Wekerle Sándor (pénzügyminiszter)

politikus, pénzügyminiszter

Wekerle Sándor Tivadar Pongrác (Budapest, 1878. június 26.Budapest, 1963. december 23.)[1] akadémiai oktató, gazdaságpolitikus, országgyűlési képviselő, pénzügyminiszter, Wekerle Sándor egykori miniszterelnök fia.

Wekerle Sándor
Sándor Wekerle (1878–1963).jpg
A Második Magyar Királyság pénzügyminisztere
Hivatali idő
1928. szeptember 5. 1931. augusztus 24.
Előd Bud János
Utód Károlyi Gyula

Született 1878. június 26.
Budapest
Elhunyt1963. december 23. (85 évesen)
Budapest
Párt Országos Alkotmánypárt
Választókerület Breznóbánya

Szülei Wekerle Sándor
Foglalkozás közgazdász, oktató, gazdaságpolitikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Wekerle Sándor témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

 
Ifj. Wekerle apjával, nagyapjával és unokatestvérével a család dánosi birtokán 1893 körül

Apja idősebb Wekerle Sándor (18481921), a Magyar Királyság miniszterelnöke, anyja parnói Molnár Gizella (18561936). Az anyai nagyszülei parnói Molnár István (18251907), Zemplén vármegye főispánja, a főrendiház tagja, és nyéki Nyéky Leona (18361894) asszony voltak.[2][3]

Középiskolai tanulmányait Budapesten, az V. kerületi katolikus főgimnáziumban, az egyetemet a Budapesten és Münchenben végezte, a Budapesti Egyetemen szerzett jogi diplomát, majd a közigazgatásban helyezkedett el; a kereskedelemügyi minisztériumban lett előbb tiszteletbeli miniszteri fogalmazó, majd tiszteletbeli segédtitkár. 1906 környékén felkérték a Kereskedelmi Akadémia tanárának, ahol pénzügyi jogot és közgazdaságtant adott elő.

Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság során apja oldalán bekapcsolódott a politikai életbe; az 1906-os választásokon a breznóbányai kerületben indult és nyert országgyűlési mandátumot az Országos Alkotmánypárt színeiben. Ebben a választási ciklusban (1906-1910) volt apja másodszor miniszterelnök. A parlamentben sokszor szólalt fel, leginkább pénzügyi kérdésekben.

Az ifjabb Sándor eztán visszatért korábbi egyetemi állásába. Az első világháború kitörésekor önkéntesnek jelentkezett, századosi rangban szerelt le, majd újra visszatért tanítani. Apja 1921-es halála után, 1922-ben a katedrát a dánosi birtokra cserélte, ahol 1926-ig gazdálkodott, mikor újfent a Kereskedelmi Akadémia tanára lett. 1927-ben Pest vármegye küldötte lett az akkor újjáalakított felsőházban, melynek aztán a nyilas hatalomátvételig (1944) tagja maradt.

1928-ban Bethlen István a lemondott Bud János helyére meghívta a kormányába pénzügyminiszternek, melyet elfogadott. 1928. szeptember 5-től egészen a Bethlen-kormány lemondásáig, 1931. augusztus 24-ig volt Magyarország pénzügyminisztere. Gazdaságpolitikáját az államháztartás egyensúlyának biztosítása, illetve a nagy gazdasági világválság magyarországi hatásainak enyhítésére tett erőfeszítések jellemezték.

Ezután tovább folytatta tevékenységét az akadémián, illetve a felsőházban, valamint számos gazdasági publikációt jelentetett meg. 1963-ban, egy nappal karácsony előtt hunyt el Budapesten szívgyengeség, általános érelmeszesedés következtében.

Házassága és leszármazottjaiSzerkesztés

Felesége csákói Geist Mária Lujza Erzsébet (Budapest, 1886. július 17.Budapest, 1977. március 7.), akinek szülei csákói Geist Gyula (18551903) nagybirtokos, Békés-megye törvényhatósági bizottsági tagja, a Gazdasági Egyesülete elnöke és nemes Jálics Lujza (18661942), a Pro Ecclesia et Pontifice kitüntetés és a Vöröskereszt II. hadiékítményes díszjelvény tulajdonosa voltak.[4][5] Geist Gyula 1895. december 31-én magyar nemességet és nemesi előnevet szerzett adományban I. Ferenc József magyar királytól.[6] Ifjabb Wekerle Sándor és Geist Mária házasságából született:

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés


Elődje:
Bud János
Magyarország pénzügyminisztere
1928. szept. 5.1931. aug. 24.
Utódja:
Károlyi Gyula