Nitrogén-monoxid

vízben rosszul oldódó gáz, szervetlen vegyület
Nitrogén-monoxid

Nitrogén-monoxid

Nitrogén-monoxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10102-43-9
ATC kód R07AX01
Gyógyszer szabadnév nitric oxide
Gyógyszerkönyvi név Nitrogenii oxidum
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet NO
Moláris tömeg 30,0061 g/mol
Megjelenés színtelen gáz
Sűrűség 1,3 g·cm−3 (folyadék)
1,34 g·dm−3 (gáz)
Olvadáspont −163,6 °C (109,6 K)
Forráspont −151,7 °C (121,4 K)
Veszélyek
EU osztályozás Égést tápláló (O),
Nagyon mérgező (T+),
Maró (C)[1]
NFPA 704
0
3
2
OX
R mondatok R8, R26, R34[1]
S mondatok S9, S17, S26, S28, S36/37/39, S45[1]
Gyúlékonyság 0
Rokon vegyületek
Rokon nitrogén-oxidok dinitrogén-oxid
dinitrogén-trioxid
nitrogén-dioxid
dinitrogén-tetroxid
dinitrogén-pentoxid
Rokon vegyületek ammónium-nitrát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A nitrogén-monoxid színtelen, vízben rosszul oldódó gáz, szervetlen vegyület. Folyékony halmazállapotban színtelen, melyet sok helyen tévesen kék színűnek említenek. Az esetleges kék színt a nyomokban jelenlevő dinitrogén-trioxidtól kapja,[2] szilárd halmazállapotban színtelen. Párosítatlan elektront tartalmaz, ezért paramágneses tulajdonságú.[3]

Kémiai tulajdonságai szerkesztés

Közönséges hőmérsékleten a levegő oxigénjével azonnal vörösbarna színű nitrogén-dioxid keletkezik belőle. Párosítatlan elektront tartalmaz.

 

Telítetlen vegyület, emiatt a reakciókészsége nagy. Klór hatására nitrozil-kloriddá alakul:

 

Ha oxigén jelenlétében tömény kénsavban nyeletik el, nitrozil-kénsav képződik.

 

Előfordulása szerkesztés

A természetben villámcsapások hatására a nitrogén reakcióba lép az oxigénnel, és nitrogén-monoxid keletkezik. Ezt azonban a légkör oxigénje nitrogén-dioxiddá oxidálja. A nitrogén-dioxid víz hatására salétromossavvá és salétromsavvá alakul. Ezért nagy viharok alkalmával kis mennyiségű salétromossav és salétromsav is kerül a levegőbe és az esővízbe.

Előállítása szerkesztés

Előállítása történhet kb. 30%-os töménységű salétromsav és fémréz reakciójával, vagy ammóniagáz oxidációjával 700 °C körüli hőmérsékleten.

 
 

Élettani szerepe szerkesztés

Az emlősök testében fontos neurotranszmitter. A baktériumok, a növények, gombák és állatok sejtjeiben is keletkezhet, fontos szabályozó szereppel rendelkezik olyan folyamatokban mint pl. antibiotikum-rezisztencia kialakulása, ATP-termelés és sejtlégzés, apoptózis, fotoszintézis, fagocitózis, sejtmozgás; mikorrhiza-növény szimbiózis illetve gomba-alga szimbiózis létrejötte.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c A nitrogén-monoxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. (JavaScript szükséges) (angolul)
  2. N. N. Greenwood, A. Earnshow: Az elemek kémiája II. 604. o.
  3. Nyilasi János. Szervetlen kémia. Budapest: Gondolat Kiadó, 175-176 o.. o. (1975) 
  4. Rőszer, T (2012) The Biology of Subcellular Nitric Oxide. Springer, ISBN 978-94-007-2818-9