Kálium-nitrit
Kálium-nitrit | |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7758-09-0 |
PubChem | 516910 |
RTECS szám | TT3750000 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | KNO2 |
Moláris tömeg | 85,1038 g/mol |
Megjelenés | fehér vagy sárgás színű, szilárd higroszkópos |
Sűrűség | 1,92, g/cm³, 20 °C[1] |
Olvadáspont | 350 °C fölött bomlik[1] |
Oldhatóság (vízben) | 2810 g/l, 20 °C[1] |
Oldhatóság | oldható alkoholban, ammóniában |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Oxidáló (O) Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
NFPA 704 | |
R mondatok | R8, R25, R50[1] |
S mondatok | (S1/2), S45, S61[1] |
Lobbanáspont | Nem gyúlékony |
LD50 | 200 mg/kg |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Kálium-nitrát |
Azonos anion | Nátrium-nitrit |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kálium-nitrit (E249) egy a természetben is előforduló fehér anyag, melynek képlete KNO2. Szervetlen vegyület, a kálium salétromossavas sója. Ipari felhasználásra nagy mennyiségben bányásszák, vagy a kálium-nitrátból állítják elő. Az élelmiszeriparban tartósítószerként alkalmazzák, mert a húsételekben meggátolja a Clostridium botulinum nevű baktérium elszaporodását, ami a botulizmus nevű mérgezést okozza. Napi maximum megengedett beviteli mennyisége 0,06 mg/testsúlykg. A gyomorba került nitritekből és az ott jelenlévő fehérjékből káros nitroaminok képződhetnek, melyeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak. Egyéves kor alatt fogyasztása nem ajánlott. Magas koncentrációban reakcióba lép a hemoglobinnal, zavart okozva ezzel a vér oxigénszállításában.
A kálium-nitrit vízben nagyon jól oldódik (25 °C-on 100 g víz 312 g-ot old). Higroszkópos vegyület, levegőn a kristályai elfolyósodnak. Vizes oldata lúgos kémhatású. Hevítés hatására bomlik, bomlásakor oxigén és nitrogén-oxidok fejlődnek.