X Japan
Az X Japan (エックス・ジャパン; Ekkuszu Japan; Hepburn: Ekkusu Japan ) japán heavy metal együttes, melyet 1982-ben alapított Csiba prefektúrában a dobos Yoshiki és az énekes Toshi. A szimfonikus elemekkel kevert power és speed metal zenét játszó együttes később a progresszív hangzás felé fordult és nagyobb hangsúlyt fektetett a rockballadákra. Az együttes úgy ért el mainstream sikereket, hogy független kiadónál volt, és őket tartják a nyugati glamhez hasonló visual kei műfaj egyik úttörőjének.
X Japan | |
Az X Japan 2014-ben. Balról jobbra: Heath, Pata, Yoshiki, Toshi és Sugizo | |
Információk | |
Egyéb nevek | X, エックス |
Eredet | Japán |
Alapítva | 1982 |
Megszűnt | 1997. december 31. |
Aktív évek | 1982–1997 2007– |
Műfaj | heavy metal, power metal, speed metal, progresszív metal, szimfonikus metal, glam metal |
Kiadó | |
Tagok | |
Yoshiki, Toshi, Pata, Sugizo | |
Korábbi tagok | |
korábbi tagok listája | |
A X Japan weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz X Japan témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az együttes eredeti neve X (エックス; Ekkuszu; Hepburn: Ekkusu ) volt, 1988-ban adták ki első lemezüket, a Vanishing Visiont, a Yoshiki által alapított Extasy Recordsnál, egy évvel azután, hogy véglegessé vált a felállásuk, a basszusgitáros Taiji, és a két gitáros, hide és Pata csatlakozásával. 1989-ben jelent meg második albumuk, első nagykiadós lemezük, a Blue Blood, mely meghozta számukra az áttörést. Az 1991-es Jealousy albumuk megjelenése után Taiji kilépett az együttesből, helyét Heath vette át, az együttes pedig X-ről X Japanre változtatta a nevét. 1993-ban egy 29 perces, egyetlen dalból álló minialbumot adtak ki Art of Life címmel. 1995-ben az együttes imázst váltott, elhagyták a visual keire jellemző harsány külsőt. 1996-ban megjelent a Dahlia című lemezük. 1997. december 31-én adták utolsó koncertjüket a Tokyo Dome-ban, ez volt egymás után az ötödik telt házas estjük az arénában.
Tíz év után, 2007-ben alakultak újra, az I.V. című daluk megjelenésével. Két éven át több koncertet is adtak, első külföldi koncertjüket is ekkor tartották Hongkongban. A fellépésekre az 1998-ban elhunyt hide helyett Sugizo, a Luna Sea gitárosa kísérte el őket, aki 2009-től hivatalosan is az együttes tagja lett. 2010-ben az X Japan Észak-Amerikában, 2011-ben pedig Európában, Dél-Amerikában és Ázsiában turnézott.
Az X Japan 2017-ig öt stúdióalbumot, 6 koncertalbumot és 21 kislemezt jelentetett meg. Három lemezük debütált első helyen az Oricon slágerlistáján. Ők voltak az első modern rockegyüttes Japán történelmében, akik országos televízióban szerepeltek és az első hazai együttes, akik háromszor egymás után töltötték meg a Tokyo Dome-ot. 2003-ban a HMV Japan 40. helyre sorolta őket minden idők 100 legfontosabb japán popelőadójának listáján. 2007-ben a Rolling Stone Japan 15. helyre sorolta a Blue Blood albumot a minden idők 100 legjobb japán rocklemezeinek listáján. Az X Japan mintegy 30 millió lemezt adott el pályafutása során.[1][2] 2016-ban We Are X címmel dokumentumfilm készült az együttesről. 2023-ban az X Japan basszusgitárosa, Heath elhunyt rákban.
Története
szerkesztés1977–92: X
szerkesztésA kezdetek
szerkesztés„ | Az obszcén öltözködésünk és sminkünk miatt a kritikusok nem vették komolyan a zenénket, legyintettek ránk, mondván, „Ezek nem is zenélnek”, vagy „Ez valami performansz vagy kosztümös bál.” De ahogy egyre többen jöttek a koncertekre és bárhová mentünk, telt ház előtt játszottunk, rájöttem, hogy mindent helyesen csináltam. | ” |
– Yoshiki az X kezdeteiről.[3] |
1977-ben Yoshiki és Toshi, akik óvodás koruk óta barátok voltak, és közösen hallgatták a Kiss zenéjét, elhatározták, hogy együttest alapítanak, Dynamite néven. 1978-ban Noise-ra változtatták a nevüket. Yoshiki autodidakta módon tanult dobolni, miközben zongoraleckéket vett, Toshi pedig eleinte gitározott, csak később lett az együttes énekese. Feldolgozásokat gyakoroltak, fellépniük azonban nem nagyon volt hol.[4] Az együttes énekese ekkoriban Kurata volt.[5]
1982-ben a Noise feloszlott, Yoshiki és Toshi pedig X néven alapított új együttest. Átmenetileg akarták használni a nevet, azonban végül rajtuk maradt.[6] Sokáig nem találtak megfelelő gitárosokat. Közben Yoshiki zenei egyetemre készült, végül azonban úgy döntött, zongoratanár helyett inkább rockzenész akar maradni. 1985-ben Toshival együtt Tokióba költözött, ahol gyakori zenészcserék mellett kis klubokban léptek fel. A műfaji határokat feszegető zenéjük, furcsa külsejük és bizarr fellépéseik miatt hamar hírnévre tettek szert az underground klubokban, és telt házas koncerteket tartottak 200–250 fővel, ami akkoriban ritkaságnak számított.[4] Első kislemezüket 1985 júniusában adta ki a Dada Records I’ll Kill You címmel, melyből az összes megjelent példány (1000 db) elfogyott.[7][4] Ezt követően a Heavy Metal Force III című válogatásalbumon szerepeltek Break the Darkness című dalukkal.[8][9] 1985-ben Taiji lett a basszusgitárosuk, de nem sokkal később ki is lépett az együttesből.[7]
1986 áprilisában, az X kiadványainak terjesztéséhez Yoshiki saját független kiadót alapított Extasy Records néven, melyre édesanyjától kapott pénzt.[4] E kiadón keresztül jelentette meg az Orgasm című kislemezüket.[10] Szokatlan módon az együttes nevét a borítón katakanával írták, Ekkuszu (エックス; Hepburn: Ekkusu ) formában.[11] Novemberben Taiji visszatért az együttesbe.[7] 1987 februárjában a Victor Records Skull Thrash Zone Volume I válogatáslemezén két daluk jelent meg, a Stab Me in the Back és a No Connexion, Pata közreműködésével.[12] Nem sokkal később a feloszlott Saver Tiger szólógitárosa, hide is csatlakozott az együtteshez, majd Pata is hivatalosan a zenekar tagja lett, ezzel létrejött az X első stabil felállása.[7]
Hidét Yoshiki már korábban megpróbálta átcsábítani az X-be, akkor azonban a gitáros még nemet mondott. Mikor a Saver Tiger feloszlott, hide csak Yoshiki miatt lépett be az együttesbe, mert jó volt köztük az összhang, és mert nagyon furdalta a kíváncsiság, hogy mit tudnak kihozni a heavy metalból mainstream popkörnyezetben, ami Yoshiki zenei célja volt. Hide úgy nyilatkozott, ha nincs Yoshiki, fodrászként dolgozott volna, mert saját együttese feloszlása után abba akarta hagyni a zenélést.[4][13][14] Pata korábban több alkalommal is roadie volt az X gitárosa, Hally számára, és Hally gitárját használta, amikor ő maga tagja lett az X-nek. Csatlakozása előtt többször is játszott az X-szel élő fellépéseken beugró zenészként.[7][15]
Szerződés a Sonyval és mainstream sikerek
szerkesztés1987 augusztusában felléptek a kiotói Rock Monster koncerten, és megjelent első videókazettájuk, az Xclamation.[7] 1987. december 26-án részt vettek a CBS/Sony válogatóján, amit követően 1988 augusztusában szerződést is kötöttek a kiadóval.[7][8] Eközben április 14-én az Extasy Records kiadta első nagylemezüket, Vanishing Vision címmel, mely egy évvel később CD formátumban is kijött.[10] A megjelenést turné is követte. Az album első 10 000 példánya egy hét alatt elfogyott, amivel az Oricon indie listájának első helyére kerültek, az összesített toplistán pedig 19. helyezettek voltak.[7] 1997-ig a lemezből több mint 800 000 példány fogyott el.[16] A The Vanishing Tour Vol.2 turné keretében 20 helyszínen 24 koncertet adtak azon a nyáron, majd októberben 12 koncertet a Burn Out Tour turnén.[7] Novemberben a Rockin’f magazin Street Fightin Men koncertjén léptek fel a Differ Ariake Arenában.[7][17] Ugyanebben az évben cameoszerepük volt az amerikai Tokyo Pop című filmben.[18][19]
Március 13-án indultak a Blue Blood turnéra, melynek két koncertjére is már elővételben elkeltek a jegyek, de a többi is telt házas volt. A március 16-i, Sibuja Kókaidó színházban tartott koncertjükről készült videófelvétel megjelent VHS-en is Blue Blood Tour Bakuhatsu Sunzen Gig címmel.[7] Az első nagykiadós lemezük, a Blue Blood 1989. április 21-én jelent meg. Az album 6. helyen debütált, és 108 hétig szerepelt az Oriconon.[20][21] A lemezről megjelent Kurenai (紅 ) című daluk 5. volt az Oriconon és 39 hétig maradt a slágerlistán.[22] Az Endless Rain, az első, sikert aratott balladájuk a top 3-ba is bekerült, a Week End pedig az együttes történetében először 2. helyezett lett.[22] A következő, Rose and Blood című turnéjukat átmenetileg fel kellett függeszteniük, amikor a november 22-i koncerten Yoshiki összeesett.[8] 1990-ben az együttes elnyerte a Japan Gold Disc Award legjobb új előadójának járó díjat.[23]
1990 novemberében Los Angelesbe repültek Jealousy című következő albumuk felvételeihez.[8][24] Mikor júniusban visszatértek Japánba, a hadsereg 500 katonát vezényelt ki a reptérre a tömeg féken tartására.[1][8] A lemez 1991. július 1-jén jelent meg és azonnal az első helyen debütált a slágerlistán, mintegy 600 000 eladott példánnyal,[25] később pedig az egymillió példányt is túllépte.[26] Augusztusban az együttes először lépett fel Japán legnagyobb koncertkapacitású arénájában, a Tokyo Dome-ban, a Violence in Jealousy turné részeként, melynek október 24-i állomásán Yoshiki újra összeesett.[8] December 8-án szimfonikus zenekarral léptek fel az NHK Hallban.[8]
Az 1992-es évet három telt házas Tokyo Dome-koncerttel kezdték, azonban január végén bejelentették, hogy Taiji elhagyja az együttest.[8] Önéletrajzi könyvében a zenész azt állította, hogy azért kellett távoznia, mert nyíltan kifejezte elégedetlenségét, hogy Yoshiki jóval több pénzt keres, mint az együttes többi tagja.[27] A We Are X című dokumentumfilmben Yoshiki nem volt hajlandó elárulni Taiji eltávolításának okát,[28] csak annyit közölt, hogy „olyat tett, amit nem lett volna szabad.”[13] Egy Reddit-beszélgetésben a rajongókkal annyit árult el, hogy Taiji „megszegte az együttesben felállított szabályokat. Mai napig sem tudom, helyes volt-e a döntésem, de nem volt választásom.”[29] 1992-ben az együttes a New York-i Rockefeller Centerben tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Taiji helyét Heath veszi át.[8] Ekkor szó volt arról is, hogy együttes az amerikai Atlantic Recordsszal szerződne és amerikai lemezt adna ki, ami miatt X-ről X Japanre változtatták a nevüket, hogy ne keverjék össze őket az X nevű amerikai punkegyüttessel.[30] Heath az 1992 októberi oszakai Extasy Summiton játszott először az együttessel.[8]
1993–97: X Japan
szerkesztés1993. augusztus 25-én az Atlantic Records kiadásában megjelent az Art of Life,[31] mely egyetlen, 29 perces, szimfonikus zenekarral kísért dalt tartalmaz.[32] A lemez első helyezett volt az Oricon slágerlistáján,[31] az együttes azonban csak két koncertet adott ebben az évben, mert a tagok szólókarrierükre koncentráltak.[8] December 30-án és 31-én X Japan Returns címmel két napos koncertet tartottak a Tokyo Dome-ban,[33] amivel 1997-es feloszlásukig évente ismétlődő tradíciót hoztak létre.[34] A következő év is szólóprojektekkel telt, az X Japan csak négy koncertet adott. Az első kettő a The Great Music Experience nevű, nagy szabású koncertsorozat keretében volt májusban, ahol japán és nyugati zenészek egymás dalait adták elő a Tódaidzsi templomban.[35] A másik kettő az év végi Tokyo Dome-fellépés volt, Aoi joru (青い夜 ; „Kék éjszaka”) és Siroi joru (白い夜 ; „Fehér éjszaka”) címmel.[8][36]
1995 novemberében indultak következő turnéjukra, Dahlia címmel. Erre az időszakra már a kevésbé harsány külső volt a jellemző.[8] Bár a Dahlia album csak 1996. november 4-én jelent meg, a kislemezeket már jóval előbb kiadták. A lemez első volt az Oricon heti listáján,[37] a megjelent hét kislemez közül pedig négy vezette a slágerlistát.[22] A turnénak 1996. március 31-én kellett volna véget érnie, azonban hamarabb be kellett fejezniük, mert a március 13-i fellépés után Yoshikit nyaki gerincsérvvel diagnosztizálták.[8] Év végén azért megtartották a szokásos Tokyo Dome-koncertsorozatot, Fukkacu no joru (復活の夜 ; „A feltámadás éjszakája”) és Mubóna joru (無謀な夜 ; „Vakmerő éjszaka”) címmel.[8][38]
1997. szeptember 22-én Yoshiki, hide, Pata és Heath sajtótájékoztatón jelentették be az X Japan feloszlását.[8] Énekesük, Toshi úgy döntött, kilép az együttesből, mert a rockzenész lét nem volt számára érzelmileg kielégítő, egyszerűbb életet akart élni.[39] Azt nyilatkozta, hogy már 1996 áprilisában meghozta ezt a döntést.[39] 12 évvel később azonban bevallotta, hogy egy vallásos szekta befolyása alá került, akik agymosása elhitette vele, hogy a rockzene „az ördögtől való”. Fizikailag és pszichésen is bántalmazták, majd anyagilag is megkárosították, aminek következtében teljesen tönkrement.[40][41] Az X Japan 1997. december 31-én tartotta utolsó koncertjét a Tokyo Dome-ban, The Last Live: Last Night címmel. A legutolsó közös fellépésük azonban a Kóhaku uta gasszen című televíziós műsorban volt ugyanaz nap, ahol a Forever Love című dalukat adták elő.[8][42]
1998–2007: A hiátus időszaka
szerkesztésA feloszlás után több lemezt újra kiadtak, koncertfelvételek és válogatáslemezek jelentek meg,[43] az együttes volt tagjai pedig folytatták korábban megkezdett szólótevékenységüket. Hide még 1994-ben adta ki első szólólemezét Hide Your Face címmel, majd az együttes feloszlása után tovább kísérletezett az alternatív hangzással, egészen 1998. május 2-án bekövetkezett haláláig.[30] Két hónappal később megjelent a Zilch nevű amerikai együttese (ahol zenésztársai Ray McVeigh, Paul Raven és Joey Castillo voltak) 3.2.1. című lemeze.[30] Harmadik szólólemeze, a Ja, Zoo szintén posztumusz jelent meg. Ez lett a legsikeresebb kiadványa, több mint egymillió példányban kelt el.[26]
Toshi szólókarrierje 1992-ben indult, majd az X Japan feloszlása után is folytatódott. Több mint 30 lemezt adott ki és 1999–2003 között több mint 3000 akusztikus koncertet tartott kisebb létszámú közönség előtt.[39]
Pata és Heath először a Tribute Spirits című hide-emlékalbumon működtek együtt, hide turnézenekarának, a Spread Beavernek[44] az egyik tagjával, I.N.A.-val.[45][46] Ők hárman később létrehozták a Dope HEADz együttest, mely 2003-ig volt aktív.[46] Heath folytatta szólókarrierjét,[47] Pata pedig létrehozta az instrumentális Ra:IN együttest, melyhez később a Spread Beaver billentyűse, DIE is csatlakozott.[48]
Még az együttes feloszlása előtt Yoshiki Roger Taylorral, a Queen dobosával közösen vette fel a Foreign Sand című dalt,[49] majd a Kissnek dedikált Kiss My Ass: Classic Kiss Regrooved válogatáslemezre szimfonikus zenekarra dolgozta át a Black Diamond című dalt.[50][51]
1998 után Yoshiki rendkívül aktív volt, közreműködött például Komuro Tecuja Globe nevű popegyüttesében,[52] és számos művész producere volt, például a dél-koreai The TRAX rockegyüttesé.[53][54] 2005-ben megjelent második klasszikus szólólemeze, az Eternal Melody II,[55][56] 2007-ben pedig a Katakombák című amerikai filmhez komponált dalt a Violet UK nevű együttese számára Blue Butterfly címmel, valamint a filmzenében is közreműködött.[57][58] 2006. augusztus 6-án Yoshiki részt vett az Otakon találkozón, ahol bejelentette, hogy S.K.I.N. néven új együttest alapít Gackttal közösen, és nem sokkal később csatlakozott hozzájuk Sugizo.[59] 2007. május 25-én a Los Angeles-i JRock Revolution koncerten hivatalosan bejelentették, hogy Miyavi is részt vesz a projektben.[60] Az együttes első és egyben utolsó élő fellépése Kaliforniában volt 2007. június 29-én az Anime Expón.[61][62][63]
2007–08: Újraalakulás
szerkesztés„ | Az X Japannal játszani az egyik legfrankóbb dolog volt, amit valaha csináltam. Richard Fortusszal és Sugizóval mindent megtettünk, hogy képesek legyünk betölteni azt a hatalmas űrt az együttesben, amit hide hagyott maga után. Örökké megtisztelőnek fogom tartani, hogy részese lehettem ennek az élménynek. | ” |
– Wes Borland[64] |
A Sports Nippon újságban megjelent cikk szerint Toshi 2006 novemberében kereste fel Yoshikit Los Angelesben, ahol együtt dolgoztak a Without You című, hide emlékének szentelt dalon.[65] Toshi az önéletrajzi könyvében, majd a We Are X című dokumentumfilmben is azt vallotta, hogy eredetileg a Home of Heart szekta vezetőjének akaratából kereste fel Yoshikit, hogy próbálják meg újraegyesíteni az X Japant, mert a szektának pénzre volt szüksége; később azonban a Yoshikivel való együtt zenélés közben a feltörő emlékek és érzések hatására sikerült kitörnie a szekta hatása alól és önszántából akarni az újraalakulást.[66][13] 2007. március 21-én Toshi a weboldalán bejelentette, hogy újra együtt dolgozik Yoshikival egy új projekten.[8][67] Ezt követően felröppent a pletyka, hogy az X Japan újraegyesülhet, hogy Yoshiki turnét szeretne és Patával, valamint Heath-szel tárgyal ez ügyben.[65]
10 év után először, 2007. október 22-én jelentek meg együtt az X Japan tagjai Tokióban, hogy videóklipet forgassanak az I.V. című új dalukhoz.[68] A dalt a Fűrész IV. című amerikai filmhez írta Yoshiki és a feloszlás előtti felállásban vehették fel, ugyanis hide korábban rögzített gitárjátékát is felhasználták.[69][70] Az I.V. 2008. január 23-án jelent meg, és első helyet ért el az iTunes Store-on.[71]
2008. január 20-án bejelentették, hogy március 28-án és 30-án két koncertet tartanak a Tokyo Dome-ban.[72][73] A koncertsorozatot rendkívüli érdeklődés kísérte, elővételben mindkét koncertre elfogyott a jegy, emiatt március 29-re is meghirdettek még egy fellépést.[74] A Resume Attack 2008 I.V. – Towards Destruction című koncertsorozat három estéjén (Night of Destruction, Night of Madness, Night of Creation) három vendéggitáros vette át hide szerepét: Wes Borland (Limp Bizkit), Richard Fortus (Guns N’ Roses) és Sugizo (Luna Sea).[71][75] A március 28-i koncertet élőben közvetítette a fizetős Wowow csatorna.[64][76] Az Art of Life dal közben hide hologramja jelent meg a színpadon (az 1993-as Tokyo Dome-felvétel alapján készítették).[2][77] A hologram okozta technikai nehézségek miatt az első koncertet több mint két órával később kezdték, majd félbe kellett szakítani, mert Yoshiki összeesett a színpadon.[2][77] A másik két koncert probléma nélkül zajlott, majd bejelentették, hogy július 5-én Párizsban lépnek fel.[78] Emellett a New York-i Madison Square Gardenbe terveztek még egy koncertet, valamint Tajpejben egy újabbat.[79][80]
2008–10: Sugizo csatlakozása, turné
szerkesztés2008. május 3-án és 4-én hide emlékkoncertet tartottak hide memorial summit címen, ahol az X Japan mellett fellépett T.M.Revolution, az Oblivion Dust, DJ Ozma, a Versailles, és egy fellépés erejéig újra összeállt a Luna Sea és a Phantasmagoria.[81][82] Mintegy 100 000 rajongóra számítottak a szervezők.[83] Június 8-án bejelentették, hogy az X Japan minden tervezett koncertjét el kell halasztani, mert Yoshikinak kiújult a nyaksérve. A párizsi koncertet 2009. november 22-re tolták el.[84][85][86]
2008. szeptember 15-én Yoshiki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az X Japan új dalon dolgozik.[87][88] Azt is bejelentették, hogy karácsonykor és újévkor a Szaitama Super Arénában fognak koncertezni. A bejelentést követően Yoshiki promóciós turnéra indult Ázsiában.[89] November 7-én az Avos francia jegyiroda bejelentette, hogy a párizsi koncert jegyeladását leállítják. Az X Japan francia nyelvű közleményben kért elnézést a koncert újabb halasztásáért, és azért, hogy a karácsonyi koncert is elmarad.[90] A december 31-i koncertet végül megtartották az Akaszaka Blitzben.[91]
2009. január 15-én az együttes Hongkongba utazott, ahol 16-án és 17-én léptek fel.[92] Május 1-jén bejelentették, hogy Sugizo állandó tagja lett az együttesnek.[93] Mivel hidét továbbra is az együttes tagjaként tartották számon, így Sugizo hivatalosan a hatodik tagja az X Japannek.[94] Az első koncertjüket az új felállással a Tokyo Dome-ban tartották másnap,[93] ahol először adták elő új dalukat, a Jade-et.[95] A korábban elhalasztott tajvani koncertet végül május 30-án tartották meg.[96]
2010. január 9-én az együttes Hollywoodba utazott, ahol négy videóklipet forgattak, a Rusty Nail, Endless Rain, I.V. és Jade című dalokhoz.[97] Februárban Yoshiki megerősítette, hogy az X Japan augusztusban fellép a Lollapalooza fesztiválon.[98] Később sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy az együttes Los Angelesbe helyezi át székhelyét, és koncerthelyszínt keresnek első hivatalos észak-amerikai koncertjükhöz.[99] Azt is bejelentették, hogy a hatodik albumon dolgoznak.[100]
2010 márciusban Yoshiki pert indított a Nexstar Corporation ellen 375 millió jenes anyagi kár miatt. A céggel kötött szerződésük szerint a Nexstar használhatta az együttes egyes felvételeit, amelynek fejében 600 millió jent kaptak volna, ez azonban nem került kifizetésre. 2008 és 2009 között a cég több ázsiai koncertet szponzorált, az ezekből származó fellépti díjat és a termékeladásból származó bevételeket azonban nem fizették meg az együttesnek. A ki nem fizetett járandóság összesen 900 millió jen volt. A keresetben először csak 375 millió jent követeltek a cégtől, melyhez további 600 milliót terveztek adni, amennyiben a bíróság helyt ad a kérelemnek.[101][102] 2014-ben Yoshiki megnyerte a pert, a tokiói bíróság 660 millió jen megfizetésére kötelezte a Nexstart.[103][104]
Július 1-jén az együttes a Los Angeles-i Club Nokiában akusztikus koncertet tartott, és videóklipet vett fel a Born to Be Free című dalukhoz.[105][106] Július 4-én Yoshiki és Toshi a párizsi Japan Expón lépett fel.[107] Az elkövetkező hónapokban Yoshiki és az X Japan számos amerikai sajtóorgánumban szerepelt, például az ABC Newsban, a Los Angeles Timesban és a Chicago Sun-Timesban.[100][108][109] Augusztusban ay X Japan fellépett a Lollapalooza fesztiválon Chicagóban. Ezt követően Yoshikival interjút készített a Phoenix New Times és az ABC News.[110][111]
2010. augusztus 14-én és 15-én az együttes a jokohamai Nissan Stadionban, Japán legnagyobb stadionjában lépett fel, a két koncerten összesen több mint 140 000 rajongó vett részt.[112] A két estén korábbi basszusgitárosuk, Taiji is fellépett velük.[112][113] (A zenész egy évvel később meghalt.[114][115]) Nem sokkal a koncertet követően hide menedzsmentje, a Headwax Organization pert indított az X Japant menedzselő Japan Music Agency ellen hide képeinek jogtalan használatáért.[116] A periratok szerint a cég azt állította, hogy kötöttek korábban szerződést, mely megengedte az X Japannek hide képmásának használatát, azonban a Nissan Stadionban tartott koncertek idején a szerződés már nem volt érvényben.[101][117][118]
Szeptember 25-től október 10-ig az X Japan Észak-Amerikában turnézott: Los Angelesben, Oaklandben, Seattle-ben, Chicagóban, Vancouverben, Torontóban és New Yorkban.[119] December 17-én Yoshiki bejelentette, hogy az X Japan új, Scarlet Love Song című dalát a Buddha manga animációs adaptációjában fogják felhasználni.[120]
2011–2014: Világ körüli turné, Madison Square Garden
szerkesztés2011. január 27-én bejelentették, hogy az X Japan három éves szerződést írt alá az EMI-jal, melynek keretében a kiadó a Jade című kislemezük amerikai disztribúcióját fogja végezni. A kislemez megjelenési dátuma március 15. volt, a stúdióalbumot pedig nyár végén szándékozták megjelentetni. Új világ körüli turnét is bejelentettek.[121][122] Az X Japan március 6-án fellépett az Asia Girls Explosion nevű divatshown, melyet Yoshiki szervezett Jay FR-ral közösen.[123] A március 11-i tóhokui földrengés és cunami miatt az együttes június 28-ra halasztotta a Jade megjelenését. Yoshiki árverésre bocsátotta egyik áttetsző Kawai versenyzongoráját, hogy a bevétellel a károsultakat segítsék.[124][125][126]
Június 8-án megjelent a Scarlet Love Song Japánban, amelyet a Jade követett június 28-án, mindkettőt iTunes Store-on adták ki.[127][128] Június 28-án az együttes Londonban koncertezett, világ körüli turnéjuk első európai állomásán.[129] Ezt egy párizsi fellépés követte július 1-jén,[130][131] majd Utrechtben és Berlinben léptek színpadra.[132][133][134]
Az X Japan fellépett a 2011-es Summer Sonic fesztiválon augusztus 13-án és 14-én, Tokióban és Oszakában. A bevétel egy részét a cunami áldozatainak ajánlották fel.[135][136] Szeptemberben Dél-Amerikában turnéztak, Santiagóban, São Paulóban, Buenos Airesben, Limában és Mexikóvárosban.[137][138][139] Az ázsiai turné keretében Szöulban, Sanghajban, Hongkongban, Tajpejben és Bangkokban léptek fel október végén és november elején.[140][141][142] A pekingi fellépésüket „szervezési és technikai hiba” miatt le kellett mondaniuk.[143][144]
Több mint két év inaktivitást követően az X Japan 2014. június 17-én The World: X Japan hacu no zenszekai best címmel újramaszterelt válogatásalbumot jelentetett meg, melynek digitális változata május 21-én már elérhető volt iTunes Store-on 111 országban X Japan World Best címmel.[145] Szeptember 30-án és október 1-jén felléptek a Yokohama Arenában,[146] melyet október 11-én újabb koncert követett, a Madison Square Gardenben, New Yorkban.[147] Mindkét helyszínen előadták a Beneath the Skin feldolgozását, melyet Sugizo írt a Yoshiki által létrehozott S.K.I.N. számára 2007-ben.[148] Szilveszterkor felléptek a Music Station Super Live 2014 műsorban, ez volt az együttes első televíziós fellépése 17 év után, utoljára 1997-ben a Kóhaku uta gasszenben léptek fel.[149]
2015–: Dokumentumfilm, japán turné
szerkesztés2015 júniusában Yoshiki bejelentette, hogy az X Japan hatodik nagylemeze 20 év után, 2016. március 11-én megjelenik.[150][151] Azt is bejelentette az együttes, hogy a lemez megjelenésének másnapján a Wembley Arenában lépnek fel Londonban, ahol bemutatják az együttes történetét feldolgozó We Are X című dokumentumfilmet is.[150] Június 28-án az együttes fellépett a Makuhari Messe-ben a Lunatic Fest keretében.[152] A nagylemez első kislemeze, a Born to Be Free 2015. november 6-án jelent meg.[151][153] 20 év után először turnézott Japánban az együttes, három koncertet adtak a Yokohama Arenában, majd Oszakában, Fukuokában, Hirosimában folytatták a turnét és december 14-én, a nagojai Nippon Gaishi Hallban fejezték be.[154] Szilveszterkor 18 év után először újra részt vettek a Kóhaku uta gasszenben.[155]
2016. január 15-én Patát Tokióban kórházba kellett szállítani egy életét veszélyeztető vérrög miatt. A gitáros betegsége miatt az album kiadását és a londoni koncertet is elhalasztották,[156] utóbbit 2017. március 4-én tartották meg.[157] Patát végül operáció után, augusztus 10-én engedték ki a kórházból.[158] Októberben az X Japan a Visual Japan Summiton lépett fel, ahol három koncertet adtak a Makuhari Messe csarnokban.[159]
2017. március 3-án megjelent a We Are X filmzenei albuma,[160] mely 4. helyet ért el az Oricon nagylemezlistáján,[161] 27. helyet a brit albumlistán,[162] és 1. helyet a brit rock- és metálalbumok listáján.[163] A londoni koncert előtti napon autogramosztást tartottak az Oxford Streeten lévő HMV zenei áruházban, ahol a filmzenei album minden fizikai példánya elfogyott.[157] A dokumentumfilmhez írt La Venus című dalukat beválogatták a legjobb eredeti dalnak járó Oscar-díjra jelölt 91 dal közé.[164][165] Áprilisban Yoshiki bejelentette, hogy a 6. album keverésén és maszterelésén dolgozik, és hogy a lemez „az elkövetkező hónapokban várható.”[166] 2017. május 9-én az együttes menedzsmentje sajtóközleményben közölte, hogy Yoshiki nyakát azonnal meg kell operálni, az újabb műtét halaszthatatlanná vált, emiatt a 2017-es évre tervezett fellépéseket csúsztatni kényszerülnek.[167][168] Június 9-én sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a turnét nem halasztják el, hanem a koncerteket akusztikus formában tartják meg, mivel bizonytalan, hogy Yoshiki mikor ülhet újra dobok mögé.[169] A koncerteket We Are X Acoustic Special Miracle: Kiszeki no joru (~奇跡の夜~; Hepburn: Kiseki no Yoru ) 6 Days címmel tartották meg.[170] 2017. december 31-én az együttes fellépett az év végi Kóhaku uta gasszen című televíziós műsorban, ahol az Endless Rain és a Kurenai című dalokból adtak elő részleteket, és Yoshiki az operációja óta először játszott újra dobon.[171]
2018. január 3-án bejelentették, hogy az együttes a Coachella Fesztiválon fog fellépni áprilisban az Egyesült Államokban.[172][173] 2018. április 10-én és 11-én az együttes a tokiói Zepp Divercityben lépett fel, vendégzenészként Wes Borland, Richard Fortus és Miya (Mucc) közreműködésével. A koncertet egyes mozikban élőben lehetett megtekinteni Ázsia-szerte.[174][175] Sugizónak gondja akadt a vízumigényléssel az Egyesült Államokba, így kérdésessé vált fellépése a Coachella fesztiválon, végül azonban időben megkapta a vízumot.[175] A fesztivál második hétvégéjén fellépett az együttessel Marilyn Manson is, aki Sweet Dreams című dalát adta elő Yoshiki zongorakíséretével.[176] Júliusban bejelentették, hogy az együttes Hyde közreműködésével betétdalt vett fel a Singeki no kjodzsin című anime 3. évadjához, Red Swan címmel.[177] A dal különlegessége, hogy az együttes énekese, Toshi nem szerepel a dalban, és az X Japant csak két tagja, Yoshiki és Sugizo képviseli.[178] Később a dal mégis Yoshiki feat Hyde megjelöléssel jelent meg, nem X Japan-dalként.[179] Júliusban azt is bejelentették, hogy az együttes fellép a TV Asahi Dream Festival rendezvényen szeptember 15-én.[180] Szeptemberben három nagyszabású koncertet terveztek a 33 000 fős Makuhari Messe csarnokban 3 Deep Red Nights címmel, ebből kettőt sikerült megvalósítani, mivel a szeptember 30-i tájfun miatt az utolsó koncertet a rajongók biztonsága érdekében inkább lefújták. A jegyeket visszatérítették, ám az együttes megtartotta a koncertet az üres csarnokban, melyet élőben közvetített a WOWOW csatorna és Yoshiki Niconico online csatornája.[181]
2023 júliusában nyolc év után először jelent meg kislemeze az együttesnek, Angel címmel.[182] Heath 2023 októberében, rövid időn át tartó súlyos rákbetegség következtében elhunyt.[183]
Zenei stílusuk
szerkesztés- Részlet a Kurenai című dalból, mely jellegzetes[185] X Japan-dal, gyors power metal stílusban, szimfonikus elemekkel vegyítve. Yoshiki szerzeménye, 1989-ből.
Az X Japan zenéje az amerikai és brit glam és heavy metal korszak hatására formálódott, jellemzőek rá a speed metal, illetve a power metal jegyei, ugyanakkor erőteljes szimfonikus hatás is érződik a stílusukon (például a Kurenai, Silent Jealousy esetében), illetve rockballadákat is előszeretettel adnak elő (Endless Rain, Forever Love).[30][186][187][157] Több dalukban szimfonikus hangszerelést használnak, különösen a hosszabb kompozícióknál, mint amilyen a 10 és fél perces Tears, a Crucify My Love vagy a 29 perces Art of Life.[188] Dalszövegeik jó része japán nyelvű, többször az angol és a japán nyelv váltakozik is a szövegben, de vannak teljesen angol nyelvű dalaik is, mint például a Kurenai Vanishing Vision albumon megjelent verziója. A MetalSucks magazin szerint az X Japan zenéje „rengeteg hangszert alkalmaz, a hangszerelés csaknem progresszív rockra emlékeztet.”[184] Josephine Yun szerint az X Japan zenéje, bár nyugati alapokból táplálkozik, sajátosan japán jelleget is hordoz, mely segített nekik megtörni a rockzenével kapcsolatos ellenállást Japánban és megnyitni az utat a visual kei művészek előtt.[189]
Az együttes dalainak nagyobb részét Yoshiki írta, a többi tag kisebb mértékben járult hozzá a lemezekhez. Hide több dalban is közreműködött dalszerzőként, köztük a Scars kislemezen, Pata egyetlen megjelent saját szerzeménye a White Wind from Mr. Martin (Pata’s Nap) című dal a Jealousy albumon. Toshi néhány dalhoz írt szöveget, Taiji két legemlékezetesebb szerzeménye pedig a Voiceless Screaming és a Desperate Angel.[190][191] Heath a Wriggle című instrumentális dalt írta Patával közösen az 1996-os Dahlia című albumra. Az 1989-es Blue Blood albumon az Easy Fight Rambling esetében az együttes maga van feltüntetve dalszerzőként. A stabil felállás előtti időkből csak az Orgasm kislemezen megjelent Time Trip Loving című dal született más szerzőtől, Jun komponálta a zenét és Toshi írta a szöveget. 2010-ben bejelentették, hogy Sugizo írt néhány dalt az X Japan következő albumához, de 2017-ig bezárólag erről további információt nem adtak.[192] 2014-ben Yoshiki azt nyilatkozta, az új dalok nagyon kemények, ugyanakkor dallamosak és jelenkoriak lesznek.[193]
Yoshiki saját bevallása szerint a rockdalokat kottára komponálja, csak később ülteti át a szólamokat hangszerre. Együttese tagjainak is kottán szokta kiosztani a részeket, eleinte azonban csak Toshi tudott kottát olvasni, a többieknek ezt meg kellett tanulniuk. Maximalista producernek tartja magát, aki korábban képes volt egymás után többször újravenni mindent, amíg el nem érte azt a hangzást, amelyet kottaírás közben elképzelt. Az X Japan eklektikus hangzása miatt nem találtak maguknak megfelelő producert, Yoshiki maga végezte a produceri munkálatokat. A dalszövegeiben eleinte a saját személyes traumáit dolgozta fel, például azt a haragot, amelyet édesapja öngyilkossága váltott ki belőle, később azonban tudatosan igyekezett pozitívabb üzeneteket ültetni a szövegekbe.[194]
Yoshiki a koncerteken dobon és zongorán játszik, Sugizo az elektromos gitár mellett hegedűn is. Az együttes elhunyt társaik, hide és Taiji korábbi hang- és videófelvételeit is felhasználja az élő fellépéseken, valamint előre felvett vonós felvételekkel dolgoznak a szimfonikus részeknél.[13][157]
Megjelenésük
szerkesztésMikor kemény zenét játszottunk […] pont az ellenkezőjét csináltam, mondjuk valami nőieset. Mikor balladákat játszottunk, tüskés volt a frizurám.
Az X Japan megjelenését a glam rock, a Kiss, David Bowie, valamint a hagyományos japán kabuki színház inspirálta, ahol századok óta elfogadott dolog volt, hogy férfiak női szerepeket játszottak. A későbbi visual kei művészek is gyakran nyúltak androgün motívumokhoz, öltöztek nőnek a színpadon.[189][196][197][195] Josephine Yun szerint „akárcsak a zenéjük, az X megjelenése is egyedi volt. Széles vállú Toshi bőrbe és fémbe bújt, úgy nézett ki, mint a Gundam anime egyik szereplője. Taiji tökéletes, csinos glammel cicomázta magát. Pata védjegyévé vált álmos, visszafogott viselkedése, meg a whiskys üveg a kezében, miközben hide állandóan feltüzelte a közönséget. Yoshiki pedig maga volt a megtestesült paradoxon: az egyik pillanatban boszorkányosan nőies volt, a másikban szó szerint csonttörő hurrikánként pusztított a színpadon. A brutális erő és a tünékeny szépség egyensúlya volt az X védjegye”.[196]
Korai megjelenésüket az erős smink jellemezte, sötét szemfestékkel, arcfestéssel, magasra tupírozott hajjal, melyet az egyik kritikus „felhőkarcoló-frizurának” nevezett. Yoshiki csipkeruhás és -harisnyás, gyöngynyakláncos, nőies megjelenését „dekadensnek” titulálták. Az együttes a glam-gothhoz hasonló kiegészítőket is használt (fémékszerek, keresztmotívumok). A színpadképük is a kettősséget szimbolizálta, az erőteljes, „maszkulin” heavymetal-dalokat Toshi magas tenor hangja és Yoshiki lágy zongoraszólói ellensúlyozták, melyek közben nőiesen viselkedett és női ruhához hasonló, hosszú köpenyt viselt.[197]
Az 1995-ös Dahlia album megjelenésekor az együttes már enyhített a színpadi arculatán, levágatták a hajukat és fellépőruhának is kevésbé meghökkentő, inkább a rockosabb irányzatot követő öltözéket választottak.[197] Egy 2010-es interjúban Yoshiki úgy nyilatkozott, hogy az erőteljesebb smink és kinézet elhagyása a fejlődésük része volt, de továbbra is használnak sminket, „néha sokat, néha kevesebbet”, és még mindig visual kei együttesnek tartják magukat.[184]
Hatásuk és megítélésük
szerkesztésHa Amerikában vagy Angliában születtek volna és angolul énekeltek volna, a világ legnagyobb együttese lehetnének.
Az X Japant a glam rockhoz hasonló, visual kei elnevezésű japán zenei mozgalom egyik alapítójaként tartják számon, a név feltehetően az együttes „Psychedelic Violence Crime of Visual Shock” (A vizuális sokk pszichedelikus erőszak(os) bűntette) szlogenjéből származik.[30][199] 2011-ben Yoshiki az együttes korai időszakáról azt nyilatkozta: „mikor létrehoztuk az együttest, a gond az volt, hogy nem tartoztunk sehova. Nagyon kemény zenét játszottunk, kilónyi smink volt rajtunk, és őrült ruhákat viseltünk. Nem is tartozhattunk sehová. […] Csináltuk, amit jónak láttunk, és ebből egyszer csak visual kei lett.”[200] Mindazonáltal Yoshiki úgy véli, a visual kei nem egy zenei műfaj, hanem sokkal inkább szellemiség: „szerintem egyfajta szabadság, az önkifejezésé, az önleírásé.”[200] Josephine Yun szerint az X Japan „olyan együttes lett, mely felperzselte a színteret, egy új mozgalom, a visual kei fejlődésének katalizátora lett, mely a glam rock hamvaiből született meg.”[196] 1998-ban, hide halálát követően Steve McClure a Billboard magazinban azt írta, „véget ért egy korszak”: „Az X volt a visual kei együttesek első generációja, […] A következő generációk úgy érezhetik, ennyi, most nálunk a labda.”[30]
Számos együttes és művész – különösen a visual kei műfajában alkotók – nyilatkoztak úgy, hogy hatással volt a művészetükre az X Japan zenéje, vagy hogy felnéznek rájuk. Ilyen például Miyavi,[201] a Dir en grey,[202][203] Syu a Galneryus együttesből,[204] a The Gazette,[205] Mao, a Sadie énekese,[206] Kavaucsi Tóru az 12012 együttesből,[207] Maya az LM.C együttesből,[208] a Flow,[209] Yuuki az Unsraw együttesből,[210] DJ Ozma,[211] Kei a Dio – Distraught Overlord együttesből,[212] aie a Deadmanből,[213] Jin a Screwból,[214] a Daizystripper együttes,[215] vagy a tajvani Mayday együttes.[13] A Versailles az X-et és a Luna Seát nevezte meg zenéjüket befolyásoló együttesekként, énekesük, Kamijo szerint pedig „nem nagyon van a japán zenei életben olyan, akire ne lettek volna hatással.”[216] Leda, a Galneryus és Deluhi együttesek tagja úgy nyilatkozott, őt nem is érdekelte a zene egyáltalán, amíg egy barátja X Japan- és Luna Sea-dalokat nem játszott le neki, és az X Japan zenéjét személyes „Bibliájának” tekinti.[217] Marty Friedman (Megadeth) szerint az X Japan a visual kei legnagyobb együttese, valamint „zeneileg a legváltozatosabb is”, és úgy nyilatkozott, az X Japan miatt kezdett érdeklődni a japán rock iránt.[218]
Az együttes népszerű volt a lázadó fiatalság körében, akik az Asiaweek szerint vonzónak találták az X Japan által közvetített elidegenedés és frusztráció tematikáját. Az X Japan „dühös zenéje” elutasította a japán társadalom konformista szabályait, melyek mindenkit egyformára kívántak alakítani. 1998-ban Bryan Burton-Lewis rádiós és televíziós személyiség szerint Japánban leginkább a vidéki fiatalokat fogta meg az X Japan zenéje, akik épp lázadó korszakukat élték: „Az életüket is felteszik arra, hogy X-rajongók: úgy öltözködnek, egész lényükből sugárzik.”[219] A Global Metal című dokumentumfilmben Yoshiki azt nyilatkozta, hogy a zeneipar és a média ki nem állhatta őket, interjút sem akartak készíteni velük, de „eladtunk 20 millió albumot, nem volt választásuk.”[218]
Az X Japan volt az egyik első japán előadó, akik úgy értek el mainstream sikereket, hogy közben független kiadónál voltak.[30][16] Ők voltak az első modern rockegyüttes Japán történelmében, akik országos televízióban szerepeltek és az első hazai együttes, akik háromszor egymás után töltötték meg a Tokyo Dome-ot.[189] 1990-ben elnyerték a Japan Gold Disc Award legjobb új előadójának járó díjat.[23] A HMV Japan 40. helyre sorolta őket minden idők 100 legfontosabb japán popelőadójának listáján; az Oricon szavazásán pedig, ahol a japánok megnevezhették azokat az előadókat, akiket a jövő generációnak is ismerniük kell, harmadik helyen végeztek.[220][221][222] 2007-ben a Rolling Stone Japan 15. helyre sorolta a Blue Blood albumot a minden idők 100 legjobb japán rocklemezeinek listáján.[223] 2011-ben a Consequence of Sound magazin a Top 15 Cult Acts közé sorolta.[224] 2012 áprilisában elnyerték a Revolver Golden Gods Awardon a legjobb nemzetközi előadó díját.[225] A 2012-es Loudwire Music Awardson a leghűségesebb rajongók díját vihették haza,[226] majd ezt 2015-ben ismét elnyerték.[227] Az LA Weekly 2014 októberében a 10 legjobb progresszív metálegyüttes közé sorolta az X Japant.[228] 2017 márciusában a Loudwire a legjobb japán metálegyüttesnek nevezte meg.[229]
Az X Japan a rockzenei iparon kívül is otthagyta kézjegyét. 1999-ben a japán kormány felkérésére Yoshiki Akihito császár koronázásának 10. évfordulójára írt és adott elő egy klasszikus szerzeményt.[230][231] 2012-ben a zenész a 69. Golden Globe-gála zenéjét komponálta.[232] Japán korábbi miniszterelnökéről, Koizumi Dzsunicsiróról köztudott, hogy elkötelezett rajongója az X Japannek,[230][233][234] pártja, a Liberális Demokrata Párt 2001-ben több reklámfilmjében is felhasználta az együttes Forever Love című dalát.[235] Koizumi befolyásának köszönhetően jött létre Jokoszuka városában a hide emlékének szentelt múzeum.[236] Tatejama városában rajongók üzemeltetik az X Múzeumot, ahol az együttes korai időszakának tárgyi emlékei láthatóak, például Yoshiki első dobfelszerelése.[13]
2019-ben az együttes Kurenai című dalát a Music Station a Heiszei-kor „legerőteljesebb dalának” választotta.[237] Ugyanebben az évben Tatejama városa (ahol Yoshiki és Toshi születtek) úgy döntött, lecserélik az induló vonatokat jelző szignált az állomáson a Forever Love dallamára.[238]
Tagjai
szerkesztésJelenlegi tagok
szerkesztés- Yoshiki – dobok, zongora, billentyűsök, vezető (1982–97, 2007–)
- Toshi – ének, akusztikus gitár (1982–97, 2007–)
- Pata – ritmusgitár, háttérvokál (1987–97, 2007–)
- Sugizo – szólógitár, hegedű, háttérvokál (2008: turnézenészként; 2009-től állandó tagként)
Korábbi tagok
szerkesztés- Kurata – vokál (1982 előtt)
- Izumiszava Judzsi (Terry) (泉沢裕二; Hepburn: Izumisawa Yuji ) – gitár (1982–85, †2002)
- Ogata Tomojuki (Tomo) (オガタトモユキ; Hepburn: Ogata Tomoyuki ) – gitár (1984–85)
- Tokuo Acusi (德應 淳; Hepburn: Tokuo Atsushi ) – basszusgitár (1984–85)
- Koide Kenicsi (Eddie) (小出健一; Hepburn: Koide Kenichi ) – gitár (1985)
- Josida Josifumi (Hally) (吉田良文; Hepburn: Yoshida Yoshifumi ) – gitár (1985)
- Mita Kazuaki (Zen/Xenon) (三田一光; Hepburn: Mita Kazuaki ) – gitár (1985–86)
- Takai Hiszasi (Jun/Shu) (高井寿; Hepburn: Takai Hisashi ) – gitár (1985, 1986)
- Utaka Hikaru (宇高光; Hepburn: Utaka Hikaru ) – basszusgitár (1985–86)
- Takahasi Maszanori (Kerry) (高橋雅則; Hepburn: Takahashi Masanori ) – gitár (1986)
- Inoue Szatoru (井上悟; Hepburn: Inoue Satoru ) – gitár (1986)
- Hori Iszao (堀功; Hepburn: Hori Isao ) – gitár (1987)[4][7]
- Taiji – basszusgitár, akusztikus gitár, háttérvokál (1985, 1986–92, †2011)
- hide – szólógitár, háttérvokál (1987–97, †1998)
- Heath – basszusgitár, háttérvokál (1992–97, 2007–2023, †2023)
Időrendben
szerkesztésDiszkográfia
szerkesztés- Stúdióalbumok
- Vanishing Vision (1988)
- Blue Blood (1989)
- Jealousy (1991)
- Art of Life (1993)
- Dahlia (1996)
Turnék és fellépések
szerkesztésKóhaku uta gasszen
szerkesztésAz X Japan nyolcszor lépett fel az NHK televízió presztízses év végi műsorában, a Kóhaku uta gasszenben.[155]
Év | Előadott dal |
---|---|
1991 | Silent Jealousy |
1992 | Kurenai (紅 ) |
1993 | Tears |
1994 | Rusty Nail |
1997 | Forever Love |
2015 | 紅白スペシャルメドレー: We are X ! (Forever Love / Born to Be Free) |
2016 | Kurenai (紅 | )
2017 | Endless Rain / Kurenai |
Koncertek
szerkesztés- Tokyo Dome-koncertek (18)[34]
- 1991. augusztus 23.
- 1992. január 5., 6., 7.
- 1993. december 30., 31.
- 1994. december 30., 31.
- 1995. december 30., 31.
- 1996. december 30., 31.
- 1997. december 31.
- 2008. március 28., 29., 30.
- 2009. május 2., 3.
Díjaik és elismeréseik
szerkesztésÉv | Díj | Kategória | Jelölés | Eredmény |
---|---|---|---|---|
1990 | 4. Japan Gold Disc Award | Legjobb új előadó[23] | Elnyerte | |
1991 | 33. Japan Record Award | Pops and Rock Album[239] | Jealousy | Elnyerte |
2012 | Revolver Golden Gods Award | Legjobb nemzetközi előadó[225] | Elnyerte | |
2016 | 89. Oscar-gála | Oscar-díj a legjobb eredeti dalnak (előválogatás)[164] | La Venus | Jelölve |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Rolling Stone
- ↑ a b c Chicago Sun-Times
- ↑ X Japan's Yoshiki Talks Defying Expectations, Defining Success & Delivering Timeless Music (angol nyelven). Billboard, 2016. november 29. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
- ↑ a b c d e f Yoshiki bio
- ↑ ToshI Last Concert: 武士JAPAN (live stream) (japán nyelven). dmm.com. A jelenet helye a filmen: 1:00:15. [2010. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ X Japan's Yoshiki on Touring the U.S., the Loss of Hide, and the Future of the Band (angol nyelven). SF Weekly, 2010. október 5. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l Jrockrevolution.com 1
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r Jrockrevolution.com 2
- ↑ HEAVY METAL FORCE III (japán nyelven). amazon.co.jp. (Hozzáférés: 2012. október 29.)
- ↑ a b Extasy Records
- ↑ Az Orgasm borítója
- ↑ SKULL TRASH ZONE I (angol nyelven). japan-discoveries.com. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
- ↑ a b c d e f g We Are X
- ↑ hide Interview Part One, May 1998. English subtitles. (japán és angol nyelven). Rocket Punch! Music Delivery, Fuji TV, via Youtube, 1998. május 1. (Hozzáférés: 2017. május 10.)
- ↑ UNITED – Thirty Years Of Thrash And Burn. carlbegai.com, 2011. december 23. (Hozzáférés: 2017. május 10.)
- ↑ a b Eastern Standard Time
- ↑ X JAPAN エックス (japán nyelven). Rock on King. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
- ↑ Tokyo Pop (1988) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
- ↑ Tokyô Pop (X Japan). Dailymotion. (Hozzáférés ideje: 2017-04-10.)
- ↑ 1989年05月第1週の邦楽アルバムランキング情報 Oricon Weekly Album Chart for the first week of May 1989 (japán nyelven). oricon.co.jp. Oricon. [2013. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 9.)
- ↑ X、初期のリマスター再発商品2作が好調! (japán nyelven). oricon.co.jp. Oricon, 2007. február 14. (Hozzáférés: 2009. július 23.)
- ↑ a b c Oricon Singles
- ↑ a b c The Japan Gold Disc Award 1990 (japán nyelven). golddisc.jp. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Jealousy albumborító, 1991.
- ↑ Oricon Weekly Album Chart for the third week of July 1991 (japanese nyelven). oricon.co.jp. Oricon. [2013. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 15.)
- ↑ a b RIAJ CERTIFIED MILLION SELLER ALBUMS (angol nyelven). ocn.ne.jp. [2012. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 11.)
- ↑ Sawada, Taiji. 宇宙を翔ける友へ: 伝説のバンド X の生と死 (Ucsuu o kakeru tomo e: Denszecu no bando X no szei to si). Tokuma Shoten (2000). ISBN 978-4-19-861174-3
- ↑ Yoshiki: 'We had to make our own world' (angol nyelven). Japan Times, 2017. március 5. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
- ↑ I am Yoshiki – Pianist, Drummer and Leader of X Japan. Ask me anything! (angol nyelven). Reddit, 2016. március 13. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
- ↑ a b c d e f g New York Times
- ↑ a b Oricon Weekly Album Chart for the first week of September 1993 (japán nyelven). oricon.co.jp. Oricon. [2012. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 28.)
- ↑ hide, 1992 biography (japán nyelven). hide-city.com. [2008. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 23.)
- ↑ X Japan Returns 完全版 1993. 12. 31. (japán nyelven). Billboard Japan. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
- ↑ a b Past Schedule Concerts (angol nyelven). Tokyo Dome. [2017. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 4.)
- ↑ Peter Elman: The Great Music Experience (angol nyelven). Tribute Inspirations Limited. [2017. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
- ↑ X Japan青い夜 完全版 1994. 12. 30. Tokyo Dome Two Days Live (japán nyelven). Billboard Japan. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
- ↑ Oricon Weekly Album Chart for the third week of November 1996 (japán nyelven). oricon.co.jp. [2012. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
- ↑ Biography 1996 (japán nyelven). hide official website. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
- ↑ a b c Iyashi no Concert
- ↑ X Japan Plays in Front of 70,000 People at Home. Now They’re Slumming It at Madison Square Garden. (angol nyelven). Vulture.com, 2014. október 9. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
- ↑ ToshI to release book "Brainwash ~Comeback from 12 Years of Hell~" (angol nyelven). musicjapanplus.jp, 2014. július 10. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
- ↑ Biography 1997 (japán nyelven). hide official website. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
- ↑ X Japan Discography (angol nyelven). Allmusic. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
- ↑ hide with Spread Beaver (japán nyelven). hide official website. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
- ↑ hide TRIBUTE SPIRITS (japán nyelven). hide official website. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
- ↑ a b hide初のドキュメンタリームービーhide 50th anniversary FILM「JUNK STORY」にYOSHIKI(X JAPAN)のインタビュー出演を発表! (japán nyelven). Szankei Simbun, 2015. május 3. [2017. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
- ↑ Biography (japán nyelven). Heath official website. [2017. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
- ↑ Exclusive interview with Ra:IN (angol nyelven). jame-world.com. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
- ↑ Patrick Lemieux, Adam Unger. The Queen Chronology: The Recording & Release History of the Band (angol nyelven). Lulu.com, 105. o. (2013). ISBN 9780991984046
- ↑ Yoshiki Hayashi - X Japan (angol nyelven). Metal Exiles. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
- ↑ The GRAMMY.com Interview: Yoshiki (angol nyelven). grammy.com, 2013. október 24. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
- ↑ Globe profile (japán nyelven). avexnet.or.jp. [2012. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 4.)
- ↑ Trax makes comeback after 5 years (angol nyelven). Korea JoongAng Daily, 2017. január 5. (Hozzáférés: 2017. április 4.)
- ↑ YOSHIKI全面プロデュースでTRAXデビュー! (japán nyelven). Barks, 2004. december 13. (Hozzáférés: 2017. április 4.)
- ↑ „YOSHIKI『ETERNAL MELODY II』好スタート!”, oricon.co.jp, Oricon, 2005. március 23. (Hozzáférés: 2017. április 5.) (japán nyelvű)
- ↑ Yoshiki's Columbia website (japán nyelven). columbia.jp. Columbia Music Entertainment, Inc. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Credits for Catacombs' (angol nyelven). imdb.com
- ↑ Jrock Revolution at the Catacombs World Premiere (angol nyelven). JRock Revolution, 2007. október 1. [2017. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 4.)
- ↑ YOSHIKI&Gackt新バンドにSUGIZO加入 (japán nyelven). sponichi.co.jp, 2006. december 18. [2007. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Yoshiki、新バンド「SKIN」今夏始動を発表! (japán nyelven). oricon.co.jp. Oricon, 2007. május 27. (Hozzáférés: 2017. március 14.)
- ↑ Anime Expo 2007 announcement: Miyavi, Gackt, Yoshiki & Sugizo band performance on 6/29/2007 (angol nyelven). Anime Expo. [2007. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 23.)
- ↑ 'Super band' S.K.I.N. Confirmed (angol nyelven). JaME, 2007. május 26. (Hozzáférés: 2017. március 14.)
- ↑ Sarah: S.K.I.N.'s World Debut (angol nyelven). jame-world.com. Japanese Music Entertainment, 2007. július 25. (Hozzáférés: 2017. március 14.)
- ↑ a b X Japan: Pro-Shot Footage from Reunion Concerts Posted Online (angol nyelven). blabbermouth.net. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
- ↑ a b X Japan Reunites for New Single, Tour (angol nyelven). blabbermouth.net, 2007. június 4. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
- ↑ Toshi. Brainwash: Comeback from 12 Years of Hell (洗脳 ~地獄の12年からの生還~; Hepburn: Szennó: Dzsigoku no 12-nen kara no szeikan ) (japán nyelven). Kodansha (2014). ISBN 4-0621-8657-8
- ↑ "New Project" announcement. iyashi-no-concert.com. [2007. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 6.)
- ↑ Official announcement of X Japan's Aqua City performance (japán nyelven). xjapan.ne.jp. [2007. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 19.)
- ↑ X Japan to film PV on Aqua City rooftop (angol nyelven). Tokyo Graph. [2012. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 18.)
- ↑ Official announcement of Aqua City performance (japán nyelven). X Japan Official. [2007. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 19.)
- ↑ a b GUNS N' ROSES Guitarist To Perform With X JAPAN In Tokyo (angol nyelven). blabbermouth.net. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
- ↑ X JAPAN、3月に10年ぶりライブ 解散後初!4人そろってファンの前に (japán nyelven). chunichi.co.jp. [2008. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 21.)
- ↑ X Japan Announce Concert Details. japan-zone.com. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
- ↑ X JAPAN adds THIRD date to Tokyo Dome Shows (angol nyelven). JRockrevolution.com, 2008. február 12. [2017. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
- ↑ Sugizo to Fill In for hide at X Japan Concerts (angol nyelven). Tokyo Graph. [2013. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 26.)
- ↑ News (japán nyelven). Heath Official Website. [2017. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
- ↑ a b Yoshiki Gives His Crowd a Scare (angol nyelven). jame-world.com. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
- ↑ X Japan Announces Paris Show in July (angol nyelven). Tokyo Graph. [2013. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 30.)
- ↑ X Japan to Play NYC's Madison Square Garden This Fall (angol nyelven). Anime News Network, 2008. április 3. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
- ↑ X Japan Announces Taiwan Concert (angol nyelven). Tokyo Graph. [2013. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 5.)
- ↑ hide Memorial Summit (angol nyelven). jame-world.com, 2008. március 21. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
- ↑ hide追悼イベント、参加アーティスト発表 (japán nyelven). Barks, 2008. április 7. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
- ↑ X Japan, Other Artists to Hold "Hide Memorial Summit" (angol nyelven). Anime News Network. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
- ↑ X Japan officially confirms that concerts are postponed (angol nyelven). Tokyo Graph. (Hozzáférés: 2017. május 10.)
- ↑ X Japan's Tour Postponement Explained (angol nyelven). blabbermouth.net. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
- ↑ X Japan reschedules Paris show for November (angol nyelven). Tokyo Graph. [2013. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 14.)
- ↑ X Japan Announces New Year's Eve, Christmas Performances (angol nyelven). blabbermouth.net, 2008. szeptember 16. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
- ↑ Yoshiki Announces End-of-Year Live for X Japan, New Track (angol nyelven). jrockrevolution.com, 2008. szeptember 15. [2016. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
- ↑ Yoshiki discusses X Japan plans (angol nyelven). Tokyo Graph, 2008. szeptember 15. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
- ↑ X JAPAN – Upcoming Shows in Paris And Saitama Postponed Until 2009 (angol nyelven). bravewords.com. [2013. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 29.)
- ↑ X JAPAN's Countdown Live (angol nyelven). Jame World, 2009. január 21. (Hozzáférés: 2017. április 13.)
- ↑ X JAPAN、香港で起こした“事件” (japán nyelven). Barks, 2009. január 18. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ a b SUGIZO First Interview with musicJAPANplus (angol nyelven). musicjapanplus.jp. [2017. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ Interview with Yoshiki (angol nyelven). nipponproject.com, 2010. szeptember 11. [2017. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 20.)
- ↑ X JAPAN ~ Continues the Attack (Invincible Night) at Tokyo Dome (angol nyelven). Jame World, 2009. augusztus 1. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ X Japan's comeback tour to hit Beijing and Shanghai (angol nyelven). china.org.cn, 2009. június 2. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ 「X JAPAN」総製作費5億円のミュージックビデオ、BeeTVで独占配信 (japán nyelven). MSN. [2011. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.)
- ↑ YOSHIKI、米巨大フェス「ロラパルーザ」X JAPAN出演を示唆 (japán nyelven). natalie.mu, 2010. február 2. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ X Japan to Move to L.A., Hold 'Simple' Concert There (angol nyelven). Anime News Network, 2010. február 27. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ a b Conner, Thomas. „Japanese import scaled down for U.S.”, Chicago Sun-Times, 2010. augusztus 8.. [2010. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.) (angol nyelvű)
- ↑ a b Yoshiki sues production company for millions (angol nyelven). tokyograph.com, 2010. március 12. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ X Japan says, "Show me the money!" (angol nyelven). bionicbong.com. [2011. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 9.)
- ↑ YOSHIKIら勝訴 制作会社に6億円超の賠償命令 (japán nyelven). SANKEI DIGITAL INC., 2014. február 1. [2014. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ YOSHIKI側勝訴、音楽制作会社に6億6000万支払い令 (japán nyelven). Sponichi Annex, 2014. február 1. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ X JAPAN to Perform at Yoshiki Foundation Kickoff Party. jame-world.com, 2010. június 28. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ X JAPAN Recent Activities (angol nyelven). jame-world.com, 2010. július 10. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ YOSHIKI & ToshI from X Japan au J.E. Live House (francia nyelven). japan-expo.com, 2010. június 22. [2011. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ Japan's Bono: Yoshiki Is Ready to Take on the U.S. (angol nyelven). ABC News. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ Lee, Chris. „America, meet Yoshiki”, L.A. Times, 2010. július 25. (Hozzáférés: 2017. április 15.) (angol nyelvű)
- ↑ X Japan's Yoshiki on Lollapalooza, hide, and Taking Over America with Japanese Rock (angol nyelven). Phoenix New Times, 2010. augusztus 10. [2013. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ Japan Rocks (YouTube-videó) (angol nyelven). ABC News. (Hozzáférés ideje: 2017-04-15.)
- ↑ a b X JAPAN Featured On FUSE TV And FOX NEWS (angol nyelven). blabbermouth.net, 2010. augusztus 13. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ TAIJI's Urgent Battle Entry at X JAPAN's Live at Nissan Stadium (angol nyelven). Music Japan Plus, 2010. augusztus 13. [2017. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ Musician Sawada dies (angol nyelven). saipantribune.com, 2017. július 17. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ X元メンバーTAIJI、サイパンにて死去 Former X member Taiji dies in Saipan (japán nyelven). natalie.mu, 2011. július 17. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ X JAPAN Lawsuit (angol nyelven). jame-world.com, 2010. augusztus 24. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ X Japan involved in another lawsuit (angol nyelven). tokyograph.com, 2010. augusztus 19. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ YOSHIKI、20億円請求に逆提訴も (1/2ページ) (japán nyelven). Sankei Digital Inc, 2010. augusztus 20. [2010. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ „X Japan confirms North American tour details”, The Independent, 2010. augusztus 19. (Hozzáférés: 2017. április 15.) (angol nyelvű)
- ↑ X Japan Debuts New Song on Buddha Movie Trailer (angol nyelven). gameops.net, 2010. december 17. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ X JAPAN And EMI MUSIC Announce North American Agreement (angol nyelven). blabbermouth.net, 2011. január 27. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
- ↑ X Japan Signs With EMI, Plans New Tour (angol nyelven). Phoenix New Times, 2011. január 27. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ X JAPAN、<ASIA GIRLS EXPLOSION>に参戦決定 (japán nyelven). barks.jp, 2011. február 22. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ X Japan’s Yoshiki to auction off his Kawai Crystal piano to aid Japanese quake / tsunami victims (angol nyelven). ampmagazine.com. [2011. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
- ↑ X JAPAN Mainman's YOSHIKI FOUNDATION AMERICA: Call To Action (angol nyelven). Blabbermouth, 2011. április 4. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ Yoshiki of X Japan to Auction 'Crystal' Piano for Earthquake, Tsunami Relief (angol nyelven). LA Weekly, 2011. március 15. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ X JAPAN「Scarlet Love Song」、初登場1位 (japán nyelven). Barks, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ X Japan Releases first U.S. Single 'Jade' on June 28 (angol nyelven). LA Weekly, 2011. június 14. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ X JAPAN Live in London (angol nyelven). Jame World, 2011. április 12. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ X Japan performing in Paris. metaltraveller.com. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ X JAPAN A ATOMISÉ LE ZÉNITH DE PARIS (francia nyelven). Radio Metal, 2011. július 8. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ X Japan World Tour – London, Paris, then Berlin (angol nyelven). bionicbong.com. [2011. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ X JAPAN at Tivoli Oudegracht, Utrecht (angol nyelven). Jame World, 2011. július 13. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ X-Japan live: Bildergalerie und Setlist (német nyelven). Metal Hammer, 2011. július 12. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ X Japan to make Japan festival debut at Summer Sonic this year (angol nyelven). Japan Today, 2011. április 11. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ 「気合入れていけよ!」X JAPAN初サマソニで白熱ステージ (japán nyelven). natalie.mu, 2011. augusztus 15. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ X JAPAN’s World Tour to extend into South America (angol nyelven). tokyohive.com. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ X Japan make their mark (angol nyelven). Reuters. [2017. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2017-04-17.)
- ↑ X JAPAN南米上陸、チリ・サンティアゴでは美しい一体感に (japán nyelven). Barks, 2011. szeptember 11. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ X JAPAN puts on a spirited show at ‘SUMMER SONIC’ (angol nyelven). tokyohive.com, 2011. augusztus 15. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ Rock spirit keeps X Japan alive: leader (angol nyelven). The Korea Herald, 2011. október 26. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ ソウルからバンコクまでアジア5カ国縦断の軌跡 (japán nyelven). Barks, 2011. november 9. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ X Japan cancels Beijing concert (angol nyelven). tokyohive.com. (Hozzáférés: 2011. november 4.)
- ↑ X JAPAN宣布取消11月2日在北京的公演。 (kínai nyelven). Music Japan Plus, 2011. október 26. [2017. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ X JAPAN's Worldwide Best Album Release (angol nyelven). en.barks.jp. Global Plus, Inc, 2014. május 8. [2017. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
- ↑ Ryotaro Aoki: Review: X Japan at Yokohama Arena (angol nyelven). The Japan Times, 2014. október 9. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
- ↑ Andrew Flanagan: X Japan Takes Madison Square Garden By Rainstorm (angol nyelven). Billboard, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
- ↑ X JAPAN 4年ぶり国内単独「7人で飛び立つ」 (japán nyelven). natalie.mu. Natasha Inc., 2014. október 2. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ X JAPAN to perform on Music Station Super Live 2014 (angol nyelven). barks.jp, 2014. december 24. [2017. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ a b Chad Childers: X Japan Planning New Album + Documentary for 2016 (angol nyelven). Loudwire, 2015. július 15. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
- ↑ a b X Japan Announces First Single from Upcoming New Studio Album (angol nyelven). Anime News Network, 2015. október 15. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ LUNA SEA "LUNATIC FEST." LUNACY was announced as the opening act for both days (angol nyelven). barks.jp, 2015. június 1. [2016. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ X Japan stream historic single release (angol nyelven). Metal Hammer, 2015. október 13. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ X JAPAN、12月に20年ぶり日本ツアー 10月には4年ぶり新曲 (japán nyelven). Oricon, 2015. augusztus 19. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ a b 【紅白】X JAPANの熱演でゴジラ撃退 (japán nyelven). Oricon, 2016. december 31. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
- ↑ X JAPAN Forced To Postpone Shows Due To Guitarist's Illness (angol nyelven). Blabbermouth.net, 2016. február 3. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
- ↑ a b c d e Fuse
- ↑ 「X-JAPAN」PATAが退院「工事完了!」大腸憩室炎などで手術 (japán nyelven). Sports Nippon, 2016. augusztus 12. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
- ↑ "VISUAL JAPAN SUMMIT 2016 Powered by Rakuten" Press Conference (angol nyelven). musicjapanplus.jp. [2019. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
- ↑ Rockers X Japan Crossover Stateside With Help From Famous Fans And New Album (angol nyelven). Forbes.com, 2017. január 10. (Hozzáférés: 2017. január 11.)
- ↑ 週間 CDアルバムランキング 2017年03月06日付 (japán nyelven). Oricon Style. Oricon. (Hozzáférés: 2017. március 7.)
- ↑ Official Albums Chart Top 100. UK Albums Chart, 2017. március 10. (Hozzáférés: 2017. március 10.)
- ↑ Official Rock & Metal Albums Chart Top 40. UK Albums Chart, 2017. március 10. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ a b 91 original songs vie for 2016 Oscar (angol nyelven). Oscars.org, 2016. december 13. (Hozzáférés: 2016. december 18.)
- ↑ X JAPAN's new song 'La Venus' nominated for the Academy Awards (angol nyelven). Tokyo Hive, 2016. december 27. (Hozzáférés: 2016. december 28.)
- ↑ X Japan's Yoshiki talks of new album, new film and exorcising old demons (angol nyelven). Kyodo News, 2017. április 7. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
- ↑ Yoshiki to undergo emergency surgery on May 16th, 2017 (angol nyelven). XPlosion Online, 2017. május 9. [2018. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
- ↑ X Japan's Yoshiki needs urgent surgery after decades of intense drumming (angol nyelven). BBC, 2017. május 10. (Hozzáférés: 2017. május 10.)
- ↑ X JAPANツアーはアコースティック形式で決行、YOSHIKI「次の目標に向かいたい」 (japán nyelven). (Hozzáférés: 2017. június 9.)
- ↑ X Japan Wows Fans With Rare Acoustic Set at Yokohama Arena With Rare Acoustic Set. Billboard. (Hozzáférés: 2017. július 20.)
- ↑ 【紅白】X JAPAN、YOSHIKIが9ヶ月ぶりドラム 「紅」で“奇跡の復活” (japán nyelven). Oricon. (Hozzáférés: 2017. december 31.)
- ↑ Coachella 2018 lineup: Beyoncé, Eminem and The Weeknd headline. USA Today, 2018. január 2. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
- ↑ X Japan To Perform At Coachella 2018. Jpopasia. [2018. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
- ↑ X JAPAN、Zepp DiverCityで復活10周年記念ライブ開催 (japán nyelven). Barks, 2018. március 8. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
- ↑ a b Yoshiki Returns to Drums for 10th Anniversary of X Japan's Reunion (angol nyelven). Anime News Network, 2018. április 15. (Hozzáférés: 2018. április 15.)
- ↑ Watch Marilyn Manson join X Japan at Coachella. Metal Hammer. (Hozzáférés: 2018. április 26.)
- ↑ X JAPAN & HYDE Join Forces for 'Attack on Titan' Anime Series Opener, 'Red Swan' (angol nyelven). Billboard, 2018. július 13. (Hozzáférés: 2018. július 18.)
- ↑ X JAPAN×HYDE、初のコラボ曲が『進撃の巨人 Season3』OPに決定 (japán nyelven), 2018. július 10. (Hozzáférés: 2018. július 18.)
- ↑ YOSHIKI feat.HYDE、「Red Swan」は「Rusty Nail」を一部意識 (japán nyelven). Barks, 2018. szeptember 17. (Hozzáférés: 2018. szeptember 19.)
- ↑ TV Asahi Dream Festival (japán nyelven). TV Asahi Dream Festival. [2018. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ X JAPAN sends fans home for safety, performs unprecedented “closed-door” concert at Makuhari Messe (angol nyelven). Jrock247, 2018. október 1. [2018. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 1.)
- ↑ HEAR X JAPAN'S FIRST NEW SONG IN 8 YEARS "ANGEL". Revolver. (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
- ↑ X JAPANのベーシストHEATHさん(55)、がんで急逝「メンバーに闘病を伝えられないほど急だった」 YOSHIKIは緊急帰国 (japán nyelven). (Hozzáférés: 2023. november 7.)
- ↑ a b c MetalSucks
- ↑ ESPRIT D’AIR Return With Cover Of X JAPAN Hit “’紅’ (Kurenai)” (angol nyelven). Heavy. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
- ↑ Minnie, Chi: X Japan Best review (angol nyelven). Asia Pacific Arts Online Magazine. [2007. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 10.)
- ↑ Seida, Linda: X Japan biography at Allmusic (angol nyelven). allmusic.com. (Hozzáférés: 2017. május 10.)
- ↑ Album Review: X Japan – Art of Life (Live) (angol nyelven). Heavy Metal Tribune. [2017. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
- ↑ a b c Jrock, Ink 11. o.
- ↑ X JAPAN、日産スタジアムでみせた無言のプライド (japán nyelven). Barks, 2010. augusztus 15. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
- ↑ TAIJIこと沢田泰司よ、永遠なれ (japán nyelven). Barks, 2011. július 17. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
- ↑ X JAPAN Heading Towards Their First American Tour in October. YOSHIKI "This is a restart in various meanings." (angol nyelven). musicjapanplus. [2010. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 3.)
- ↑ Metal Legend Yoshiki of X Japan Gets His Ovation at the Grammys (angol nyelven). MTV Iggy. [2014. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 23.)
- ↑ Interview: Yoshiki of X JAPAN (angol nyelven). Anime News Network, 2014. december 23. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
- ↑ a b Sects, suicide & speed metal: the unreal story of X Japan. Dazed, 2017. március 1. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
- ↑ a b c Jrock, Ink 110. o.
- ↑ a b c Global Glam
- ↑ Japanese Superstar Yoshiki Finally Gets the Rock Documentary He Deserves (angol nyelven). LA Weekly, 2016. október 19. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ Dejima, Kouji: Bounce Di(s)ctionary Number 13 – Visual Kei (japán nyelven). bounce.com. [2008. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 10.)
- ↑ a b Interview with YOSHIKI in Brazil (angol nyelven), 2011. november 20. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- ↑ Exclusive interview with miyavi (angol nyelven). jame-world.com, 2006. szeptember 17. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- ↑ X Japan Interview (angol nyelven). jerseybeat.com. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- ↑ Shock-rock act Dir En Grey snub cartoons for cred (angol nyelven). The Japan Times, 2010. december 17. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- ↑ Exclusive interview with Syu (angol nyelven). jame-world.com, 2006. december 15. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- ↑ The GazettE Interview (angol nyelven). jame-world.com, 2006. augusztus 4. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- ↑ VISUAL JAPAN SUMMIT 2016 Day 2: Part 1 (angol nyelven). jame-world.com. (Hozzáférés: 2016. november 16.)
- ↑ 12012 in 2010 (angol nyelven). JRock Revolution, 2011. április 18. [2014. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 2.)
- ↑ An Interview with LM.C in France (angol nyelven). jame-world.com, 2009. június 2. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- ↑ [live report + interview] Power FLOWing Through Music at Anime Matsuri (angol nyelven). Purple Sky Magazine, 2012. április 16. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- ↑ Morning Meeting with UnsraW (angol nyelven). jame-world.com, 2010. június 3. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- ↑ hide Memorial Summit Press Conference (angol nyelven). jame-world.com, 2008. április 27. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- ↑ DIO ~Distraught Overlord~ Press Conference (angol nyelven). JRock Revolution, 2008. december 29. [2014. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 2.)
- ↑ Biography Special: aie (angol nyelven). jame-world.com, 2011. január 7. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- ↑ Interview with SCREW during J-ROCK INVASION (angol nyelven). jame-world.com, 2008. március 1. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- ↑ Interview with DaizyStripper (angol nyelven). JRock Revolution, 2008. december 10. [2015. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 2.)
- ↑ Descendants of Roses: Versailles Interview Part 2 (angol nyelven). JRock Revolution, 2008. március 6. [2014. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 2.)
- ↑ Interview: DELUHI (angol nyelven). JRock Revolution, 2009. május 14. [2014. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 2.)
- ↑ a b (2008). Global Metal (angol nyelven) [film]. Warner Home Video.; Global Metal az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- ↑ Seno, Alexandra A.: Isolated in Their Grief (angol nyelven). Asiaweek. [2006. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 20.)
- ↑ Top 100 Japanese pops Artists – No.40 (japanese nyelven). HMV Group. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- ↑ 後世に残したい日本のロックバンド、1位は「B’z」 (japán nyelven). Oricon, 2010. június 9. (Hozzáférés: 2013. április 20.)
- ↑ Most wanted J-Rock bands for the next generation (angol nyelven). tokyohive.com, 2010. június 16. (Hozzáférés: 2013. április 20.)
- ↑ Finally! "The 100 Greatest Japanese Rock Albums of All Time" Listed (angol nyelven). Exclaim!, 2007. november 14. [2012. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 17.)
- ↑ List ‘Em Carefully: The Top 15 Cult Acts. Consequence of Sound, 2011. november 30. (Hozzáférés: 2013. április 20.)
- ↑ a b X Japan Take Home ‘Best International Band’ Award at Golden Gods (angol nyelven). loudwire.com, 2012. április 12. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- ↑ X Japan Win Most Devoted Fans in the 2012 Loudwire Music Awards (angol nyelven). loudwire.com. (Hozzáférés: 2013. január 17.)
- ↑ X Japan Win Most Devoted Fans in 4th Annual Loudwire Music Awards (angol nyelven). loudwire.com. (Hozzáférés: 2015. március 6.)
- ↑ The 10 Best Prog Metal Bands (angol nyelven). LA Weekly, 2014. október 17. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ The Best Metal Bands From 30 Countries (angol nyelven). Loudwire, 2017. március 22. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ a b Yuri Kageyama. „Yoshiki seeks global rock glory for X Japan”, The Washington Post, 2011. március 8. (Hozzáférés: 2017. április 19.) (angol nyelvű)
- ↑ Nimaime wa so-so, baby (angol nyelven). The Japan Times, 2002. február 13. (Hozzáférés: 2013. április 27.)
- ↑ Yoshiki to compose Golden Globes theme (angol nyelven). Golden Globes, 2012. január 5. [2012. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 18.)
- ↑ Koizumi Junichiro (angol nyelven). Japan-Zone.com. (Hozzáférés: 2013. március 2.)
- ↑ „Japanese PM's son seeks limelight”, BBC News, 2001. augusztus 1. (Hozzáférés: 2013. március 2.) (angol nyelvű)
- ↑ LDP unveils new TV commercials, poster featuring Koizumi (angol nyelven). thefreelibrary.com, 2001. május 16. (Hozzáférés: 2013. március 2.)
- ↑ Crystal Skulls: ‘hatsumode’ for the groove generation; Yokosuka joins the party (angol nyelven). The Japan Times, 2003. február 1. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- ↑ Music Station Gives Out Awards to Mark the End of the Heisei Era (japán nyelven). Arama Japan, 2019. március 30. (Hozzáférés: 2019. április 1.)
- ↑ JR東日本・館山駅の発車メロディーが「Forever Love」に (japán nyelven). Barks, 2019. október 24. (Hozzáférés: 2019. október 25.)
- ↑ 第33回 日本レコード大賞 (japán nyelven). JAPAN COMPORSER’S ASSOCIATION. [2019. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 4.)
Források
szerkesztés- ↑ Chicago Sun-Times: „X Japan: They're huge (really), and they're (finally) coming to the U.S.”, Chicago Sun-Times, 2010. augusztus 1.. [2013. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. május 5.) (angol nyelvű)
- ↑ Eastern Standard Time: Jeff Yang, Dina Can, Terry Hong. Eastern Standard Time (angol nyelven). Boston: Houghton Mifflin, 264. o. (1997. november 2.). ISBN 0-395-76341-X
- ↑ Extasy Records: Extasy Records company profile (angol nyelven). Extasy Records. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 6.)
- ↑ Fuse: Benjamin, Jeff: Inside X Japan's long-awaited Wembley Arena concert (angol nyelven). Fuse, 2017. március 10. (Hozzáférés: 2017. március 10.)
- ↑ Global Glam: szerk.: Ian Chapman, Henry Johnson: Global Glam and Popular Music: Style and Spectacle from the 1970s to the 2000s. Routledge, 203–205. o. (2016). ISBN 9781317588191
- ↑ Iyashi no Concert: Interview with Toshi (japán nyelven). iyashi-no-concert.com. [2007. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 6.)
- ↑ Jrock, Ink: Josephine Yun. X Japan, Jrock, Ink.: A Concise Report on 40 of the Biggest Rock Acts in Japan (angol nyelven). Stone Bridge Press (2005). ISBN 9781880656952
- ↑ Jrockrevolution.com 1: Indies eXplosion: The Early History of X JAPAN (angol nyelven). JRock Revolution, 2007. október 29. [2015. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 17.)
- ↑ Jrockrevolution.com 2: The Jrock Legend: X JAPAN (angol nyelven). jrockrevolution.com. [2015. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 3.)
- ↑ MetalSucks: EXCLUSIVE INTERVIEW WITH X JAPAN’S YOSHIKI HAYASHI (angol nyelven). MetalSucks, 2010. október 8. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
- ↑ New York Times: Strauss, Neil. „The Pop Life: End of a Life, End of an Era”, The New York Times, 1998. június 18. (Hozzáférés: 2007. augusztus 6.) (angol nyelvű)
- ↑ Oricon Singles: X JAPANのシングル売り上げランキング (japán nyelven). oricon.co.jp. Oricon. [2012. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
- ↑ Rolling Stone: „X Japan's Incredible Ride: Meet Rock's Most Flamboyant Survivors”, Rolling Stone, 2010. október 10.. [2016. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. május 10.) (angol nyelvű)
- ↑ We Are X: We Are X - Limited Edition Mondo Steelbook (Blu-ray disc). Passion Pictures/Manga Entertainment.
- ↑ Yoshiki bio: 小松成美. Yoshiki/佳樹 (japán nyelven). 角川書店 (2009). ISBN 9784048836876
További információk
szerkesztés- Hivatalos weboldal (angolul)
- X Japan a Myspace-en
- X Japan a Facebookon
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a X Japan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.