Főmenü megnyitása

Kisbács (románul Baciu) az azonos nevű község központja Romániában, Kolozs megyében.

Kisbács (Baciu)
Kisbács katolikus temploma
Kisbács katolikus temploma
Kisbács címere
Kisbács címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségKisbács
Rang községközpont
Irányítószám 407055
SIRUTA-kód 55847
Népesség
Népesség6100 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság1431 (2011)[2]
Népsűrűség69,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság357 m
Terület87,51 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kisbács (Románia)
Kisbács
Kisbács
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 47′ 34″, k. h. 23° 31′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 34″, k. h. 23° 31′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbács témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Közvetlenül Kolozsvártól 8 kilométerre, a Nádas-patak bal partján. A községen át halad a Kolozsvárról Zilahra vezető országút.

TörténeteSzerkesztés

A község környékén több korszakhoz tartozó régészeti leleteket tártak fel: hallstatti , La Tène-i, neolitikumi, bronzkori, római kori, népvándorlás kori.[3]

A falu történelme 1090-ig nyúlik vissza, eredetileg a ma Szent Iván néven ismert határrészen helyezkedett el, és a Szentiván nevet viselte. Az 1200-as években a települést a tatárok elpusztították, ekkor a falu életben maradt lakói a mocsárban bújtak el, majd megalapították a falut a jelenlegi helyen, Bács néven.[4] Bács első említése 1263-ből származik Baach alakban. 1417-ben Szent Ágnes tiszteletére szentelt templomról van adat. 1459-ben Hunyadi Mátyás királytól malomjogot kapott. Katolikus temploma legkésőbb a 15. században épült, de utóbb barokk stílusban átalakították.[5] 1580-tól a jezsuiták birtoka lett. A román parasztság az 1620-as években telepedett le. A 17. században ortodox fatemplomot építettek, amely 1950-ig maradt fenn. Iskola 1787-től működik a faluban.[4] 1994-ben a 450 főből álló református gyülekezet új templomot épített Murádin-Beyer Katalin tervei alapján.[6]

1850-ben 813 lakosából 232 román és 508 magyar volt.

Híres emberekSzerkesztés

  • Itt élte gyermekéveit Túros Endre (sz. 1949) magyar-francia szakos középiskolai tanár, társadalomkutató.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
  3. ARCHAEOLOGICAL REPERTORY OF ROMANIA. Archive Of The Vasile Parvan Institute Of Archaeology – Site Location Index [1]
  4. a b Túrós Endre: Magyarok, románok, cigányok Kisbácsban
  5. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
  6. Kökényes R. Zoltán: Imé adtam elődbe egy nyitott ajtót, in Művelődés, 46. évf. 9. (1994. szeptember)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés