Nádasmenti járás

megszűnt járás Kolozsvár székhellyel (–1920, 1938–1945)

A Nádasmenti járás a Magyar Királyság megszűnt közigazgatási egysége, amely Kolozs vármegye része volt, Kolozsvár székhellyel. Területe jelenleg Romániában, Kolozs megyében fekszik.

Nádasmenti járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
VármegyeKolozs vármegye
Járási székhelyKolozsvár
Települések száma22 (1913)[1]
nagyközségek- (1913)[1]
Népesség
Teljes népesség17 959 fő (1910)
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
 
Kolozs vármegye közigazgatási térképe 1917-ből

A Nádasmenti járás Kolozs vármegye központi részén terült el. Nyugaton a Bánffyhunyadi járás, északon a Hidalmási és Kolozsvári járás, keleten a Nagysármási járás, délen a Gyalui járás voltak a szomszédai.

Története

szerkesztés

Létrehozásakor Nádasmente tájegységről kapta nevét.[2]

1920 után nem létezett, településsel a romániai Kolozs megye (Județul Cojocna) Kolozsvári járásához (Plasa Cluj / Centrala) tartoztak.[3] A második bécsi döntés után ismét létezett, és a Hidalmási járástól kilenc községet ide helyeztek át.[4]

1948-ban a települések Kolozs megye Egeresi járáshoz tartoztak.[5]

Lakossága

szerkesztés

1910-ben 17 959 lakosa volt, ebből 8626 görögkatolikus, 5397 református, 1260 római katolikus, 232 izraelita, 96 görögkeleti, 47 unitárius, 3 evangélikus, 1 más vallású.[6] A lakosság 52,1%-a magyar, 46,4%-a román, 0,1%-a német, 1,4%-a más anyanyelvű volt.[7]

Települései

szerkesztés

Az 1913-as helységnévtár szerint a járást hat körjegyzőségben huszonkét község alkotta:[1]

körjegyzőség település lélekszám
Bogártelkei kj. Bogártelke 612
Mákófalva 1402
Nádasdaróc 239
Egeresi kj. Egeres 1374
Inaktelke 706
Jegenye 558
Kisbácsi kj. Kisbács 1423
Nádaskóród 686
Nádaspapfalva 661
Szucság 1190
Magyarnádasi kj. Magyarnádas 719
Magyarsárd 796
Magyarvista 1400
Méra 1383
Nádasszentmihályi kj. Magyarszentpál 751
Nádasberend 810
Nádasszentmihály 543
Pusztatopa 531
Szomordok 289
Türei kj. Magyargorbó 693
Sólyomtelke 291
Türe 902
  1. a b c A magyar szentkorona országainak helységnévtára 1913. Szerk. Biszak Sándor. Budapest: Hadtörténeti Intézet és Múzeum – Arcanum. 2006. ISBN 9789637374463  
  2. Faragó Imre: Földrajzi nevek. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. 2014.   [egyetemi jegyzet]
  3. Erdély statisztikája: A Romániához csatolt egész volt magyar terület lakosságának nemzetiségi, felekezeti és kulturális községenkénti statisztikája az 1910. és 1920. évi hivatalos adatok alapján. Közzéteszi Jakabffy Elemér. Lugos: „Magyar Kisebbség” Nemzetpolitikai Szemle. 1923.  
  4. Szilágyi Ferenc: A Partium közigazgatási földrajza. dea.lib.unideb.hu (2008) (Hozzáférés: 2021. november 16.) [doktori értekezés]
  5. Deciziunea 1687. a Ministerului de Afaceri Interne: Împărțirea ad-tivă a județului Cluj. Monitorul Oficial, CXVI. évf. 91. sz. (1948. április 17.)
  6. Erdély településeinek vallási adatai. Szerk. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. II 276. o. ISBN 9632154193  
  7. Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 378. o. ISBN 9632151046