A csipke apró mintás textília, melynek sajátossága, hogy a mintát nem utólag viszik rá a kész anyagra, hanem a textil készítése közben jön létre maga a minta is. Ez a lyukacsos, áttört anyag könnyedsége, légiessége miatt igen reprezentatív megjelenésű, ezért az öltözködésben kapott először szerepet. Már az Árpád-kori leletekből is megállapítható, hogy az uralkodók asszonyai nemcsak pompás ékszereket, hanem aranyfonálból varrott, áttört főkötőt viseltek.

Csipkeverés
19. századi brüsszeli csipke, „Duchess” mintázattal
Koronázási palást terítő. (Csipkeház és Csipkemúzeum, Kiskunhalas)
Csetneki csipkedísz

A mai értelemben vett csipkét – akárcsak az üveg- és tükörművességet – az itáliai reneszánsz indította világhódító útjára, a pompa városából, Velencéből. Kezdetben viszonylag egyszerű, geometrikus mintájú darabok készültek, a 16. századtól azonban mind gyakoribbak lettek a leveles, virágos motívumok, ember- és állatalakok.

FajtáiSzerkesztés

A csipkének két alapvető fajtája van. Itáliából terjedt el a varrott csipke, amelynek anyaga a fehér len fonal. Technikailag az a lényege, hogy a varrónők tűvel a kezükben egyetlen szállal (gomblyukvarráshoz hasonló öltésekkel) dolgoznak. A vert csipke, az úgynevezett klöpli viszont több szállal készül; a verőpálcának nevezett orsókról a rájuk tekert fonalakat a henger alakú párnára tűzött gombostűk köré fonják, csavarják, szövik a megadott minta szerint. A vert csipke közvetlen elődje a rojt. A szövetdarab végének lelógó szálait kellett a felbomlástól megóvni s ezért összefonták, összecsomózták őket s így egy organikus lezárást kaptak.

ViseleteSzerkesztés

A csipke a ruházaton mell-, gallér- és kézelőfodorként volt divatos, de nem csak díszként szolgált, hanem drága holmi lévén viselőjének társadalmi rangját, vagyoni helyzetét is érzékeltette. A 17. században szinte plasztikaként ható, a kényelemre fittyet hányó, hatalmas csipkeköltemények születtek. Ugyanakkor a csipke igen korán megjelent az ágy- és párnahuzatokon is.

Híres csipkekészítőkSzerkesztés

Brüsszeli csipkeSzerkesztés

A brüsszeli csipke a legfinomabb brabanti lenfonalból készült. A legkorábbi csipkék kizárólag vetéltek voltak, a 18. századtól kezdve terjedt el a varrott csipke. Manapság a brüsszeli csipkék szinte kizárólag varrottak. A csipke hálóját régebben varrták vagy vetélték (verték), manapság a Bobbinet-géppel előállított tüll szolgál a csipke hálójául.[1]

A belga csipkekészítés eredete nem ismert, első említése V. Károly német-római császár (1500 – 1558) uralkodásának idejéből származik, aki elrendelte, hogy a csipkekészítést a németalföldi tartományok iskoláiban és zárdáiban oktassák. Ezt követően a reneszánsz és a felvilágosodás idején a csipke igen keresett divattárgy lett, és a csipkedíszítésűek felváltották a korábban divatos hímzett ruhákat.

A csipkekészítést technikáit is belga területen fejlesztették ki és vitték tökélyre. A varrott csipkét ma is készítik Aalst város környékén, ezt a csipkét a közeli Brüsszelben árusították a legkorábbi időktől fogva, ezért „brüsszeli csipke” néven vált ismertté. A másik technika a vert csipke, amely elsősorban Brugge város és környékén terjed el.

Mivel a csipkekészítés igen hosszadalmas és nehézkes folyamat, ma már nem léteznek csipkegyárak Belgiumban, de körülbelül ezren (túlnyomó részt 50 és 90 év közötti asszonyok) ma is készítenek csipkét kézzel.[2] Az egyik leghíresebb, ma is aktív manufaktúra a Louise Verschueren

MagyarországonSzerkesztés

Hazánkba több közvetítőn keresztül már a 19. században eljutott a csipkekészítés, csipkevarrás, -horgolás és -verés technikája. Több ,,műhely" is kialakult a 20. század elejére. Először a felvidéki bányavárosokban terjedt el, így vált híressé elsőként a gömöri csipke. Ám hamarosan követte a csetneki csipke és a halasi csipke kialakulása is. Amilyen gyorsan elterjedt hazánk tájain a csipkeverés tudománya, olyan változatos motívumrendszerei alakultak ki, leggyakoribb mintái az életfa, a tulipánszerű virágminták, a pávatollas összetett virágzat, a gránátalma és az indás díszítés. Természetesen, a csipke eleinte nem önállóan fordult elő, hanem mint szegés, rendesen zsubrikolt dísszel is ellátott darabokon. Készültek menyasszony vállait és főkötőit díszítő leplek, vagy nagyobbak a gyermekágyas asszony ágya köré, és halottas lepelnek is.

A gömöri csipkeSzerkesztés

Ma már a felvidéki csipkéknek, a gömöri, a liptói és szepességinek az összefoglaló nevét értjük gömöri csipke alatt. A legnagyobb részük egyetlen motívumnak egymás mellé helyeződéséből, ismétlődéséből áll. A Felső-Gömörben található régi, öltéssel előállított hímzések nagyjából egyeznek is a többi felvidéki hímzésekkel egy kivétellel. Ez két teljes réteg vászonnak egymásra varrásából alakult ki úgy, hogy az ornamentális indák menetének helyére a két réteg közé zsinórt varrtak s ezáltal az egészet relief-szerűvé tették. Élénkíti a rajzát ennek az a sűrű csomózás is, a mellyel az egyes szirmokat kitöltötték. Felvidék híres csipkéje volt még a sóvári csipke. Érdekes, hogy a sóvári csipke esetében egyes kutatások azt mutatják, hogy a csipkeverés története a 17.századig nyúlik vissza. A csipke készítése a magyarok lakta Bánya-Sóváron volt jelentős, ezért említik sóbányai csipkének is. A bányász lányok viselete még a 19.század közepén is csupa csipke volt. Viseltek egy darabban vert csipke kendőt, főkötőt, élénk színű csipkeujjast, amit csipkecsíkokból dolgoztak össze, csipke gallért, sőt valószínű, hogy a szoknyájuk is csupa csipkéből volt varrva. A faluban mintegy 300 asszony foglakozott a csipkeveréssel. Eperjesre a vásárba vitték az elkészült csipkéket, ahol egy főkötő készítő asszony dolgozta fel a csipkék egy részét. A főkötők homlok részét díszítette az 1-2 tenyérnyi széles, 30-40 cm hosszú csipke. E csipkék alapanyaga fekete és fehér pamut cérna, színes selyem szál, s sodrott ezüst és arany szál. A csipkék többsége színes. Fehér és fekete csipkét csak az öregasszonyok viseltek ünnepnapokon. A csipkének csak a körvonalát rajzolták meg. Így igen változatos csipkék készültek egyetlen rajz alapján is.

A halasi csipkeSzerkesztés

A leghíresebb a halasi csipke, amelyet Kiskunhalason készítenek. 1902-ben, az első halasi csipkék motívumait is maga Dékáni Árpád tervezte meg. A halasi csipke egyedi jellegzetessége, hogy nagyon erősek a kontúrjai. A motívumok belsejét szövőöltéssel töltötték ki, aminek a következtében a csipke anyaga a legfinomabb batiszthoz lett hasonlatos.

A csetneki csipkeSzerkesztés

A csetneki csipke a 20. század elején jött létre Csetneken. Az ír csipkéből fejlődött ki. Megalkotói Szontagh Erzsébet és Szontagh Aranka. A két csetneki úri hölgy egy nehéz időszakban igyekezett munkát adni a környékbelieknek. Kitalálták, hogy csipkét fognak készíttetni a falusi asszonyokkal. Ekkortájt a csipke nagyon népszerű volt az úri hölgyek világában. A csetneki csipke, melynek különlegessége, hogy domború, gyorsan meghódította az akkori Magyarországot, később Európát, majd pedig Amerikát is. A horgolt motívumokat szintén horgolt, majd a későbbiekben varrott háló köti össze. Motívumvilága a magyar hímzéseken alapszik. Legjellemzőbb motívumai a tulipán, a rózsa, a karika, a levél, a bajusz vagy a cseresznye.

A höveji csipkeSzerkesztés

A höveji hímzés öltéselemei a lukhímzés, a láncöltéssor, a laposöltés és a huroköltés. Mintakincse leveles ágakból, rozettákból áll, amelyek néha szabad kompozíciójú bokordíszítményt, csokrot képeznek. A „kötés” vagy más néven „pókolás”, amelynek rendkívüli változatossága a höveji hímzést a maga nemében egyedülállóvá teszi, viszonylag későn, a 20. század elején jelent meg.

Csipkekészítők MagyarországonSzerkesztés

  • Kun Lászlóné
  • Maszler Irén
  • Mátray Magdolna
  • Máté Julianna csetneki csipke
  • Neszádeliné Kállai Mária - gömöri csipke (vert).
  • Révész Márta
  • Tóthné Szabó Terézia sóvári és a szolnoki varrott csipke
  • Troll Istvánné, Fáyné Tornóczki Judit, Illés Brigitta, Regős Lídia - sóvári csipke
  • Gilicze Istvánné Ilonka néni – Szeged
  • Börcsök Zsuzsanna – Szeged
  • Estók Judit - Nyíregyháza

ForrásokSzerkesztés

  1. Bokor József (szerk.). Brüsszeli csipke, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2022. június 7. 
  2. The History of Lace - Travel info on Belgium (angolul)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkSzerkesztés