Főmenü megnyitása

Krónikus obstruktív légúti betegség

A krónikus obstruktív légúti betegség (COAD – chronic obstructive airway disease) vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség (COLD/COPD) következménye a krónikus bronchitis és a tüdőtágulat. Ez a két leggyakrabban együtt előforduló betegség, mely a légutak szűkületéhez vezet és légszomjat okoz. Az asztmával ellentétben a szűkület nem visszafordítható és az idő múlásával rosszabbodik. Világszerte 300 millió embert érint, 3 millió éves halálozási rátával, a harmadik halálok.

Krónikus obstruktív légúti betegség
A tüdő teljes patológiája dohányzásra jellemző centrilobuláris-jellegű tüdőtágulatot mutat. Ez a kép a tartósított, felvágott tüdő felszínét mutatja, amelyen sűrű fekete szénlerakódások által szegélyezett üregek sorakoznak
A tüdő teljes patológiája dohányzásra jellemző centrilobuláris-jellegű tüdőtágulatot mutat. Ez a kép a tartósított, felvágott tüdő felszínét mutatja, amelyen sűrű fekete szénlerakódások által szegélyezett üregek sorakoznak

Angolul Chronic obstructive airway disease vagy
Chronic obstructive lung/pulmonary disease
Osztályozás
BNO-10 J40.J44., J47.
BNO-9 490492, 494496
Adatbázisok
OMIM606963
DiseasesDB2672
MedlinePlus000091
eMedicine med/373  emerg/99
MeSH Name C08.381.495.389
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Krónikus obstruktív légúti betegség témájú médiaállományokat.

A krónikus obstruktív légúti betegséget legtöbbször a dohányzás váltja ki, ami a nagyobb légutak gyulladásához vezet. Ez krónikus bronchitisként ismert és köpet felköhögésével jár. Az alveolusok a gyulladás hatására elpusztulnak – ezt hívják tüdőtágulatnak. A krónikus obstruktív légúti betegséget a hirtelen állapotváltozás, az akut tünetek súlyosbodása jellemzi, légúti fertőzések és a légszennyezés hatására.

Tartalomjegyzék

TüneteiSzerkesztés

A COPD főbb tünetei közé tartozik az érdes, nehéz légzés, gyakori köhögés, fokozott nyáktermelés és bőséges köpetürítés; fizikai aktivitás esetén zihálás, majd légszomj. Legveszélyesebb következménye a tüdőtágulásként ismert irreverzibilis tüdőkárosodás, amit az jelez, ha fizikai megerőltetésre, az idő előrehaladtával egyre kisebb terhelés esetén is jelentkezik a légszomj, és egyre nehezebben múlik el, végül már nyugalmi helyzetben is megmarad.[1]

DiagnózisaSzerkesztés

Minden huszadik ember potenciálisan szenvedhet benne, a dohányosok 15%-a, 45 éves kor fölött 26%-a. Az első lépés a háziorvosi kérdőíves előszűrés, amelynek pontjai:

  • Köhög-e gyakran, a napok többségében?
  • Van-e köpet vagy váladékürítés a napok többségében?
  • Korosztályához mérten hamarabb kifullad-e?
  • 40 évesnél idősebb-e?
  • Dohányzik vagy dohányzott-e valaha?

Amennyiben már három kérdésre igennel válaszolt, indokolt a tüdőgyógyásznál spirometriás légzésfunkció-meghatározás. Ez egy műszerbe dugott, cserélhető, steril csőbe, a teleszívott tüdőből, teljes erővel történt befúvás egy másodperc alatti levegőmennyiség mérése. Amennyiben ez a teljes vitálkapacitás 80%-a alatti mértéket mutat, további differenciál-diagnosztikai vizsgálatok esedékesek.

KezeléseSzerkesztés

Jelenleg COPD esetére nincs hatékony kezelés, a tünetek viszont mérsékelhetők, illetve csökkenthető a különböző szövődmények kockázata, illetve az életminőség is javítható.[2] A betegség és szövődményei kezelésére négy fő kezelési mód terjedt el: hörgőtágítók, inhalációs (belégzendő) szteroidok, antibiotikumok vagy oxigénterápia alkalmazása, ezeken felül szükség lehet műtéti eljárásokra is. Az alkalmazható gyógyszerek egy részét rendszeresen kell szedni, másokat igény szerint.

Gyógyszeres kezelési lehetőségekSzerkesztés

HörgőtágítókSzerkesztés

Az ilyen típusú gyógyszerek a légutakat körülvevő izmokat ellazítva járulnak hozzá ahhoz, hogy a köhögés és a légszomj érzése csökkenjen, illetve a légzés könnyebbé váljon. Léteznek szájon át alkalmazandó és belégzendő kiszerelésű hörgőtágítók is.

Inhalációs (belégzendő) szteroidokSzerkesztés

Az ilyen gyógyszerek a légutak gyulladásának csökkentésével segítik elő a könnyebb légzést. COPD és asztmás bronchitisz esetén is alkalmazhatók, de hosszan tartó használatuk kedvezőtlen mellékhatásokkal járhat (például magas vérnyomás, szürkehályog és cukorbetegség kialakulásának fokozottabb kockázata).

AntibiotikumokSzerkesztés

Az antibiotikumok olyan esetekben hasznosak COPD-ben szenvedő betegek számára, amikor az alaptüneteiket egyéb légúti betegségek, például tüdőgyulladás vagy influenza súlyosbítják, mert az antibiotikumokkal a bakteriális fertőzések gyógyíthatók, s ezzel csökkenthetők a panaszok.

OxigénterápiaSzerkesztés

Akkor alkalmazható hatékonyan, ha a beteg vérében nem kielégítő az oxigénszint. Az illető aktuális állapotától függően a kiegészítő oxigénkezelésre sor kerülhet csak bizonyos tevékenységekhez alkalmazva, illetve állandóan használva is.

Műtéti eljárásokSzerkesztés

Súlyosabb esetekben a műtéti kezelés jelenthet megoldást a beteg számára, főleg ha a gyógyszeres kezelés eredményessége elmaradt az elvárható mértéktől. Megfelelő műtéti kezelést jelenthetnek a tüdő térfogatát csökkentő műtétek, amikor csak kisebb darabokat metszenek ki a károsodott tüdőszövetből, hogy az ép rész nagyobb teret kaphasson a kifeszülésre, így biztosítva a jobb légcserét – ilyen beavatkozás akkor lehet célszerű, ha a károsodás a tüdőnek csak kisebb, jól körülírható részét érintette. Még súlyosabb eseteknél az egyik tüdő transzplantációja is szóba jöhet, ami által javulhat a beteg légzése és fizikai terhelhetősége.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Chronic obstructive pulmonary disease című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.