Wikipédia

Kóczián Géza

(1942-1987) magyar gyógyszerész, etnobotanika kutató, népi orvoslás kutató

Kóczián Géza (Zalaegerszeg, 1942. április 11. – Nagyatád, 1987. november 24.) gyógyszerész, etnobotanika kutató, népi orvoslás kutató.

Kóczián Géza
Született1942. április 11.
Zalaegerszeg
Elhunyt1987. november 24. (45 évesen)
Nagyatád
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagyógyszerész
IskoláiBudapesti Orvostudományi Egyetem (–1965)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életrajza szerkesztés

Ősei apai és anyai ágon (Sperlágh József) egyaránt neves gyógyszerészek voltak, 1965-ben ő is gyógyszerész oklevelet szerzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Rendkívüli képességei alkalmassá tették volna egyetemi kutatói munkára, de a családi kötelezettség hazaszólította. Munkája mellett érdeklődése a népi orvoslás és az etnobotanikai kutatás felé vezette. Gyűjtőmunkáját nagyobbrészt Erdélyben végezte, mellette szűkebb hazájában, Somogy megyében folytatta. Nagyatádon telepedett le. Az utolsó pillanatban örökítette meg a népi gyógymódokat, szokásokat, növényismeretet. Hét nyelven beszélt. A népi gyógynövényeket az országban, sőt nemzetközi viszonylatban is elsőként osztályozta hatástanilag, ezzel is megkönnyítette a kritikai értékelést. Megjelent dolgozatai gyűjtésének kisebb hányadát teszik ki, de 1050 oldalas doktori disszertációja olyan adattár és feldolgozás, amely pótolhatatlan értéket jelent az elkövetkező generációk számára is. E dolgozata alapján avatták mezőgazdasági doktorrá a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. Több közép-európai szimpóziumon és hazai konferencián tartott előadást. Gyűjtött adatai a hazai néprajz maradandó értékei. Rendszeresen publikált az Agrártörténeti Szemlében, a Gyógyszerészet című szakfolyóiratban, egyéb tudományos folyóiratokban. A Magyar Gyógyszerészek Pantheonja is megemlékezik róla.

A Kóczián család trencséni ágának sarja. Ősei III. Ferdinándtól kaptak nemesi oklevelet. Szépapja trencséni Kóczián Ferencz-Mihály a gyöngyösi Szent Bertalan templomban 107 éven át működő kántor-dinasztia megalapítója. Anyai dédapja Sperlágh József hatvani régész, gyógyszerész.

Emlékezete szerkesztés

  • A Dél-Dunántúl neves gyógyszerészei című, 2014-ben megjelent enciklopédikus kötetben bemutatják életét és munkásságát.[1]
  • Az Egymásért vagyunk című, 2020-ban megjelent tudománytörténeti összeállításban munkásságára történő visszatekintés jelenik meg.[2]

Főbb művek szerkesztés

  • Gyakran használt növények a magyar népi állatorvoslásban. = Gyógyszerészet 1990. június, 307-316.
  • A káros szenvedélyek okai - az alkoholfogyasztás népi orvoslási hagyományai és túlzásai. = Gyógyszerészet 1990. június, 303-306.
  • A nadragulya (Atropa belladonna L.) babonás felhasználása Máramarosban. = Honism 1990. 4. sz. 58-62.
  • Kóczián Géza-Dr. Szabó László Gy.: A szlovákiai Áj és Falucska községek népeinek gyógynövényhasználata, etnobotanikai tudása. Adatközlés. = Gyógyszerészet 1990. július, 371-377.
  • Kóczián Géza: 1984 Etnobotanikai vizsgálatok Répáshután. Herman. Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványa. XIII.229-256
  • Kóczián Géza-Dr. Szabó László Gy.: Fontosabb teakeverékek a népi orvoslásban. = Gyógyszerészet 1988. 191-196.
  • Kóczián Géza: 1988. A taranyi cigányok gyógyító és mérgező növényei Gyógyszerészet 32, 417-421
  • Gyógyborok és pálinkával készített kivonatok a népi orvoslásban. = Gyógyszerészet 1988. 303-308.
  • Pintér I., Szabó István, Kóczián Géza, Gál M., Dr. Szabó László Gy. 1975. Kultúrnövény-tájfajták, vad növényfajok és etnobotanikai adatok gyűjtése a Kászoni-medencében. Agrobotanika 16: 123-137.
  • Kóczián Géza, Pintér I., Dr. Szabó László Gy.. 1975. Adatok a gyimesi csángók népi gyógyászatához. Gyógyszerészet 19: 226-230.
  • Kóczián Géza, Pintér István, Gál Miklós, Szabó István, Dr. Szabó László Gy.: 1976 Etnobotanikai adatok Gyimesvölgyéből. Botanikai Közlemények 63, 29-35.
  • Kóczián Géza, Szabó István, Dr. Szabó László Gy.: 1977. Kalotaszegi népgyógyászati adatok. Gyógyszerészet 21: 5-17.
  • Kóczián Géza, Szabó István, Dr. Szabó László Gy.: 1977. Etnobotanikai adatok Kalotaszegről. Bot. Közlem. 64/1: 23-30.
  • Kóczián Géza, Dr. Szabó László Gy.: 1978. Nagyatád egy kertészgazdaságának leírása, agrobotanikai értékei és géntartalékai. Agrártörténeti Szemle 1978/1-2: 181-197.
  • Kóczián Géza, Szabó István, Dr. Szabó László Gy.: 1979 A Helleborus- (hunyor-) fajok népgyógyászati felhasználására vonatkozó adatok. Orvostörténeti Közlemények. 11-12,125-154
  • Dr. Szabó László Gy., Kóczián Géza: 1984. A Sadler József által leírt növények gazdasági rendszerezése. Agrártörténeti Szemle 84/3-4: 507-532.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Dél-Dunántúl neves gyógyszerészei pp. 109-136. Pécsi Tudományegyetem, 2014. [2016. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 19.) ISBN 978-963-642-594-4
  2. ↑ Dr. Szabó László Gyula: Egymásért vagyunk. Pécsi Tudományegyetem, 2020. (Hozzáférés: 2020. június 26.) ISBN 9786150081724

Források szerkesztés

  • Dr. Szabó László Gy.: Emlékezés dr. Kóczián Géza nagyatádi gyógyszerészre, a magyar etnobotanika…
  • Prof. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai, (1612-1945)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kóczián_Géza&oldid=26738465”