Móra Könyvkiadó

(Móra Ferenc Könyvkiadó szócikkből átirányítva)

A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság az 1950-ben alapított Ifjúsági Kiadó jogutódja. 1950-es alapításától a rendszerváltásig az ország egyetlen kimondottan gyermek és ifjúsági irodalomra specializálódott kiadója volt. Kiadványokat kínál 0–18 éves korú gyermekek és kamaszok, szülők, nagyszülők, illetve pedagógusok számára.

Móra Ferenc Könyvkiadó Zrt.
Típus könyvkiadó
Alapítva 1950. július 21.
Névadó Móra Ferenc
Székhely Budapest, Magyarország
Vezetők Janikovszky János
Forma zártkörűen működő részvénytársaság
Termékek gyermek- és ifjúsági könyvek, ismeretterjesztők, edukációs kiadványok, klasszikus és kortárs művek

Magyar cégjegyzékszám 01-10-042245
A Móra Ferenc Könyvkiadó Zrt. weboldala

Kiadó történeteSzerkesztés

1950. július 21-én alapították meg az Ifjúsági Könyvkiadót (a Móra Kiadó jogelődjét), melynek feladata volt, hogy kiadja a gyermek és ifjúsági irodalmat, beleértve a DISZ [1] politikai kiadványait is. Szerkesztősége a New York-palota 3. emeletén dolgozott [2]. Az év első felében ÚMK néven, később már az Ifjúsági Könyvkiadó nevével jelentek meg a gyermekkönyvek.

1950–1954 között az ifjúsági könyvkiadásban a propagandaanyag és a kommunista retorikájú művek voltak a hangsúlyosak, bár ebben az időszakban jelentek meg olyan ikonikus könyvek is, mint Benedek Elek Magyar népmesék, Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese, Fazekas Anna Öreg néne őzikéje, Zelk Zoltán A három nyúl, Petőfi Sándor Arany Lacinak, Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk, Cervantes Don Quijote, vagy Öveges József Játékos fizikai kísérletek című könyve.

1955-től bevezették az általános iskolában a kötelező és ajánlott irodalom fogalmát, így az Ifjúsági Kiadó egyre több verses, mesés, játékos képeskönyvet adott ki, sokszor leporelló formában. Ebben az évben jelent meg Szepes Mária Pöttyös Panni képeskönyve és Weöres Sándor Bóbita című verseskötete, valamint Fekete Istvántól a Lutra.

Az Ifjúsági Kiadó 1957-ben vette fel a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó nevet, központilag meghatározott feladata a gyermek- és ifjúsági könyvek kiadása a szépirodalom, ismeretterjesztés és esztétikai nevelés területén.

1958-ban kialakították az ismeretterjesztő szerkesztőséget.

1960-tól elindult az új kiadáspolitika megvalósítása, a klasszikus értékek mellett a kiadó nyitott minden újdonságra.

A hetvenes évek elejétől gyorsabb ütemű könyvkiadási program bontakozott ki, mely magával vonta a mű- és példányszám emelését, s a könyvtipográfiát az esztétikai nevelés célkitűzéseinek megfelelően korszerűsítette.

1980 tavaszán a Móra Kiadó munkatársai – Szilvásy György vezényletével – átköltöztek az új, korszerű raktárral rendelkező székházba a zuglói Hermina útra. Az évtized végén napirendre került a piacgazdaságra való áttérés. Meg kellett küzdeni a hirtelen áremelkedéssel (egy átlagkönyv 20 Ft helyett 200 Ft lett), melyre megoldásként megszületett az ország első iskolai könyvklub hálózata, a Móra Könyvklub (1988-1994). A tagság ingyenes volt, évente 6 db, csak a klubtagok számára elérhető kiadványt kellett megrendelni valamint számos kedvezmény társult a klubtagsághoz 1992-re 800 intézményben létesült könyvklub, a tagok száma 15.000 volt. A könyvklubnak saját folyóirata volt, Az én újságom.

1989-től bármely hivatalosan bejegyzett cég vagy szervezet foglalkozhatott könyvkiadással, új kiadók tűntek fel és tűntek el. A nagy könyvterjesztő vállalatok csődbe mentek, a könyvterjesztő rendszer összeomlott.

A Móra Ferenc Könyvkiadó 1993-ban részvénytársasággá alakult; tulajdonosai a kiadó munkatársai és a Móra MRP Szervezete; a Budapest Bank Rt., PV Befektetési és Tanácsadó Kft., valamint Janikovszky János voltak.

1995-ben a székhely átkerült a Váci útra. A költözés a raktárkészlet jelentős részének elherdálásával járt. A munkatársakat csoportos létszámleépítéssel elbocsátották, a kiadó nagymértékben eladósodott, és a kiemelt szerzők nehezményezték, hogy ezekben a nehéz időkben nem adják ki a műveiket, ezért új kiadóhoz szerződtek [3]. Megkezdődött egy hosszú konszolidációs folyamat, mely jóval az ezredforduló után ért csak véget [4].

A Móra Könyvkiadó 2012-ben a Csimota Kiadóval létrehozta a Móra Kiadói Csoportot[5], amelyhez 2014 januárjában a Cerkabella Könyvek, 2015 augusztusában a Két Egér Könyvek, majd 2016-ban a Berger Kiadó is csatlakozott[6]. A Móra alapító-résztulajdonosa a rangos nemzetközi elismerésekkel rendelkező BookR Kids Digitális Kiadónak, illetve részt vett a jelenlegi székháza földszintjén működő Hatszín Teátrum létrehozásában is [7]. A székház földszintjén mintaboltot nyitott Móra Book Point néven.

2018-ban a Dinasztia Tankönyvkiadó beolvadásakor a kiadó az edukációstermék-piacon is megjelent.

TermékstruktúraSzerkesztés

A Móra Kiadó jelenlegi termékstruktúrája:

  • A Kiadó kezdettől szellemi műhelyként támogatta a kortárs szerzőket és illusztrátorokat, így kiadványai jelentős részét a mára már klasszikusnak tekinthető szerzők életművei jelentik, és kisebb számban ismeretterjesztő kiadványok. A művek elsősorban nyomtatott verzióban jelennek meg, de a kiadó kisebb mennyiségben hangoskönyveket és e-bookokat is fejleszt.
  • A műhelymunka okán számos kortárs alkotó művét jelenteti meg.
  • A Kerekítő könyvek és a Forrai Katalin-életmű újrakiadása kapcsán indult el a Móra MUSIC almárkanév, mely kategória a zenével foglalkozó és/vagy zenei melléklettel rendelkező kiadványokat összegzi.
  • A kiadói portfólióban lévő foglalkoztatók, licenctermékek, képregények a Móra FUN almárkanév alatt jelennek meg.
  • A Dinasztia kiadó beolvadásával [8] az edukációs piac termékeivel, köztük a LÜK termékcsaláddal gazdagodott a Móra kínálata, melyeket Móra EDU almárka névvel értékesít.

A Móra Kiadó vezetői és főszerkesztőiSzerkesztés

Vezetők

  • 1950–1951 Földeák János
  • 1951 megbízottként Komjáthy István
  • 1951–1963 Fazekas Anna
  • 1964–1972 Kováts Miklós
  • 1972–1983 Szilvásy György
  • 1983–1995 Sziládi János
  • 1995–1997 Bazsó Márton
  • 1997–2008 Cs. Tóth János
  • 2008– Janikovszky János, mellette operatív vezetőként 2017-től Szuba Jolanta

Főszerkesztők

  • 1950–1957 Vasvári István ifjúsági lektorátus főszerkesztő
  • 1964–1981 Janikovszky Éva ifjúsági főszerkesztő
  • 1964–1971 Petrovácz István irodalmi főszerkesztő
  • 1967–1980 Illés Lajos, a Kozmosz főszerkesztője
  • 1972–1977 Kormos István főszerkesztő
  • 1972–1978 Kováts Miklós irodalmi vezető
  • 1976–1987 Kuczka Péter, a Kozmosz Könyvek főszerkesztője
  • 1976–1991 Borbély Sándor főszerkesztő
  • 1978–1985 Csukás István főszerkesztő
  • 1991–1994 Borbély Sándor irodalmi vezető
  • 1995–2005 Balassa Anna főszerkesztő
  • 2005–2014 Merényi Ágnes főszerkesztő
  • 2014–2017 Dian Viktória főszerkesztő
  • 2019– Dóka Péter főszerkesztő

Művészeti vezetők

  • 1956-1962 Szántó Tibor művészeti főszerkesztő
  • 1963-1972 Bródy-Maróti Dóra képszerkesztő, művészeti főszerkesztő
  • 1968-1993 Zigány Edit képszerkesztő, művészeti osztályvezető
  • 2013- Lonovics Zoltán, művészeti vezető

A kiadó szerzőiSzerkesztés

Klasszikussá vált magyar szerzői

Kiemelt kortárs szerzői

A kiadó jelentősebb sorozataiSzerkesztés

  • 1954–1969 Népek meséi
  • 1956–1963 Ifjúsági kiskönyvtár
  • 1959– Pöttyös sorozat
  • 1960– Regék és mondák
  • 1961–2009 Az én könyvtáram
  • 1962–1999 Csíkos sorozat
  • 1963–1988 Bölcs bagoly
  • 1964–1988 Képes történelem
  • 1964–1990 Delfin könyvek
  • 1969–1987 Kozmosz Fantasztikus Könyvek
  • 1972–1995 Búvár zsebkönyvek
  • 1973–1993 Így élt...
  • 1974–1997 Mókus-könyvek
  • 1974 – Már tudok olvasni
  • 1984 – Tesz-Vesz város
  • 1988–1994 Galaktika Fantasztikus Könyvek
  • 1971– Ablak-Zsiráf
  • 2008– Móra hangoskönyvek
  • 2008– Móra X
  • 2011– TABU könyvek
  • 2012– Kerekítő könyvcsalád
  • 2012– Móra Családi Iránytű
  • 2013– LOL-könyvek
  • 2014– Asterix képregények
  • 2016– Móra Klassz
  • 2015– Nyelvkincstár
  • 2018– Brúnó Budapesten
  • 2019– Móra Plusz

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • A könyvkiadás története in. A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE VII. kötet: 1945–1975. Szerk. Szabolcsi Miklós. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981
  • A magyar könyvkiadás és könyvterjesztés története 1945–1985. in. Magyar Könyvszemle, 1985. 101. évf. 3-4. szám. 242-261.o. Szerk. Zöld Ferenc
  • A Szépirodalmi Könyvkiadó története 1950–1956. Szerk. Bella Katalin (doktori disszertáció). Budapest: 2016
  • Gyermekirodalom. Szerk. Komáromi Gabriella. Budapest: Helikon kiadó, 1999. ISBN 963-20-8610-4
  • Megújul(t) a Móra Könyvklub in: Iskolakönyvtáros. Szerk: Emmer Gáborné. 1. évf. 1. szám. 1993. o. 20.
  • Nincs biztos recept a sikerre : beszélgetés Cs. Tóth Jánossal, a Móra Kiadó vezérigazgatójával [interjú]. Szerk. Hollósi, Zsolt. Tiszatáj, 56. évf. 12. szám. 2002. o. 31-37.
  • Új Magyar Irodalmi Lexikon. 2. köt. Szerk. Péter László. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó lásd 1410. p. ISBN 963-05-6806-3


További információkSzerkesztés