Főmenü megnyitása

Fejérváry Géza

politikus, katonatiszt

Báró komlóskeresztesi Fejérváry Géza (Josefstadt, Csehország, 1833. március 15.Bécs, 1914. április 25.[1]) magyar nemes, katonatiszt és politikus, 1884 és 1903 között hadügyminiszter, 19051906-ban Magyarország miniszterelnöke.

báró Fejérváry Géza
Portrait of Fejérváry by Sándor Endrey.jpg
A Magyar Királyság 15. miniszterelnöke
Hivatali idő
1905. június 18. 1906. április 8.
Uralkodó I. Ferenc József
Előd Tisza István
Utód Wekerle Sándor
A Magyar Királyság ideiglenes pénzügyminisztere
Hivatali idő
1905. június 18. 1906. március 6.
Előd Lukács László
Utód Hegedűs Ferenc
A király személye körüli miniszter
Hivatali idő
1905. június 18. 1906. április 8.
Előd Khuen-Héderváry Károly
Utód Zichy Aladár
A Magyar Királyság honvédelmi minisztere
Hivatali idő
1884. október 28. 1903. június 27.
Előd Orczy Béla
Utód Kolossváry Dezső
A király személye körüli miniszter (hadügyminiszterként, ideiglenesen)
Hivatali idő
1895. január 15. 1895. január 18.
Előd ifj. Andrássy Gyula
Utód Jósika Sámuel
A király személye körüli miniszter (hadügyminiszterként, ideiglenesen)
Hivatali idő
1892. október 24. 1892. november 19.
Előd Szőgyény-Marich László
Utód Tisza Lajos

Született 1833. március 15.
Josefov
Elhunyt1914. április 25. (81 évesen)
Bécs
Sírhely Zentralfriedhof
Párt pártonkívüli
Választókerület Budapest I. kerülete
(1886-1892)
Temesvár
(1896-1901)

Foglalkozás katona, politikus
Iskolái Theresianum Katonai Akadémia

báró Fejérváry Géza aláírása
báró Fejérváry Géza aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz báró Fejérváry Géza témájú médiaállományokat.

CsaládjaSzerkesztés

Fejérváry József (17971859),[2] királyi altábornagy, és Paulich Antónia (†1874)[3] gyermekeként született. Feleségül vette üszögi és mosgói Biedermann Saroltát (18441924),[1] több gyermekük is született:

  • Gizella (1863. október 22. – 1943. január 5.), férje: báró Gerliczy Ferenc (1859–1914)
  • Imre (1866. február 20. – 1952. december 5.), Baranya vármegye és Pécs város főispánja, felesége: Szilassy Laura Paulina Erzsébet (1874–1929), az ő fiuk volt Fejérváry Géza Gyula herpetológus[1]
  • Olga (1867–1933), férje: gróf Burián István (1855–1922) közös pénzügyminiszter
  • Irma (1869. május 10. – 1950. augusztus 3.), férje: gróf Kornis Károly (1869–1918)[4]

ÉleteSzerkesztés

A bécsújhelyi katonai akadémián végzett. 1851-től hadnagy. 1859-ben mint vezérkari kapitány részt vett a solferinói ütközetben. 1862-ben osztrák, 1875. augusztus 17-én I. Ferenc József magyar királytól[5] magyar bárói rangot kapott. 1864-ben újból a harctéren küzdött, ezúttal a dánok ellen harcolt a schleswig-holsteini háborúban. 1865-től őrnagy és Ferenc József császár szárnysegédje. Részt vett az 1866-os porosz háborúban. 1868-ban alezredes lett a monarchia hadseregében, majd a magyar honvédségbe ment át. Itt államtitkár, 1884. október 28-ától 1903. június 27-éig honvédelmi miniszter, majd a magyar királyi darabont testőrség kapitánya.

1886-ban Budapest I. kerülete juttatta a parlamentbe egy időközi választáson, amit az 1887-es választásokon megismételt. Az 1892-es választásokon szintén képviselői mandátumot nyert, amit azonban az ellenzék megtámadott, mire arról lemondott, és az alsóházból átült az érdemei elismeréséül még korábban kapott felsőházi székébe. A soros, 1896-os választásokon aztán újból indult, ezúttal Temesváron, amit megnyert, így újra a képviselőház tagja lett. 1900-ban súlyosan megbetegedett, amiből szerencsésen felgyógyult, de az 1901-es választásokon nem indult, helyette újra a felsőházban foglalta el székét, melynek haláláig tagja maradt.

Magyarországon ő kapta a legtöbb kitüntetést az uralkodótól.

MiniszterelnökségeSzerkesztés

Miután Tisza István addig példátlan politizálási módszerei „Szövetkezett ellenzék” néven egységfrontba tömörítették a „48-as” (a kiegyezést különböző mértékben, de elutasító) parlamenti ellenzéket, ami meg is nyerte az 1905-ös választásokat, a király felségjogaival élve az eredmény negligálásával előbb meghagyta Tiszát és minisztereit ügyvezető kabinetnek, majd 1905. június 18-án Fejérváryt nevezte ki miniszterelnökké. A döntés súlyos belpolitikai válságba sodorta a Magyar Királyságot. A Szövetkezett ellenzék pártjai élesen támadták Fejérváry ún. „darabont” kormányát, azt alkotmányellenesnek nevezve, illetve választóikat adó- és újoncmegtagadásra szólították fel. Az ilyetén módon megszervezett „nemzeti ellenállás” teljesen lebénította a kabinetet.

Egyebek mellett (a „vörös péntek” hatására, ahol a szociáldemokraták százezres tüntetést szerveztek az általános és titkos választójog azonnali bevezetését követelve) Fejérváryék még az általános választójog bevezetését is kilátásba helyezték a koalíció és a közvélemény megpuhítására, de mind ez, mind más próbálkozásaik rendre elbuktak. Miután a koalícióba tömörült pártok vezetősége a háttértárgyalások során fokozatosan feladta követeléseit, az ő közvetítésével létrejött a megegyezés köztük és az uralkodó között. Ezt követően 1906. április 8-án kormányával együtt lemondott, helyét Wekerle Sándor, a koalíció miniszterelnök-jelöltje vette át, valamint kiírták az 1906-os választásokat.

Későbbi pályafutásaSzerkesztés

Lemondása után ismét elfoglalta a királyi darabont-testőrség kapitányi állását. Haláláig aktív maradt a felsőházban; 81 éves korában, Bécsben érte a halál.

EmlékezeteSzerkesztés

Pécsett laktanyát és utcát neveztek el róla (1885–1946).[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 221. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. familysearch.org Fejérváry József gyászjelentése
  3. familysearch.org Fejérváry József Paulich Antónia
  4. KORNIS Károly Viktor göncruszkai, gr. huszárfőhadnagy, macse.hu
  5. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 68. kötet, 207–210. oldal

ForrásokSzerkesztés

  • Izsák-Pölöskei-Romsics-Szerencsés-Urbán: Magyarország miniszterelnökei. Budapest, Cégér, 1993 ISBN 963 810702 2
  • Életrajza az 1910–1918-as országgyűlés almanachjában

További információkSzerkesztés


Elődje:
Tisza István
Magyarország miniszterelnöke
1905–1906
 
Utódja:
Wekerle Sándor
Elődje:
Báró Orczy Béla
Honvédelmi miniszter
1884. október 28.1903. június 27.
 
Utódja:
Kolossváry Dezső
Elődje:
Lukács László
Magyarország pénzügyminisztere
19051906
Utódja:
Hegedűs Ferenc