Szászfenes
Szászfenes (románul Florești, korábban Feneș) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Szászfenes (Florești) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Szászfenes |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 407280 |
SIRUTA-kód | 57715 |
Népesség | |
Népesség | 50 307 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1920 (2011)[1] |
Népsűrűség | 824,7 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 371 m |
Terület | 61 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 44′ 51″, k. h. 23° 29′ 27″46.747500°N 23.490833°EKoordináták: é. sz. 46° 44′ 51″, k. h. 23° 29′ 27″46.747500°N 23.490833°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászfenes témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésKolozsvártól 7 km-re nyugatra fekszik.
Története
szerkesztés1297-ben Zaazfenes néven említik először. 1336. évi oklevél szerint – a kolozsmonostori apát alá tartozik, majd az erdélyi püspök birtoka. A falu délnyugati részén a Várhegy tetején láthatók a kalotaszegi várak egyikének, a szászfenesi leányvár (Fenesvár) alapfalainak maradványai. A várat a tatárjárás után építtette Péter erdélyi püspök, 1312-től említik. Valószínűleg az 1437-es parasztfelkelés során pusztult el. Szászfenesnél kapott halálos sebet II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1660. május 22-én a török fősereggel vívott csatában. A központban, a 20 hektáros parkban fekvő klasszicista Mikes kastélyt 1945-ben lerombolták.
A középkori római katolikus lakosság a reformáció kezdetén a régi vallás és az új vallások között ingadozott. 1556-ban Alesius (Madarász) Dénes lutheránus lelkipásztor volt a fenesi pap, egyben a gyalui dékánság esperese. De a katolikus folytonosság nem szakadt meg, mert 1655-ben a falunak Tamásy Gergely személyében római katolikus plébánosa volt.
1910-ben 2600 lakosából 1512 román és 929 magyar volt (887 fő római katolikus). A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Gyalui járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 6088 lakosából 3439 román, 2020 magyar, 626 cigány és 2 német volt.
Népesség
szerkesztésÉv | Összesen | Románok | Magyarok | Roma |
---|---|---|---|---|
1850 | 3009 | 1549 | 1197 | 227 |
1880 | 3655 | 1761 | 1546 | n/a |
1890 | 4058 | 2032 | 1755 | n/a |
1900 | 4435 | 2260 | 1995 | n/a |
1910 | 4702 | 2420 | 2044 | n/a |
1920 | 4956 | 2567 | 2251 | n/a |
1930 | 5280 | 2706 | 2194 | 327 |
1941 | 6086 | 2612 | 3364 | 95 |
1956 | 5586 | 3060 | 2231 | 289 |
1966 | 6012 | 3248 | 2399 | 369 |
1977 | 6865 | 3668 | 2385 | 809 |
1992 | 6088 | 3439 | 2020 | 626 |
2002 | 7470 | 4516 | 2057 | 888 |
2011 | 21 832 | 17 209 | 3299 | 1121 |
Látnivalók
szerkesztés- 14. századi római katolikus temploma gótikus eredetű.
Képgaléria
szerkesztésHíres emberek
szerkesztés- Itt született 1846. január 7-én Jékey Aladár költő, műfordító.
- Itt született 1934. október 31-én Turós László grafikus és festő.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Külső hivatkozások
szerkesztés- A község honlapja Archiválva 2009. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A szászfenesi Mikes Kastély