A fertőzés egy idegen faj káros megtelepedését jelenti a gazdaszervezetben. A fertőzés egy olyan harc, amelyben a fertőző organizmus a gazdaszervezet erőforrásait kívánja felhasználni annak érdekében, hogy a gazdaszervezet költségére szaporodjon. A fertőző élőlény (infektív ágens, ideértve a vírusokat is[1]) a normálistól eltérő funkciót is okozhat, esetleg elpusztíthatja a gazdaszervezetet ez esetben kórokozónak (patogénnek) is nevezzük. Patogén organizmus lehet baktérium, gomba, állati egysejtű (Protozoa), többsejtű állati parazita vagy vírus. Régiesen miazmának nevezték azt a betegséget okozó, egészséget károsító képességet, amely a talaj, a víz és a levegő, vagyis a környezet sajátos megbetegítő tényezői (rothadás, poshadt víz, bűzös szag stb.)[2] Patogén hatású ágens ezeken kívül az organizmusnak nem tekinthető prion is, amely egy megváltozott konformációjú polipeptid. Az orvostudomány azon ága, mely az ilyen jellegű fertőzésekkel foglalkozik, az infektológia és az epidemiológia. A biológia szakterületei közül az immunológia és a mikrobiológia szintén érintett ezen kérdések vizsgálatában.

HPV fertőzés (kék vonal) a szexuális tevékenység kezdete után. A legtöbb HPV-fertőzést az immunrendszer spontán módon megszünteti. A rákbetegség előtti elváltozások (narancssárga vonal) és az invazív méhnyakrák (vörös vonal) kialakulása általában sok éves, rákot okozó HPV-típusú tartós fertőzés után következik be
Cseppfertőzés tüsszentésssel, animáció
A Staphylococcus aureus baktérium átmérője 0,8–1,0 μm
A MERS-CoV koronavírus 0,1 μm

A vírusok kisméretűek, a legnagyobb közülük kisebb, mint a legkisebb baktérium. A vírusnak csak egy fehérjeburka és genetikai magja van. A baktériumoktól eltérően a vírusok nem képesek életben maradni a gazdaszervezetük nélkül. Csak akkor tudnak szaporodni, ha élő sejtekhez kapcsolódnak. A legtöbb esetben újraprogramozzák a sejteket, hogy új vírusokat készítsenek, amíg a sejtek el nem pusztulnak.[3]

Szinte az összes többsejtű élőlényben találunk idegen fajokból származó kolóniákat, melyek így együtt szimbiózist, kommenzalizmust alkothatnak. Erre példa az anaerob baktériumok jelenléte az emlősök bélrendszerében, vagy a számos Staphylococcus faj, mely az emberi bőrön található, de a hashártyába kerülve, ott sokszorozódni képes, hatalmas terhet jelentve ezzel a hordozónak. Ezek egyike sem tekinthető fertőzésnek. Viszont az ilyen jellegű együttélés és a fertőzés közötti határ meghúzása csak a körülmények kérdése. Egy betegséget nem okozó organizmus is patogénné válhat bizonyos körülmények között, és a legpatogénebb vírus sem tud fertőzni bizonyos körülmények nélkül.

Fertőzöttség mértékeSzerkesztés

Egy kórokozó következtében a gazdaszervezet fertőzöttsége a következő körülményektől függ:

  • ahogyan a kórokozó bejut a szervezetbe
  • a szervezet melyik régiójához képes kötődni
  • az adott kórokozó patogenitása/virulenciája (képessége a gazdaszervezet fertőzésére/károsításának mértékére)
  • a bejutó kórokozó száma, minősége (szaporodási képessége)
  • a szervezet immunrendszerének állapota

Járvány kialakulásakor, a gazdaszervezetek egymás közötti fertőzésének mértéke az alap szaporodási ráta.

MegelőzésSzerkesztés

Műtéti szisztémás antibiotikum profilaxis (SZAP)Szerkesztés

A műtéti szisztémás antibiotikum profilaxis (SZAP) olyan rövid ideig tartó gyógyszerterápiás eljárás, amelyet a perioperatív időszakban várható fertőzések megelőzésére alkalmaznak.[4] A SZAP elvi alapja az, hogy a választott antibiotikum az operáció időtartama alatt, a műtéti területen effektív szöveti koncentrációban legyen jelen, és hatásos legyen a várható kontamináns kórokozóval szemben.[5] A medicina egyre invazívabb, a szervezet steril részeibe is behatol mind gyakrabban, és bár e beavatkozások gyakran eredményesek, növelik az intra- és posztoperatív infekciók előfordulását.[6]

A sebfertőzés kialakulásának feltétele a mikrobiológiai kontamináció. Ha a csíraszám nagyobb mint 100 000/g szövet a műtéti területen, akkor sebfertőzés alakulhat ki, idegen anyag jelenléte esetén jóval kisebb csíraszám is elegendő az infekció kiváltásához.[4][7] Virulenciafaktorokkal rendelkező baktériumok, pl. a Staphylococcus aureus, nagyobb eséllyel okoznak infekciót. A sebfertőzések többségében a kórokozó az endogén flórából kerül ki. Vagyis a bőrből, a nyálkahártyáról és a gyomor-bél traktusból egyaránt származhatnak.[8] Az exogén sebfertőzések kórokozói a sebészi csapat tagjaitól és a műtő környezetéből erednek.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Mivel a vírus nem sejtes szerveződésű, csak más élőlények sejtjeiben tud szaporodni, nem mozog, nincs reagalóképessége, nem növekszik és nincs energiatermelése sem, ezért nem sorolható az élőlények közé.
  2. A miazma tana. TermészetGyógyász Magazin, 2013. március. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  3. Bacterial and Viral Infections (angol nyelven) (webmd.com/). (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  4. a b INFEKTOLÓGIAI SZAKMAI KOLLÉGIUM INFEKTOLÓGIA 2009. november DR. LUDWIG ENDRE
  5. American Journal of Health-System Pharmacy www.ajhp.org doi: 10.2146/ajhp120568 American Journal of Health-System Pharmacy February 1, 2013 vol. 70 no. 3 195-283
  6. Ezeket az irányelveket közösen készítették az American Society of Health-System Pharmacy (ASHP), az Infectious Diseases Society of America (IDSA), a Sebészi Fertőzések Társasága (SIS), valamint az Amerikai Egészségügyi Epidemiológiai Társaság SHEA)tagjai. Ez a munka frissítést jelent a korábban közzétett ASHP terápiás iránymutatásaihoz képest, valamint IDSA- és a SIS-hez iránymutatásaihoz képest is. Az iránymutatások célja, hogy a szakemberek egységesen alkalmazzák a racionális, biztonságos és hatékony antimikrobás szereket a sebészi fertőzések (SSIS) megelőzésére a jelenleg rendelkezésre álló klinikai bizonyítékok és a felmerülő kérdések alapján.
  7. 21. NOBLE WC: THE PRODUCTION OF SUBCUTANEOUS STAPHYLOCOCCAL SKIN LESIONS IN MICE. BR J EXP PATHOL, 1965; 46:254–62.
  8. ALTEMEIER WA, CULBERTSON WA, HUMMEL RP: SURGICAL CONSIDERATIONS OF ENDOGENOUS INFECTIONS-SOURCES, TYPES, AND METHODS OF CONTROL. SURG CLIN NORTH AM, 1968; 48:227–40.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés