg vizes oldatban és alacsony hőmérsékleten jól ismert és fontos reagens.

Kémiai tulajdonságai

A salétromossav bomlékony vegyület. A bomlás melegítés hatására is végbemegy, de akár homok vagy üvegszilánk is kiválthatja. A bomlás termékei a salétromsav, a víz és a nitrogén-monoxid.

$\mathrm {3\ HNO_{2}\rightarrow HNO_{3}+2\ NO+H_{2}O}$

A képződő nitrogén-monoxid reakcióba lép a levegő oxigénjével, és vörösbarna színű nitrogén-dioxiddá oxidálódik. A képződő nitrogén-dioxid miatt viselkedhet különösen a töményebb salétromossav oxidálószerként.

Köztes oxidációs állapotú vegyület, ezért oxidáló és redukáló hatású is lehet. Enyhe oxidálószer, a jodidiont jóddá oxidálja. A reakciója hidrogén-jodiddal a következő:

$\mathrm {2\ HI+HNO_{2}\rightarrow I_{2}+2\ HNO_{3}+2\ NO}$

A kén-hidrogént kénné oxidálja, ammóniával reagálva nitrogénné alakul.

$\mathrm {HNO_{2}+3\ H_{2}S\rightarrow 3\ S+NH_{3}+2\ H_{2}O}$

$\mathrm {NH_{3}+HNO_{2}\rightarrow N_{2}+2\ H_{2}O}$

Viselkedhet redukálószerként is, ekkor salétromsavvá oxidálódik. A kálium-permanganátot például redukálja. Az aromás aminokat diazóniumsókká alakítja, ezért szerves festékek előállítására használják.

Sóképzés

Egyértékű savként viselkedik.

$\mathrm {HNO_{2}+H_{2}O\rightarrow NO_{2}^{-}+H_{3}O^{+}}$

A salétromossav sói a nitritek, ezek NO−2 (nitrit) aniont tartalmaznak, általában vízben oldhatóak. A természetben gyakoriak, legnagyobb jelentősége a tartósítószerként használatos nátrium-nitritnek (NaNO₂) van. Vizes oldatuk többnyire lúgos kémhatású, mert a nitrition protont képes felvenni a vízmolekuláktól.

$\mathrm {NO_{2}^{-}+H_{2}O\rightarrow HNO_{2}+OH^{-}}$

A nitritek mérgező hatásúak, mert a vér hemoglobinját methemoglobinná alakítják.

Előállítása

A dinitrogén-trioxid vízben oldva salétromossavat ad, de mivel a savanhidrid is igen ritka (már -10 °C felett bomlik), ezért a salétromossav legkönnyebben a sójából (például nátrium-nitritből) szabadítható fel, kénsavval.

Előfordulása

A salétromossav a természetben kis mennyiségben fordul elő, sói viszont nagymértékben megtalálhatóak.

Felhasználása

A salétromossavat a szerves vegyiparban alkalmazzák az azofestékek gyártásakor. A reakcióját kálium-permanganáttal az analitikai kémiában használják térfogatos elemzésekre.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia