Janikovszky Éva
Janikovszky Éva (született Kucses, később Kispál Éva) (Szeged, 1926. április 23. – Budapest, 2003. július 14.) Kossuth- és József Attila-díjas író, szerkesztő.
Janikovszky Éva | |
Gáspár Gábor felvétele | |
Élete | |
Született | 1926. április 23. Szeged, Magyarország |
Elhunyt | 2003. július 14. (77 évesen) Budapest, Magyarország |
Sírhely | Farkasréti temető |
Nemzetiség | magyar |
Házastársa | Janikovszky Béla |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | ifjúsági regény |
Fontosabb művei | Málnaszörp és szalmaszál (belőle készült az Égigérő fű c. film) Kire ütött ez a gyerek? |
Kiadói | Móra Ferenc Könyvkiadó |
Kitüntetései |
|
Irodalmi díjai | József Attila-díj Kossuth-díj |
A Wikimédia Commons tartalmaz Janikovszky Éva témájú médiaállományokat. |
Életpályája
szerkesztésKucses Éva Etelka Nanetta néven zsidó polgári családban, Kucses Pál műszaki kereskedő és Bartos Júlia Lili gyermekeként született.[1][2] Apja a nevét később Kispálra magyarosította. Kucses Pál, a katolikus Kucses Károly és Tóth Etelka fia 1924-ben vette feleségül a jómódú, izraelita Bartos Lipót és Schaffer Zsófia lányát, Bartos Júlia Lilit. Az ifjú házaspár elvált, amikor 7 éves volt a kislányuk, Kucses Éva.[3] Anyai nagyapja, Bartos Lipót szegedi könyv-és papírkereskedő volt, jónevű könyvesboltja volt a belvárosi korzón.[4] Nevelőapja Donászy Kálmán, újságíró, költő, akit „kispapának” hívott és naplójában szeretettel említett. Neki köszönheti első irodalmi élményeit. 1939-ben kedvenc íróm kategóriájába Donászy nevét írta 13 évesen.[3]
Ifjúkora
szerkesztésKözépiskolai tanulmányait a szegedi M. Kir. Állami Árpádházi Szent Erzsébet Leánygimnáziumban végezte.[5] 1944–1948 között a Szegedi Tudományegyetemen filozófia, néprajz, magyar és német szakon folytatta tanulmányait. Ezt még kiegészítette 1948–1950 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen filozófia, pszichológia és politikai gazdaságtan szakokkal. 1950-ben tanári oklevelet szerzett.
Már diákkorában részt vett baloldali tüntetéseken, és a kommunista mozgalom szegedi egyetemi szervezői között volt.[6]
Naplója szerint 18 évesen Fábián Ferenc szegedi újságíróba volt szerelmes. 1945-ben, 19 éves korában házasságot kötöttek, amiben szerepet játszhatott a zsidótörvény alóli mentesülés és a deportálás elkerülésének lehetősége is. Anyjával ő megúszta a deportálást, nagyszüleit viszont koncentrációs táborba vitték, ahol végül ők is életben maradtak.[7]
Naplójában ekkoriban a már házas Ortutay Gyulához írt romantikus vonzódásról tanúskodó monológokat, de nem tudni, ez több volt-e plátói szerelemnél.[7]
Egyetemistaként megismerkedett Janikovszky Bélával, az ÁVH szegedi parancsnokával, akivel szerelmi viszonyt folytatott, amikor pedig a férfit Budapestre helyezték, követte őt.[8] 1948 szeptemberében a Szegedi Tudományegyetemet otthagyva Budapesten az ELTE hallgatója lett, ahol 1950-ben szerzett tanári oklevelet. Fábiántól közben elvált.[7]
Budapesten 1949 után
szerkesztésPályájának alakulását politikai elkötelezettsége és magánéletének alakulása is befolyásolta.[6] Az 1945 utáni években kifejtett kommunista tevékenységének köszönhetően ekkorra a kommunista párt biztos káderének számított, és már bölcsész egyetemistaként minisztériumi állást kapott: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban kezdett dolgozni 1950-ben, először a Nevelésügyi Főosztályon, majd a Tudományügyi Főosztályon előadó, végül a Tankönyvosztály főelőadója lett, 1953-ig. 1952-ben bizalmi állásban Darvas József miniszter beosztottja volt.[6] 1952 októberében kötött házasságot a még szegedi egyetemistaként, kommunista aktivistaként megismert dr. Janikovszky Bélával, aki házasságkötésükkor az ÁVH magas rangú tisztje (1949-ben az ÁVH tisztjeként a Rajk-perben a kihallgatások és a kínzások egyik vezetője, a Pálffy György és társai, valamint a Sólyom László és társai elleni koncepciós perek egyik irányítója) volt.
1953–1957 között az Ifjúsági (később Móra) Könyvkiadó lektora, majd főszerkesztője lett. Sokáig dolgozott ebben a munkakörben, 1964-től egészen 1987-ig. Eközben a Minerva Kiadó szerkesztői munkakörét is ellátta 1981–82-ben. 1987-ben vonult nyugdíjba, de továbbra is munkatársa, igazgatósági tagja maradt a Móra Ferenc Könyvkiadónak. 1999-től a Hölgyvilág című hetilapban is jelentek meg írásai.
1978-tól, megalakulásától 1995-ig elnöke volt az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának. Elnökségi tagja volt az UNICEF Magyar Bizottságának, 1991-től elnöke volt a Staféta Alapítvány kuratóriumának (a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásának biztosításáért), 1996-tól elnöke volt az Írószövetség Gyermekirodalmi szakosztályának.
Írói munkássága
szerkesztésGyermekkorában naplót írt, melyben már tetten érhető későbbi gyermekkönyveinek hangja.[7] Első kötetét 1957-ben adták ki; ezt Kispál Évaként jegyezte. A könyvet 32 további követte, amelyek összesen 35 nyelven jelentek meg. Témájuk a felnőtt-gyermek kapcsolat, sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Írt filmforgatókönyvet, dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban. Több könyvéből készült rajzfilm, több gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták.
1960-ban, Szalmaláng című regényén szerepelt először a Janikovszky Éva név. Az évtized végére országszerte ismert lett.
Hangja, ábrázolásmódja, világa összetéveszthetetlen másokéval. Írói világában fontos helyet kap az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék. Még akkor is, ha nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek, illetve az idősebbeknek szerez kellemes perceket szavaival. Kimeríthetetlen témája a felnőtt-gyerek kapcsolat, a mindennapi élet – sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Nála a lemeznek (vagy ha úgy tetszik, az éremnek) mindig két oldala van, ezért a gyerek és a felnőtt problémáival egyaránt foglalkozik.
Janikovszky Éva szövegei elválaszthatatlanok Réber László rajzaitól. Amíg Janikovszky Éva kevés szóval ír, Réber László egyetlen vonallal rajzol. Ezzel a módszerrel leegyszerűsítik, modellszerűvé teszik a világot, és rengeteg teret hagynak a szabad asszociációnak.
Magánélete
szerkesztésAz 1950-es évektől a Bajza utca lakója volt. 1952 októberében kötött házasságot, férje dr. Janikovszky Béla (eredetileg orvos, majd vezető ÁVH-kihallgatótiszt). Férje nevét csak 1960-ban vette fel, amikor Janikovszky Bélát rövid időre perbe fogták.[6] Tőle 1955-ben született János nevű fia.[9] Férje a II. világháború után az ÁVH orvosezredese volt,[10] majd 1953-ban letartóztatták, szabadulása után az Országos Onkológiai Intézet orvosaként dolgozott. Fia, János a Móra Könyvkiadó Zrt. elnöke.[11][12][13]
2003. július 14-én hunyt el, Budapesten. Sírja a Farkasréti temetőben található. Síremlékén is szerepel egyetlen öreg Mercedes-típusú írógépe, amely egész életén át kitartott mellette.
Művei
szerkesztés- Kispál Éva: Csip-csup; Móra, Budapest, 1957
- Szalmaláng. Regény; Móra, Budapest, 1960
- Aranyeső. Regény; Móra, Budapest, 1962
- Te is tudod?; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; Móra, Budapest, 1963
- Ha én felnőtt volnék; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; Móra, Budapest, 1965
- Akár hiszed, akár nem; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; Móra, Budapest, 1966
- Jó nekem!; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; Móra, Budapest, 1967
- Felelj szépen, ha kérdeznek!; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; Móra, Budapest, 1968
- Bertalan és Barnabás; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; Móra, Budapest, 1969
- Málnaszörp és szalmaszál; Móra, Budapest, Kiadó, 1970
- Szalmaláng. Regény; 3. bőv. kiad.; Móra, Budapest, 1970
- Velem mindig történik valami; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; Móra, Budapest, 1972
- Kire ütött ez a gyerek?; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; Móra, Budapest, 1974
- Már óvodás vagyok; Móra, Budapest, 1975
- A nagy zuhé; Móra, Budapest, 1976
- A lemez két oldala; Kossuth–MNOT, Budapest, 1978
- Már megint; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; Móra, Budapest, 1978
- Már óvodás vagyok; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; 2. bőv. átdolg. kiad.; Móra, Budapest, 1979
- Az úgy volt; Móra, Budapest, 1980
- Már iskolás vagyok; MNOT–Kossuth, Budapest, 1983
- Örülj, hogy lány!; Minerva, Budapest, 1983
- Örülj, hogy fiú!; Minerva, Budapest, 1983
- A hét bőr; ILK, Budapest, 1985
- My own Budapest. Guide; ill. Sajdik Ferenc, fotó Bécsy László et al., angolra ford. Szász Erzsébet; Móra, Budapest, 1992 (ifjúsági útikönyv)
- Már iskolás vagyok. Gyakorlatok és játékok 6-8 éveseknek; Pesti Szalon, Budapest, 1996
- Felnőtteknek írtam; Móra, Budapest, 1997
- Mosolyogni tessék!; Móra, Budapest, 1998
- Cvikkedli; Móra, Budapest, 1999 (Zsiráf könyvek)
- Égigérő fű; Móra, Budapest, 2000
- Ájlávjú; Móra, Budapest, 2000
- De szép ez az élet!; Móra, Budapest, 2001
- Ráadás; Móra, Budapest, 2002
- A tükör előtt. Egy kamasz monológja; Móra, Budapest, 2015
- Zoli tortája; Móra, Budapest, 2016
- Naplóm, 1938–1944; sajtó alá rend. Dési János, szerk. Dóka Péter, előszó Janikovszky János; Móra, Budapest, 2020
- Naplóm, 1938–1944; sajtó alá rend. Dési János, szerk. Dóka Péter, előszó Janikovszky János; bőv. kiad.; Móra, Budapest, 2021
- Van egy jó hírem!; Móra, Budapest, 2021
Hangoskönyvben megjelent művei
szerkesztés- Az égig érő fű – A Málnaszörp és szalmaszál című gyermekregény felhasználásával készült film (rendezte: Palásthy György) alapján
- Mosolyogni tessék! – Kire ütött ez a gyerek?
- Felnőtteknek írtam
- A lemez két oldala
- Már megint
- Aranyeső (2006), előadó: Szoboszlai Éva
Díjak, elismerések
szerkesztés- 1973 Deutscher Jugendbuchpreis: német nyelvterületen a Ha én felnőtt volnék c. műve lett az Év Gyerekkönyve
- 1977 József Attila-díj
- 1979 Ifjúsági díj
- 1979 Állami Ifjúsági Díj
- 1985 SZOT-díj
- 1986 Gyermekekért díj
- 1988 Mosolyrend Lovagjává választják (Lengyelország)
- 1990 Greve-díj
- 1993 Budapestért díj
- 1994 Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének gyermekirodalmi díja
- 1996 A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
- 2001 Móra-díj
- 2002 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
- 2002 Szent Imre-díj
- 2003 Kossuth-díj
Emlékezete
szerkesztésSzegedi szülőházán 2009. április 20-án,[14] budapesti, Bajza utcai lakóházán 2009. november 4-én[15] avattak emléktáblát. Több oktatási intézmény is viseli/viselte nevét: Szülővárosában, Szegeden, a Janikovszky Éva Általános Iskola, illetve a Janikovszky Éva Leánykollégium, Budapesten, 2003–2011 között (Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium) a VII. kerületben,[16] valamint jelenleg is (Kőbányai Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola) a X. kerületben.[17] Az ő nevét viseli Kozármisleny általános iskolája is.[18]
Rácz Zsuzsa Nesze Neked Terézanyu! című regényében Kéki Kata a kaliforniai Big Sur mozgókönyvtárában a Velem mindig történik valami és Örkény egyperceseinek angol fordítását olvasgatja, mielőtt eldönti, hogy hazatér Indiánhoz Magyarországra.
Emlékezetét őrzi a Janikovszky Éva-díj is.
Janikovszky Éva, Kossuth-díjas és József Attila-díjas írónőről nevezte el a Dob utca 37. telken kialakított parkot Erzsébetváros képviselőtestülete a 2022 novemberében megtartott ülésén. A Dob utcai telken egykor a Topits József fia gőztésztagyár helyezkedett el, amely 1867-től 1930-ig ott üzemelt.
-
A budapesti Bajza utca 8. szám alatti emléktábla
-
A Kőbányai Janikovszky Éva Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Bartos Júlia Lili születési bejegyzése a szegedi polgári születési akv. 1472/1904. folyószáma alatt
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a szegedi polgári házassági akv. 313/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ a b 95 éve született Janikovszky Éva, aki Kucses Évaként tanult a szegedi egyetemen. u-szeged.hu . Szegedi Tudományegyetem, 2021. április 27. (Hozzáférés: 2021. december 19.)
- ↑ Kucses Évi gyermekkora, kamaszkora – Részletek Komáromi Gabriella Janikovszky Éváról készülő monográfiájából (2013. október 1.) Kincskereső, 37. évfolyam, 2. szám
- ↑ 90 éve született Janikovszky Éva gyoriszalon.hu
- ↑ a b c d Magyar Narancs (magyar nyelven). vakbarat.magyarnarancs.hu. [2017. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
- ↑ a b c d XXI. század – Janikovszky Éva könyvei és élete (2021-12-06) (videó). RTL Most
- ↑ Mező Gábor. „Levelek az elmegyógyintézetből, Janikovszky Béláné tragikus története”. Arc és Álarc I. évfolyam (1. szám).
- ↑ Ma lenne 86 éves Janikovszky Éva Archiválva 2013. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, szeretlekmagyarorszag.hu
- ↑ Kire ütött ez az író? Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, irodalmijelen.hu
- ↑ Janikovszky Éva 80 éves lenne – Emlékére díjat alapítottak Archiválva 2013. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, kisalfold.hu
- ↑ Felnőttek iskolája Janikovszky Éva és a meseírás Archiválva 2014. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarnarancs.hu
- ↑ Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, mora.hu
- ↑ Szegedma.hu (Hozzáférés 2009. november 6.). [2010. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 6.)
- ↑ Kultúra.hu (Hozzáférés 2009. november 6.). [2009. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 6.)
- ↑ A Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium honlapja. [2014. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 4.)
- ↑ A Kőbányai Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola honlapja. [2019. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
- ↑ http://jesuli.hu/
Források
szerkesztés- Janikovszky Éva honlapja, janikovszkyeva.hu
- Janikovszky Éva, antikvarium-konyv.com
További információk
szerkesztés- Kiss Noémi portréja Janikovszky Éváról a Magyar Narancsban, magyarnarancs.hu
- Beszélgetés Janikovszky Évával, c3.hu
- Janikovszky Éva életrajza, ekultura.hu
- Janikovszky Éva: A tükör előtt, lelkititkaink.hu
- Janikovszky Éva a PORT.hu-n (magyarul)
- Mákis könyvei, jm.bme.hu
- Szerzői adatlapja a Molyon, moly.hu
- Megalakult a Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány, litera.hu
- Emléktábla Janikovszky Éva szülőházán Archiválva 2015. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, mazsihisz.hu
- Janikovszky Éva. Pályakép mozaikokban; Móra, Budapest, 2014