Gyalui járás

történelmi, magyarországi járás Kolozs vármegyében (-1920)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 7.

A Gyalui járás a Magyar Királyság megszűnt közigazgatási egysége, amely Kolozs vármegye része volt, Gyalu székhellyel. Területe jelenleg Romániában, Kolozs megyében fekszik.

Gyalui járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
VármegyeKolozs vármegye
Járási székhelyGyalu
Települések száma20 (1913)[1]
nagyközségek1 (1913)[1]
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
 
Kolozs vármegye közigazgatási térképe 1917-ből

A Gyalui járás Kolozs vármegye déli határa mentén terült el. Nyugaton a Bánffyhunyadi járás, északon a Nádasmenti járás, keleten a Kolozsvári járás és Torda-Aranyos vármegye voltak a szomszédai. A járási székhely Gyalu a járás északkeleti részén található.

Története

szerkesztés

1857-ben 21 község alkotta és a Kolozsvári kerülethez tartozott.[2]

1920 és 1925 között változatlan formában a romániai Kolozs megyéhez (Județul Cojocna) tartozott Plasa Gilău néven.[3] 1925-ben tizennégy község alkotta, a neve Plasa Moților lett, székhelye továbbra is Gyalu volt.[4]

1925 és 1930 között Gyerőfalva átkerült a Bánffyhunyadi járáshoz;[5] Ugyanebben az időszakban Csürülyét, Kisfenest, és Járarákost,[6] 1930-ban pedig Tordaszentlászlót a Gyalui járáshoz csatolták.[7]

Lakossága

szerkesztés

1910-ben 21 879 lakosa volt, ebből 10 600 görögkeleti, 5120 református, 4408 görögkatolikus, 1419 római katolikus, 188 izraelita, 28 unitárius, 18 evangélikus, 98 egyéb vallású.[8] A lakosság 67,6%-a román, 30,6%-a magyar, 0,1%-a német, 1,7%-a más anyanyelvű volt.[9]

Települései

szerkesztés

Az 1913-as helységnévtár szerint a járást egy nagyközség (Gyalu) illetve hat körjegyzőségben tizenkilenc község alkotta:[1]

körjegyzőség település lélekszám
Gyalu 2972
Gyerővásárhelyi kj. Gyerőfalva 651
Gyerővásárhely 877
Magyarkiskapus 1250
Havasaljai kj. Isztolna 247
Magyarfenes 1271
Magyarlóna 1673
Havasi kj. Havasnagyfalu 2202
Szamosfő 1567
Hidegszamosi kj. Felsőszamos 345
Hideghavas 1036
Hidegszamos 1089
Melegszamos 593
Magyarkapusi kj. Bánffydongó 610
Egerbegy 800
Gesztrágy 259
Gyerőfidongó 357
Magyarkapus 1051
Szászfenesi kj. Kolozstótfalu 429
Szászfenes 2600
  1. a b c A magyar szentkorona országainak helységnévtára 1913. Szerk. Biszak Sándor. Budapest: Hadtörténeti Intézet és Múzeum – Arcanum. 2006. ISBN 9789637374463  
  2. Fényes Elek: Az Ausztriai Birodalom statistikája és földrajzi leírása. Pest: Heckenast. 1857. 170. o.  
  3. Erdély statisztikája: A Romániához csatolt egész volt magyar terület lakosságának nemzetiségi, felekezeti és kulturális községenkénti statisztikája az 1910. és 1920. évi hivatalos adatok alapján. Közzéteszi Jakabffy Elemér. Lugos: „Magyar Kisebbség” Nemzetpolitikai Szemle. 1923.  
  4. Nicolae Istrate: Indicatorul comunelor din Ardeal si Banat. Cluj: Cartea Românească. 1925.  
  5. Szilágyi Ferenc: A Partium közigazgatási földrajza. dea.lib.unideb.hu (2008) (Hozzáférés: 2021. november 16.) [doktori értekezés]
  6. AZ 1930. ÉVI ROMÁN NÉPSZÁMLÁLÁS anyanyelvi /nem nemzetiségi/ adatai/ Kolozs vármegye. library.hungaricana.hu (1940)
  7. Boldizsár Zeyk Imre: Tordaszentlászló. Honismeret, XXI. évf. 2. sz. (1993)
  8. Erdély településeinek vallási adatai. Szerk. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. II 248. o. ISBN 9632154193  
  9. Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 364. o. ISBN 9632151046