Sződ–Rákos-patak

magyarországi vízfolyás
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 28.

A Sződ–Rákos-patak (a térképeken gyakran Sződrákosi-patak) a Gödöllői-dombságban ered Mogyoród és Gödöllő között, a 275 méter magas Őr-hegy oldalában található Püspök-forrásból. Ettől kezdve északi, majd északnyugati irányban halad, érinti Szadát, Veresegyházat, Őrbottyánt és Vácrátótot, végül Sződliget és Felsőgöd között, a Vác–Pesti-Duna-völgy kistáj területén éri el a Dunát. Hossza 24 km, vízgyűjtő területe 132 km². A Sződligeten kihelyezett vízmérce adatai alapján közepes vízhozama a torkolat körül 0,31 m³/s, ezzel a Duna-völgyi párhuzamos patakvölgyek közül a Gombás- és a Szilas-pataknál is bővízűbb.[1] A patakba a Folyás-patak Veresegyháznál, a Hartyáni-patak Sződnél torkollik bele.

Sződ–Rákos-patak
A patak a sződligeti torkolatnál
A patak a sződligeti torkolatnál
Közigazgatás
OrszágokMagyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Forrásszint230 m
ForrásGödöllő, Gödöllői-dombság, Magyarország
TorkolatDuna, Sződliget
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Sződ–Rákos-patak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A patak partja télen szintén Sződligetnél

A veresegyházi Öreg-tavat (Malom-tavat) már a középkorban a patak felduzzasztásával hozták létre, és egy 1430-as forrás szerint mesterséges halastóként hasznosították.[2] Ugyancsak a patak vizének felhasználásával hozták létre Vácrátóton 1871 után azt a tórendszert, amely ma a botanikus kert része.[3]

Part menti települések

szerkesztés
  1. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 26., 31. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  2. Tatár Sándor: Botanikai vizsgálatok a veresegyházi Malom-tó úszólápjain. Botanikai Közlemények, LXXXIX. évf. 1–2. sz. (2002) 141–160. o.
  3. Vácrátót: ahol csak az angolpark szentimentális. Népszabadság, (1997. június 25.)