Baranya megyei Gyógyszertári Központ
A Baranya megyei Gyógyszertári Központ az államosítás során a dél-dunántúli gyógyszertárak üzemeltetésére létrehozott állami vállalat, első vezetője Szabó Pál (bányász) volt.
| Baranya megyei Gyógyszertári Központ | |
| Jogelőd | Baranya megyei Gyógyszertár Vállalat |
| Alapítva | 1950 |
| Jogutód | Pannonmedicina Gyógyszerkereskedelmi Zrt. |
| Székhely | Pécs |
| Cím | 7626 Pécs, Lánc utca 22-24. 7634 Pécs, Ürögi fasor 2/a |
| Vezetők | Szabó Pál Kőhegyi Imréné Arató Ágnes |
| Iparág | Gyógyszeripar |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Államosítás szerkesztés
A gyógyszertárak államosítását a Népgazdasági Tanács 317/1950 számú határozata alapján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 25/1950 törvényerejű rendelete írta elő.
Az államosítás a régi magyar gyógyszerészet megsemmisítésének utolsó lépése volt egy több mint 10 éves folyamatban:
- 1938-tól: a zsidótörvények és más antiszemita jogszabályok alapján 302 „zsidó tulajdonú gyógyszertárat” (a gyógyszertárak több mint 15%-át) elvettek a tulajdonosától. (A Horthy korszak kapitalista szemléletű volt, így a tulajdonelvétel kompenzációval zajlott (szemben az 1950-es államosítással).)
- 1944: a belügyminiszter 170305/1944 és 18287/1944 számú rendeleteivel feloszlatta az Országos Gyógyszerész Egyesületet és az Okleveles Gyógyszerészek Egyesületét, 170125/1944 rendeletével elrendelte, hogy a feloszlatott egyesületek vagyona a Magyar Gyógyszerészek Nemzeti Szövetségét illesse. Az év során (papírhiányra hivatkozva) megszüntették illetve összevonták a szaklapokat.
- 1944–45: a második világháborúban 300 gyógyszerész vesztette életét. A zsidó származású gyógyszerészek 30–35%-a (228 fő) erőszakos halál áldozatává vált. Az országban 119 patika maradt működtető nélkül. A budapesti gyógyszertárak kétharmada károsodott a harcokban. A végzős budapesti gyógyszerészhallgatókat kényszer-kitelepítették Németországba.
- 1948: a magyar gyógyszeripar államosításának az éve. Megalapították az Állami Kezelésbe Vett Gyógyszertárak Nemzeti Vállalatát.
- 1949: megszűnik a magántulajdonú gyógyszer-nagykereskedelem.
- 1950. július 28.: a gyógyszertárak teljes körű államosítása
A rendszerváltás után a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökségének döntése alapján július 28-át a gyógyszerészet gyásznapjává minősítette.
Baranya megyei Gyógyszertári Központ szerkesztés
A gyógyszertárak államosítása során 1950-ben alapították meg a Baranya megyei Tanácshoz tartozó Baranya megyei Gyógyszertár Vállalatot (későbbi nevén Baranya megyei Gyógyszertári Központ) az elhagyott javaknak minősített (addigra részben már a Állami Kezelésbe Vett Gyógyszertárak Nemzeti Vállalata illetve Gyógyszertárak Nemzeti Vállalata kezelésében lévő) gyógyszetárak üzemeltetésére. A vállalat székhelye a Lánc utca 22-24. sz. alatt volt. Ezt később lebontották; a raktárakkal, korszerűen műszerezett laboratóriumokkal, irodákkal, szociális helyiségekkel, teniszpályával, gyógynövénykerttel is rendelkező új épülete az Ürögi fasor 2/a alatt több ütemben készül el.
A vállalat első (kinevezett) vezetője 1950-től 1980-ig Szabó Pál munkásigazgató volt. A könyvelő Kövecs Ferenc jogász lett, a főkönyvelő 1951-től 1964-ig Nagy József, 1964-től 1982-ig Kövecs Ferenc volt. A vállalat első főgyógyszerésze Elmer György (utóbb megyei főgyógyszerész) volt, a vállalat későbbi főgyógyszerészei közül Németh Miklós végzett jelentős szakmai munkát. A Galenusi Laboratóriumot Kerbolt Kornél, a Gyógyszergazdálkodási Osztályt Szekeres Sándor, a Gyógyszervizsgáló- szakfelügyeleti Laboratóriumot Tamási Alajos vezette.
A vállalat későbbi igazgatója (1980–1996) Kőhegyi Imréné Arató Ágnes szakfelügyelő gyógyszerész lett.[1] Nevéhez jelentős műemlékvédelmi és alkalmazott kutatási munka kötődik.
A vállalat neve a privatizáció után Pannonmedicina Gyógyszerellátó Vállalat, 1996-tól Pannonmedicina Gyógyszerkereskedelmi Rt., 2006-tól Zrt. A korábbi Galenusi Laboratóriumból alakult ki a pécsváradi Pannonpharma Gyógyszergyártó Kft. (melynek tulajdonkörébe tartozik a budakalászi Gyógynövénykutató Intézet is). A kereskedelmi raktárközpont a Farmafontánával fuzionált.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 81. o. ISBN 978-963-06-7919-0
Források szerkesztés
- Dr. Dobson Szabolcs: Gondolatok egy gyógyszerésztörténésztől a történelem politikai célú felhasználásának problémáiról. Pharma Online, 2016. október 19. (Hozzáférés: 2017. május 25.)
- Böszörményi János–Zboray Bertalan: A magyar gyógyszerészet helyzete az 1945 utáni években. Orvostörténeti közlemények pp. 69-86. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, 1987. (Hozzáférés: 2017. május 25.) ISSN 0010-3551
- A gyógyszertárak államosítása. A gyógyszerész – V. évfolyam 14. szám pp. 313-314. Orvos- Egészségügyi Szakszervezet, 1950. szeptember 1. (Hozzáférés: 2017. május 25.)
- Dr. Szabó László Gy.: Pécsvárad - kolostorkerttől a gyógyszergyárig. Farmakognóziai Hírek – VI. évfolyam 20. szám pp. 10. Pécsi Tudományegyetem, 2011. június. (Hozzáférés: 2017. május 25.) ISSN 2060-1387
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
