Orczy Béla
Báró orczi Orczy Béla (Pest, 1822. január 16. – Bécs, 1917. február 7.) magyar országbíró, politikus, miniszter, bölcseleti és jogi doktor, császári és királyi valóságos belső titkos tanácsos és kamarás.
Orczy Béla | |
Ellinger Ede felvétele, 1885 körül | |
Magyarország király személye körüli minisztere | |
Hivatali idő 1879. szeptember 25. – 1890. december 24. | |
Előd | Tisza Kálmán |
Utód | Szőgyény-Marich László |
Magyarország belügyminisztere | |
Hivatali idő 1887. február 11. – 1889. március 22. | |
Előd | Tisza Kálmán |
Utód | Baross Gábor |
Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztere | |
Hivatali idő 1886. szeptember 19. – 1886. december 29. | |
Előd | Kemény Gábor |
Utód | Baross Gábor |
Magyarország honvédelmi minisztere | |
Hivatali idő 1884. január 2. – 1884. október 28. | |
Előd | Ráday Gedeon |
Utód | Fejérváry Géza |
Országbíró | |
Hivatali idő 1895. március 20.[1] – 1917. február 7. | |
Előd | Szőgyény-Marich László |
Utód | Dessewffy Aurél |
Született | 1822. január 16. Pest |
Elhunyt | 1917. február 7. (95 évesen) Bécs |
Párt | Deák-párt (1865-1868), Szabadelvű Párt (1875-1895) |
Szülei | Orczy György, Berényi Erzsébet |
Foglalkozás | jogász, politikus |
Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Orczy Béla témájú médiaállományokat. |
Élete
szerkesztésBáró Orczy György (1788. augusztus 27. – 1871. június 13.)[2] és gróf Berényi Erzsébet (1792. november 17. – 1883. január 18.)[3] fiaként született. Dédapja Orczy Lőrinc neves költő volt. A pesti egyetemen 1836-ban bölcsészettudományi, 1842-ben jogi doktorátust szerzett, később ügyvédi vizsgát tett. Hivatalbeli pályáját Pest vármegyénél kezdte, 1846-ban helytartótanácsi titkár lett, majd József nádor személyes kamarása. [4] 1848-ban nemzetőrként, majd honvéd századosként részt vett a délvidéki harcokban. A szabadságharc leverése után kénytelen volt visszavonulni a politikai élettől. 1865–1868 között az abonyi kerület országgyűlési képviselője lett. Deák Ferenc híve volt az osztrák–magyar kiegyezésért folytatott harcban. 1868-tól osztályfőnök az osztrák–magyar közös külügyminisztériumban. 1871-ben valóságos belső titkos tanácsos, 1873-ban a Magyar Királyi Szent István-rend középkeresztese, 1881-ben a vaskoronarend I. osztályú vitéze is lett. 1879. szeptember 25-étől 1890. december 24-éig a király személye körüli miniszter volt a Tisza Kálmán-, majd a Szapáry-kormányban. Közben, 1882-ben másfél hónapig és 1884. január 2-ától október 28-áig honvédelmi miniszter is, valamint 1886-ban három hónapig közmunka- és közlekedési miniszter, és végül 1887. február 11-étől 1889. március 22-éig belügyminiszter is volt, majd 1895-től haláláig országbíró. A zenével, festészettel is szívesen foglalkozott, és 1865-ben még Emlékeim című zeneműve is megjelent.
Orczy egész életében agglegény maradt. Magas kort élt meg, 1917-ben hunyt el, nem sokkal 95. születésnapja után.
Művei
szerkesztés- Dissertatio inauguralis juridica super quaestione: utrum argumenta, quibus mortis poena impugnari solet, ejus abolitionem persuadere valeant? Quam… publicae eruditorum disquisitioni submittit… Pestini, 1842. Online
- Hazai Vadászatok és sport Magyarországon. Pestini, 1857. 25 színezett képpel. (Többekkel együtt. Franciául. Pestini, 1858)
- Hazai és külföldi vadászrajzok. Pest, 1863 (393-443. lap: Szarvas, zerge, sas)
Ezen kívül folyóirat-cikkeket írt a Bérczy Károly által szerkesztett Vadász- és Versenylapba (1857. Lesjárat szarvasra, A fóti rókakopók, 1858. Zergevadászat, Az ujszászi kopók az 1857-1858. idényben, 1860. Vadászrajz a Fehér-Kárpátokból, 1859. Vadász-műszótár, Gím vagy rőt vad: szarvas, dám, őz, zerge, Pálffy gr. és Zay Albert gróffal, 1861. Vidra van a kertben, 1862. A barna keselyű, 1863. Lótenyésztésünk és az angol telivérfaj, Az utolsó est); a Hazai Vadászatokban (1857. Lesjárat szarvasra, egy nagy és két kisebb képpel).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://uni-eszterhazy.hu/api/media/file/4a0f6437903649929bf56bfe0e4403cd7d2f56b2
- ↑ https://www.geni.com/people/Gy%C3%B6rgy-Orczy-de-Orcz/6000000029997681756
- ↑ https://www.geni.com/people/Erzs%C3%A9bet-Ber%C3%A9nyi-de-Karancsber%C3%A9ny/6000000029998261613
- ↑ Kőhalmy Tamás: Dilettáns-e a dilettáns Nimród 2022 szeptember 53-55 oldalak
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1906-1911-ben
- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1887-ben
További információ
szerkesztés- B. Orczy Béla. Az ország tükre 1865. 367-368. old. Online
Elődje: ifj. Ráday Gedeon |
Utódja: Báró Fejérváry Géza |