Imreh István (történész)

erdélyi magyar történész, szociológus, az MTA külső tagja

Imreh István (Sepsiszentkirály, 1919. szeptember 12.Kolozsvár, 2003. január 31.) erdélyi magyar történész, szociológus, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Lánya Farkas Mária gazdaságfejlesztő, gazdaságkutató. Fia Imreh István biológus, genetikus.

Imreh István
Csomafáy Ferenc felvétele
Csomafáy Ferenc felvétele
Született 1919. szeptember 12.
Sepsiszentkirály
Elhunyt 2003. január 31. (83 évesen)
Kolozsvár
Állampolgársága román[1]
Nemzetisége magyar
Gyermekei Imreh István
Foglalkozása történész
Kitüntetései MTA külső tagja
Kriterion-koszorú
Sírhely Házsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Imreh István témájú médiaállományokat.
Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben

Élete és munkásságaSzerkesztés

A középiskolát Kolozsváron és Brassóban végezte, majd 1940–1944 között a kolozsvári egyetem közgazdasági karán tanult, itt is doktorált gazdaságtörténetből. Rövid ideig a kolozsvári Victoria szövetkezetben dolgozott közgazdászként, majd az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa lett. Az intézet megszűnése után a Bolyai Tudományegyetem előadótanáraként először a jog- és közgazdaság-tudományi karon, majd a történelem szakon tanított. 1959-től nyugdíjba vonulásáig a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen az egyetemes legújabb kor történetét adta elő. 1977-ben a Magyar Néprajzi Társaság, 1998-ban pedig az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta.

Kutatásainak középpontjában Erdélynek a feudalizmusból a kapitalizmusba vezető korszaka állt, ezen belül a székelység története. A székely falu mezőgazdasági fejlődését, állattartását, szőlőművelését, társadalmi rétegződését, a falu belső rendjét vizsgálta. Kora társadalomtudósai közül kapcsolatot tartott fenn a szintén falukutató Dimitrie Gusti szociológussal, kinek monografikus kutatási módszerét nagyra értékelte.[2]

MűveiSzerkesztés

  • Székely falutörvények, 1947
  • Despre începuturile industriei capitaliste din Transilvania în prima jumătate a secolului XIX-lea, 1955
  • Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején. Adatok a XVIII. század végi és a XIX. század eleji székelyföldi nagybirtok gazdálkodásáról és a paraszti földek kisajátításáról, 1956
  • Újkori egyetemes történeti előadások. 1870–1918, 1958
  • A rendtartó székely falu. Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadából, 1973
  • Erdélyi hétköznapok 1750–1850. Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról, 1979
  • Erdély változó társadalma 1767–1821 (Csetri Elekkel közösen), 1980
  • Viaţa cotidiană la secui 1750–1850 (fordította Gelu Păteanu, Florica Perian, Papp Ferenc), 1982
  • A törvényhozó székely falu. I. A székely falutörvények világa. II. Székely falutörvények, rendtartások. 1581–1847. III. Jegyzetek., 1983
  • Székelyek a múló időben, 1987
  • A fejedelmi gazdálkodás Bethlen Gábor idejében; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1992 (Erdélyi tudományos füzetek)
  • Kászonszéki krónika 1650–1750
  • Látom életem nem igen gyönyörű. A madéfalvi veszedelem tanúkihallgatási jegyzőkönyve, 1764; sajtó alá rend., tan., jegyz. Imreh István; Kriterion, Bukarest, 1994
  • Erdélyi eleink emlékezete, 1550–1850. Társadalom- és gazdaságtörténeti tanulmányok; Teleki László Alapítvány–Polis, Bp.–Kolozsvár, 1999 (A magyarságkutatás könyvtára)
  • Kéziratos hagyaték 1. Balogh Edgár, Benkő András, Imreh István kiadatlan leveleiből; sajtó alá rend. Beke Sándor; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2010

Díjak, elismerésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Camil Mureşanu: Gyászbeszéd. Korunk, (2003. márc.)
  • Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára; szerk. Kiss András, Kovács Kiss Gyöngy, Pozsony Ferenc; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1999

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés