Nádasmenti járás
A Nádasmenti járás a Magyar Királyság megszűnt közigazgatási egysége, amely Kolozs vármegye része volt, Kolozsvár székhellyel. Területe jelenleg Romániában, Kolozs megyében fekszik.
Nádasmenti járás | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Vármegye | Kolozs vármegye |
Járási székhely | Kolozsvár |
Települések száma | 22 (1913)[1] |
nagyközségek | - (1913)[1] |
Népesség | |
Teljes népesség | 17 959 fő (1910) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Fekvése
szerkesztésA Nádasmenti járás Kolozs vármegye központi részén terült el. Nyugaton a Bánffyhunyadi járás, északon a Hidalmási és Kolozsvári járás, keleten a Nagysármási járás, délen a Gyalui járás voltak a szomszédai.
Története
szerkesztésLétrehozásakor Nádasmente tájegységről kapta nevét.[2]
1920 után nem létezett, településsel a romániai Kolozs megye (Județul Cojocna) Kolozsvári járásához (Plasa Cluj / Centrala) tartoztak.[3] A második bécsi döntés után ismét létezett, és a Hidalmási járástól kilenc községet ide helyeztek át.[4]
1948-ban a települések Kolozs megye Egeresi járáshoz tartoztak.[5]
Lakossága
szerkesztés1910-ben 17 959 lakosa volt, ebből 8626 görögkatolikus, 5397 református, 1260 római katolikus, 232 izraelita, 96 görögkeleti, 47 unitárius, 3 evangélikus, 1 más vallású.[6] A lakosság 52,1%-a magyar, 46,4%-a román, 0,1%-a német, 1,4%-a más anyanyelvű volt.[7]
Települései
szerkesztésAz 1913-as helységnévtár szerint a járást hat körjegyzőségben huszonkét község alkotta:[1]
körjegyzőség | település | lélekszám |
---|---|---|
Bogártelkei kj. | Bogártelke | 612 |
Mákófalva | 1402 | |
Nádasdaróc | 239 | |
Egeresi kj. | Egeres | 1374 |
Inaktelke | 706 | |
Jegenye | 558 | |
Kisbácsi kj. | Kisbács | 1423 |
Nádaskóród | 686 | |
Nádaspapfalva | 661 | |
Szucság | 1190 | |
Magyarnádasi kj. | Magyarnádas | 719 |
Magyarsárd | 796 | |
Magyarvista | 1400 | |
Méra | 1383 | |
Nádasszentmihályi kj. | Magyarszentpál | 751 |
Nádasberend | 810 | |
Nádasszentmihály | 543 | |
Pusztatopa | 531 | |
Szomordok | 289 | |
Türei kj. | Magyargorbó | 693 |
Sólyomtelke | 291 | |
Türe | 902 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c A magyar szentkorona országainak helységnévtára 1913. Szerk. Biszak Sándor. Budapest: Hadtörténeti Intézet és Múzeum – Arcanum. 2006. ISBN 9789637374463
- ↑ Faragó Imre: Földrajzi nevek. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. 2014. [egyetemi jegyzet]
- ↑ Erdély statisztikája: A Romániához csatolt egész volt magyar terület lakosságának nemzetiségi, felekezeti és kulturális községenkénti statisztikája az 1910. és 1920. évi hivatalos adatok alapján. Közzéteszi Jakabffy Elemér. Lugos: „Magyar Kisebbség” Nemzetpolitikai Szemle. 1923.
- ↑ Szilágyi Ferenc: A Partium közigazgatási földrajza. dea.lib.unideb.hu (2008) (Hozzáférés: 2021. november 16.) [doktori értekezés]
- ↑ Deciziunea 1687. a Ministerului de Afaceri Interne: Împărțirea ad-tivă a județului Cluj. Monitorul Oficial, CXVI. évf. 91. sz. (1948. április 17.)
- ↑ Erdély településeinek vallási adatai. Szerk. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. II 276. o. ISBN 9632154193
- ↑ Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 378. o. ISBN 9632151046