Főmenü megnyitása

Imreh István (történész)

erdélyi magyar történész, szociológus, az MTA külső tagja

Imreh István (Sepsiszentkirály, 1919. szeptember 12.Kolozsvár, 2003. január 31.) erdélyi magyar történész, szociológus, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Lánya Farkas Mária gazdaságfejlesztő, gazdaságkutató. Fia Imreh István biológus, genetikus.

Imreh István
Született 1919. szeptember 12.
Sepsiszentkirály
Elhunyt 2003. január 31. (83 évesen)
Kolozsvár
Állampolgársága román[1]
Nemzetisége magyar
Gyermekei Imreh István
Foglalkozása történész
Kitüntetései MTA külső tagja
Kriterion-koszorú
Sírhely Házsongárdi temető
Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben

Élete és munkásságaSzerkesztés

A középiskolát Kolozsváron és Brassóban végezte, majd 1940–1944 között a kolozsvári egyetem közgazdasági karán tanult, itt is doktorált gazdaságtörténetből. Rövid ideig a kolozsvári Victoria szövetkezetben dolgozott közgazdászként, majd az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa lett. Az intézet megszűnése után a Bolyai Tudományegyetem előadótanáraként először a jog- és közgazdaság-tudományi karon, majd a történelem szakon tanított. 1959-től nyugdíjba vonulásáig a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen az egyetemes legújabb kor történetét adta elő. 1977-ben a Magyar Néprajzi Társaság, 1998-ban pedig az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta.

Kutatásainak középpontjában Erdélynek a feudalizmusból a kapitalizmusba vezető korszaka állt, ezen belül a székelység története. A székely falu mezőgazdasági fejlődését, állattartását, szőlőművelését, társadalmi rétegződését, a falu belső rendjét vizsgálta. Kora társadalomtudósai közül kapcsolatot tartott fenn a szintén falukutató Dimitrie Gusti szociológussal, kinek monografikus kutatási módszerét nagyra értékelte.[2]

MűveiSzerkesztés

  • Székely falutörvények, 1947
  • Despre începuturile industriei capitaliste din Transilvania în prima jumătate a secolului XIX-lea, 1955
  • Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején. Adatok a XVIII. század végi és a XIX. század eleji székelyföldi nagybirtok gazdálkodásáról és a paraszti földek kisajátításáról, 1956
  • Újkori egyetemes történeti előadások. 1870–1918, 1958
  • A rendtartó székely falu. Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadából, 1973
  • Erdélyi hétköznapok 1750–1850. Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról, 1979
  • Erdély változó társadalma 1767–1821 (Csetri Elekkel közösen), 1980
  • Viaţa cotidiană la secui 1750–1850 (fordította Gelu Păteanu, Florica Perian, Papp Ferenc), 1982
  • A törvényhozó székely falu. I. A székely falutörvények világa. II. Székely falutörvények, rendtartások. 1581–1847. III. Jegyzetek., 1983
  • Székelyek a múló időben, 1987
  • Kászonszéki krónika 1650–1750
  • Látom az életem nem igen gyönyörű, 1994

Díjak, elismerésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés